Pálosszentkút és Skapulárés Szűzanya-kápolna (2013)





A pálosszentkúti kegyhely legendáival és belőle kiáradó ájtatossággal kiválóan alkalmas a világ zajától való magányos elvonulásra. A szentkút történetét Móra Ferenc is felhasználta Ének a búzamezökről című regényében.

A ferencszállási Szentkútnak számos 18. századi legendája létezik, egyik szerint egy pásztornak a kifakadó forrás mellett egy tócsában jelent meg Szűz Mária, egy másikban pedig a kút vízétől való hihetetlen gyógyulást említenek. Nos ezeket az istenkáromlásokat a váci püspökség már nem nézte jó szemmel, ezért 1793-ban betemettette a kutat, és betiltotta a zarándoklatokat. De az még nagyobb erővel tört elő, és az égi jel után már nem merték megtiltani a forrás imádatát, ezért inkább fokozatosan búcsújáró hellyé alakították a szenthelyet.


A millennium emlékére később kápolna is készült, amely a benne látható Skapulárés Szűz Mária szobor miatt Máriát kapta védőszentjéül. 1958-ban készült el az esőbeállóval egybeépített keresztút, és ezután megépült a lourdes-i barlang, és a szabadtéri oltár. A parkban áll a Prágai Kis Jézus képoszlopa is, és a máig gyarapodó Mária-múzeum. 1940-ben a Magyarországra visszaköltözött pálos rend kapta meg Szentkutat, és a rendházukat is ide húzták fel.



Szűz Mária születése templom (2013)


A petőfiszállási szentkút műemléki környezetét pompásan díszíti az ott található egyszerű fatornyos paraszti hatású templom

A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták.

Bakszakáll (Tragopogon pratensis)

„Régi nevei zabgyökér vagy kecskedísz. A fészkesek egy külön nemzetsége. Fiatal gyökerét és levelét régen gyűjtötték és fogyasztották is.
30-80 cm magasra növő faj. Szára felálló,hengeres, gyéren barázdált. Levelei szórtan helyezkednek el, keskeny lándzsásak, félig szárölelők, ép szelűek, fodrosak is lehetnek. Megtörve fehér tejnedvet ereszt. Virágai magányosan nyílnak az enyhén elágazó száron. 3-7 cm átmérőjű virágai sárgák, a fészek pikkelyek valamivel hosszabbak a nyelves virágoknál. A kora hajnali órákban nyílnak, és ahogy feljön a Nap, becsukódnak. Szőrkoronás kaszat termései 3-6 cm átmérőjű gömbben állnak, a magok 15-20 mm nagyok. Június júliusban virít, üde és száraz réteken, utak szélén, kaszálókon gyakori.” (novenyhatarozo.info)

Késői laskagomba (pleurotus ostreatus)

„Az ún. késői laskagomba (pleurotus ostreatus) élőfán és faanyagon termő, emeletesen csoportos, féloldalas kalapú gomba. Kalapja többnyire szürke, lefutó lemezei és tönkje fehér. Kalapja kissé domború, kagylószerű, majd lapos, féloldalas, kajla. Néhány centiméterestől akár 20-30 cm-esig is megnőhet. A kalapok emeletesen állnak egymás felett, felül a legnagyobbak. Színük sokféle lehet, többnyire a szürke különböző árnyalatai, barnás- vagy kékesszürke, lilás is. Lemezei lefutók, fehér vagy szürkésfehér színűek. Egy rövid, közös tőből sok tönk indul ki, ezek szívósak, szálakra foszlók. Kellemes gombaillatú, íze édeskés. Vadon elsősorban őszi-téli gomba, szeptembertől terem, de enyhe téli és kora tavaszi hónapokban is előfordul. Különféle élőfák törzsén, tövén, tuskóján, gyakran bokrok tövén is csoportosan terem. Főleg fűzfán, bükkön, de sokféle más erdei és kerti fán is megtalálhatjuk. Csak a sérült fát támadja meg. A fán hosszában terjed, így akár több méter magasban is terem. Faanyagon, fűrészporon, hulladék-anyagokon, például szalmatáptalajon is termeszthető, termesztése ma már nagyüzemi méretekben folyik.
Rokona az ún. erestönkű laskagomba (pleurotus cornucopiae), amelyet barna, sárgás kalapszíne és a tönkjén végigfutó hálózatos erezés különböztet meg. Ez is ehető, sőt, egyre inkább a termesztésbe is bevont fajta.” (hazipatika.com)

Honvédtéri Református templom (2013)

A II. világháború lezárása óta áll Szeged második számú református temploma a Honvéd téren.

