Mátra Múzeum (Orczy-kastély) (2017)




Gyöngyösön a hegység belsejébe vezető út mellett áll az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum.

A múzeum gyűjteményei és kiállításai két épületben láthatóak, amelyből az egyik a híres Orczy kastély. A vidéki, barokk kastély, 1769-70 között Orczy Lőrinc építette. 1826-ban át építették klasszicista stílusban, majd 2007-re teljes felújításon esett át az épület.  A kastélyban 1957-óta tartanak kiállításokat, jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg. Nem meglepő, hogy itt kapott helyet a gyűjtemény különlegessége, a hazánkban egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontváza.



A múzeum másik épülete egy új építésű, háromszintes természettudományi pavilon, amely központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. Az itt található diorámákon tekinthetőek meg a hazai élővilág és környezetének kapcsolata, de más földrészek élővilágával is megismerkedhet a látogató. Tudománytörténeti bemutató, valamint élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található itt még.




Mind e mellé, még egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított „kert”, is tartozik, ahol kicsinyke halakkal teli tó és játszótér is helyet kapott.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2017)


A gyöngyösi Szent Erzsébet templom a város egyik legrégebbi temploma, mely hajdan a Benei-kapun kívül, egymagában állott az öreg ispotály épülettel. Az építményt egykor temető vette körül, és a 16. században már elhagyottan állt. 1775-1779 között Quadri Kristóf tervei szerint barokk stílusban átépítették a szentélyt és a régi nyugati zárófal elé tornyos homlokzat került. 

Napjainkban a nemes stílusú Orczy-kastély és a főgimnázium hatalmas épülete veszik körül. 

Farkasmályi Borpincék (2017)

"1042-ben Saár határában zárdán építettek melyhez szőlőbirtok is tartozik".

A fent említet idézet bizonyítja, hogy a Mátra területén már Szent István király idején is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel. A Sárhegy lábánál a 13. században már 26 pince állott, amelyek közül több még ma is látható. A phylloxera vész után, 1910 után kezdett felfelé ívelni mátraaljai borászkodás és Gyöngyös szőlő és borkereskedelem központjává vált. Napjainkban Európa egyik legnagyobb KÉZZEL VÁJT pincéje gazdagítja Farkasmályt.

A Kárpátok hegyvonulatai által körbe vett térség klímája kedvez a szőlőtermesztésnek, hiszen a magas hegység védelmet nyújt a zord idő ellen, de nem szorítja ki a napsugarat. A Mátrát uraló, vulkanikus talajon pedig kiváló minőségű borok termeszthetők. A Tarna és a Zagyva által körbefont terület hazánk borvidéke közül nagyság szerinti sorrendben az előkelő második helyen szerepel. 

Csatorna-völgy (2017)


Alig pár 100 méterre Mátrafüred központjától érkezik meg lendületesen a Csatorna-patak Kékestető irányából. A patak völgyének felsőrésze, csendes moha lepte sziklákkal szegélyzett, alsó fele pedig zugokkal tarkított vadabb arcát mutatja. A faluból a kék háromszögjelzés vezet a Csatorna-völgy sziklák közt bujkáló, hangulatos patakjához.  

Kozmáry-kilátó (2017)

Mátrafüred üdülőövezetében áll egy több mint 100 éves, patinás kőkilátó, amely a nevét Kozmáry János üdülőtelep-igazgatóról kapta.  A várszerű építményt 1900-ban épült, rakott kőből és legutóbb 2010-ben lett felújítva. Külleme és gyönyörű körpanorámája számít a Mátra egyik jelképének napjainkban.  A kilátó egész évben szabadon látogatható!

Túra: Fel a Kékesre! (2017)

Mert szeretem


Ősz apóka előveszi festővásznát, ecsetét, színesíti a lombokat, ebben leli a kedvét.

Minden zöld volt még a nyáron, most tobzódik ezer szín, sárga, narancs, barna, bordó, bíborvörös, élénk pír.

Arany a dió levele,
halványsárga a kőris,
izzik már a galagonya,
lángol a vadszőlő is.


(Orgoványi Anikó)


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Mátrafüred (K∆) - Csatorna-völgy - Nagy-nyak (K+) - Kékes-tető - Nagy-nyak (P+) - Szomor-patak-völgye (P) - Kálló-völgy - Mátrafüred



Táv és szintemelkedés:

14 km/ 670 m



Őszi Mátra

Gyökeres-forrás (2017)

forrás: fsz.bme.hu














 A Gyökeres-forrás és környéke már a század fordulón is népszerű kirándulóhelyként tartották számon.1927-ben a Budapest Sport Egyesület (BSE) turistaszakosztálya a csobogó fölé állította fel különleges szobrát. A bal kezében bottal, a jobban pedig kulaccsal ábrázolt hátizsákos turistaalak sajnos a II. világháború alatt megsemmisült.

Kékestető (2017)
























Kékestető a Mátra legmagasabb csúcsa (1014 méter) és egyben az ország legmagasabb pontja. Klímája számos légzőszervi betegségekre és stressz oldásra is egyaránt gyógyító hatással van.

Óriási kilátója tetején megtapasztalható a magasság érzése egy szinttel lejjebb pedig a látványa. A 196 m-es TV torony 1981-re készült el és a kiszolgáló épület.alsóbb szintjén egy körpresszó s található, valamint a 8000 darabos minipalack-gyűjtemény is itt látható.

Mátra szinte mindegyik irányából ide futnak be a turistautak és szerteágazó hálózatot hoznak létre.