 A klinkertéglákból kirakott épület Boros József tervei alapján készült modernista stílusban. A templom égbeszökő tornya méltóan egészíti ki a Dóm látványvilágát és tökéletesen simul az alföldi városképbe.

Reök-palota (2013)

A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán áll a fiatalon elhunyt Magyar Ede legszebb építészei munkája, a Reök-palota

Az épület 1907 novemberében készült el, amelyen olyan a szecesszióra jellemző formakincsei fedezhetők fel, mint például a stilizált virágmotívumok. 
2007-re túlesett az épület teljes rekonstrukción, azóta Regionális Összművészeti Központ néven működi és időszaki tárlatoknak, irodalmi és zenei programoknak ad otthont.

A palota előtt található kis hangulatos téren az I. világháborúban elesett szegedi 3. Honvéd Huszárezred hősi halottainak emlékét őrző lovas szobor látható.

Hősök kapuja (2013)


»Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…« (Klebelsberg Kunó) 





A Boldogasszony sugárút fölött pillérekre támaszkodó neoklasszicista kapuépítménynek sikerült is fent leírtakat elérnie. A gyönyörűen újra restaurált freskóival és a monumentális katona szobrokkal a város történelmi emlékhelyévé vált.

Sárkányölő Szent György (2013)

A kissé eldugott Rerreich Béla téren található Szent György, a sárkányölő gótikus szobra. 

A Szent György lovával és kezében dárdával való ábrázolása a bronz szobrászat egyik leghíresebb alkotása, ezért is található több másolat belőle Európa nagyvárosaiban.

Dömötör-torony (2013)

forrás: szepi.hu
Szeged büszkesége a Szent Demeter-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, más néven a Dömötör-torony.
A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom egy, hazánkban ritka, a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején saroktámpillérekkel erősítették meg a tornyot és alapítványából a templomhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében átépített barokk templomot, majd 1925-ben a toronnyal együtt lebontották. A munkálatok közben előkerült alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye. 

Magyarok Nagyasszonya székesegyház (2013)


A szegedi dóm a méltóság teljes alakjával a városkép talán legjellegzetesebb eleme, ezen kívül pedig hazánk újkori egyházi építészetének egyik legmonumentálisabb alkotása.

forrás: fototar.lechnerkozpont.hu
Szegednek már Szent István idejében temploma volt, ennek maradványait találták meg a fogadalmi templom építésekor. Valószínűleg a 12. században emelt épületet a tatárok rombolták le. A Dóm elődjének számító barokk Szent Demeter templomot 1725-ben építették fel az egykori falakból.  A mai nagytemplom tervei az 1879-es árvíz után készültek el, amikor is város fogadalmat tett egy új templom felépítésére. A Szent Demeter templom lebontását követően 1913–1930 között épült meg az székesegyház, amelyek terveit Schulek Frigyes készíttet. De a költségek csökkentésé végett inkább Foerk Ernőt kérték fel, aki inkább a tégla-architektúrára helyezte a hangsúly.

A fogadalmi templom belsejében Patay László Munkácsy díjas festőművész által megfestett Szent Gellért élete látható, amely 1980-ban készült. A főoltár felett a Magyarok Nagyasszonya kép áll, amely Máriát karján a gyermek Jézussal, fején a koronával, vállán a koronázási palásttal, és kezében a jogarral ábrázolja. A dómban található még Fadrusz János szobrászművész 1891-ben készített  „Krisztus a keresztfán” című alkotása. Emellett jelentős még a Szent Gellért-oltár is, amelyet 1930-ban Foerk Ernő tervei alapján, Krasznai Lajos faragott.

Szentháromság-szobor (2013)


A neobarokk szoborkompozíció Köllő Miklós készítette 1986-ban és akkor még a stílusával a Dömötör-templomhoz igazodott. A kereszten egy kis párkányon ülő két alak az Atyát és a Fiút ábrázolja, közöttük kereszten galamb képében a Szentlélek.