Nagy-nyak (2017)

A Kékes alatti 650 m magas Nagy-Nyak és a tőle mintegy 125 méterre lévő Vaskapu egy késő bronzkorinak sáncvár részei. Az egykori erősségről nem sikerült megállapítani, hogy a Benevár része volt-e vagy csak egy önálló sánc állott ott egykoron, de az biztos, hogy a népnyelv három névén is emlegeti: „Vár-piac", „Vidék-vár" és „Törökök piaca." A kék háromszögjelzésen, Mátrafüred felől, kanyargó ösvény körbe járja a kőhalmot.

Névtelen források (2017)


Csatorna-völgy középső részén a Tölgyfa-lapos alatt több foglalás nélküli forrás található. A turisták az egyiknek a fantáziadús Ogre nevet adták. 

Európai muflon (Ovis aries orientalis)


Az európai muflon jellegzetes visszahajló szarváról igen könnyen felismerhető.
Az állatot a 18. században vadászati céllal telepítették be Európa számos országába, jelenleg a legjelentősebb populációk az Mátrába és a Bükkben található.
Télen a nagy hó elől gyakran völgyekbe húzódik, ilyenkor találkozhatunk is vele.

Ördög-forrás (2017)





A mátrafüredi vízmű mellett, a kék háromszögjelzésen található a közkedvelt pihenőhely, az Ördög-forrás. 
Kő esőház, padok, sütögető hely és egy kisebb vízesés is található a vízkilépés körül. Itt ível át egy fahíd a mindig mesés Csatorna-patakon. 

Az 1900-as évekig Hertelendy nevet viselte a forrás.

Palóc Néprajzi gyűjtemény (2017)

1983 óta állandó kiállításként üzemel a mátrafüredi a Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállítás. A gyűjtemény anyagának nagy részét Szakács Józsefné Mészáros Magda gyűjtette Palócföldi látogatásai során.
1996-ban költözött be a gyűjtemény a Mátrafüredi régi általános iskolában, ahol immár 30 a palóc tájegységre jellemző népviseletbe öltöztetett baba díszeleg. Ezen kívül látható itt még középkori királyi pár, gótikus, illetve reneszánszhölgy, késő reneszánsz, barokk, rokokó pár.

Keresztelő Szent János templom (2017)








Mátrafüred központjában, egy ki s parkban, az egykori pálos templom helyén áll a mai barokk stílusú kistemplom, amelyet 1766-67 között Quadri Kristóf épített.

Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút, ugyan is Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak a Szent János kápolnánál.

Szent Miklós templom (2017)

A község legfőbb nevezetessége  a Szent Miklós-templom  a település központjában áll, amely  nagy része a 14. században épült. A barokk hajóhoz kapcsolódó tornyot a hagyomány szerint a törökök őrhelynek használták. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. A templom külső formavilága sok hasonlóságot mutat a mátraljai középkori épületekkel. (Kisnána, Gyöngyöspata)  A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. 

Cserkőbánya (2017)

A Gyöngyössolymoshoz tartozó egykori bányaterület a faluból a zöld keresztjelzésen, Mátrafüredről pedig a zöld sávon érhető el. 
Az 1990-es évekig itt bányászott "cserkő" széleskörű felhasználásának nyomai szinte mindegyik mátrai településen fellelhető. A sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezitet a fagy- és kopásállósága miatt alkalmazta előszeretettel az építőipar. 
A bánya melletti pihenő egyébként a Szénégetők útja elnevezésű tematikus útvonal indulóállomása is, egy kiépített pihenő és ismertető tábla található itt.

Amerikai jelzőrák (Pacifastacus leniusculus)

Az amerikai folyamirákot vagy más néven jelzőrákot Európába az 1960-as években telepítették be a rákpestis által csökkenőben levő folyami rákok pótlására. Az állattal folyókban, tavakban él, de a növényekkel benőtt iszapos öblöket, és a szennyezett vizeket is jól tűri.

Nagy-patak (2017)

Gyöngyös legjelentősebb folyóvize a Nagy-patak (Gyöngyös-patak), amely vízhozamát kihasználva sok őrlő, és posztóverő malom működött. Szabályozását követően, napjainkban már csak az átfolyó városok és falvak arculatát határozza meg. Sok csapadék esetén igencsak meg tud duzzadni és gondokat is képes okozni.

Csepegő-forrás (2017)


Gyöngyössolymos bányaterületén, a Fűtőháznál a patak túloldalán található a vízfolyás. A forrást a Lilabányában dolgozók foglalták 1907-ben. Folyton hideg vize oly mélyről táplálkozhat, hogy a víz tisztaságához semmi kétség nem férhet.

Szent Vendel (2017)

A Jászságban az 18. század elején kezdtek Szent Vendel tiszteletére szobrokat állítani Általánosan elterjedt volt a Szentet pásztorként, jellegzetes jász viseletben,és színesre festve ábrázolni.

A jászberényi Szent Vendel szobrot 1866-ban állíttatta az I. Kerületi Vendel Társulat a Zagyva melletti Akasztófa-dombra. A II. világháborúban a stratégiai fontosságú Gyöngyösi úti hidat felrobbantották, és ez által a szoborból csak a talapzat maradt meg. 1946-ban a társulat Csák József kőfaragó mestert bízta meg, hogy az eredetivel azonos méretű új szobrot faragjon. Ez a faragás ma is látható a Zagyva partján, amely legutóbbi felújítást követően már színesben pompázik eredeti helyén.