Püspöki palota és a zenélőóra (2013)

A Dóm téren az U-alakú épületsor délnyugati sarkában kapott helyett a püspöki palota. Az egységes épületsor külső-belső tervezését Rerrich Béla végezte. Aki az árkádok klinkertéglás burkolatának komorságát oszlopokkal és a részletek játékosságával oldotta fel. A palota külsejében és belső termeiben egyszerre érvényesült a régi korok hangulata és a modernitás.

A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma.

Dóm tér és a Nemzeti Emlékcsarnok (Pantheon) (2013)

A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található.
A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok megalkotása gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik. Az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából megvásárolt szobrok kiegészítése után 45 alkotással nyílt meg 1930-ban a kiállítás. Azóta többször bővített Pantheon szobrai és domborművei a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják.  
Sajnos legtöbbjük igen elhanyagolt állapotban van, nem is beszélve a mindent ellepő madár ürülékről.

Magyar pieta 1956
A Nemzeti Emlékcsarnok alkotásai itt egyesével is megtekinthetők.

Fekete-ház (2013)

A Kelemen és Somogyi utca kereszteződésében álló fekete ház egyike a Nagy Szegedi árvíz előtt készült épületeknek. 
A Mayer Ferdinánd kereskedő által az angol gótika szellemében építettet ház a nevét a sötétszürke vakolatáról kapta. A 21. század elején a szélsőséges mozgalmak székhelyeként működött ezért is nevezte Juhász Gyula a szegedi Pilvaxnak. Napjainkban a Móra Ferenc Múzeum tulajdona, múzeum és kiállítások helyszíne.

Palermói Szent Rozália görög katolikus kápolna (2013)

Szeged belvárosának egyik legbarátságosabb terén, a Lechner téren található a város legszebb kápolnája. 
A barokk épületet a pestis járvány emlékére emeleték a 18. század közepén és a mai Hősök kapuja helyén állt. A nagy árvíz utáni újjáépítésekor kibővítették és átvitték a Dóm térre, majd onnan a tér berendezésekor került a mai helyérre. 1921-től a helyi Görög katolikusok vették birtokba.

"A kedves barokk templom, nagy ajtajával szemben a terecske közepén a Szentháromság szobor, s tőle délre a Templom tér és a Gizella tér határán a Rozália kápolna." (Móra Ferenc)

Szent József templom (2013)

A Jezsuiták szegedi rendje 1931-ben kapta első templomát a Dán utcában. 

Az egykori kápolnaterem helyére háromhajós, de kívülről mégis egyszerű barokk templomot építettek. Főhomlokzatán tiszteletparancsoló műkőkereszt látható 1950-től 1989-ig a katolikus egyházmegyei papság látta el a lelkipásztori munkát.

Kapisztrán Szent János (2013)


Az Alsóvárosi kolostor udvarában az 1922-ben készült, Kapisztrán Szent János 180 cm magas bronz szobra. Damkó József alkotása eredetileg a Fájdalmas Szűzanya oltár mellett állt, de később áthelyezték a kolostor udvarába. A szobor a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.

Harangláb (2013)

1929-ben szentelték fel a kecskéstelepi Szent Imre téren (ma Rendező tér) felállított haranglábat és annak két harangját. 

A székely stílusban készült "torony" felszentelési ünnepségén jelen volt gróf Klebelsberg Kuno, valamint felesége is, mint „haranganya”.

Új zsinagóga (2013)

A 19-20. század fordulóján épült Szeged leghatalmasabb izraelita épülete a Jósika utcában. 
A tervezője egy szimmetrikus, központi elrendezésű és perspektívájában is hatásos épületet álmodott meg. Nem csoda, hogy Baumhorn Lipót tervezte monumentális templomon szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. 
Az építmény 120 fős terme a városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.


 A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete.

Régi zsinagóga (2013)


A szegedi izraelita hitközösség első zsinagógáját 1800-1803-ban építette, de nem maradt fent róla épített emlék. Viszont 1840-44 között újklasszicista stílusú építményt emeltek Rókuson a Hajnóczy utcában, amely kicsiny méretei ellenére  a Lipovszky Herik és József tervezte épület akkoriban az ország legszebb zsinagógájának számított. A várost átformáló erőket a kisépítmény jól vészelte egy megkopott tábla mutatja az 1879-es Tiszai árvíz 806 centiméteres vízszintjét a zsinagóga falán. 

Felújítása után az épület még ma is fennáll, az önkormányzat tulajdonában van, és kulturális célok szolgál.