Szűz Mária születése templom (2013)


A petőfiszállási szentkút műemléki környezetét pompásan díszíti az ott található egyszerű fatornyos paraszti hatású templom

A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták.

Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)



A nyugati ostorfa vagy népi nevén zsidómeggy, amely nevét ostornyél készítésére alkalmas ágai miatt kapta. A terebélyes, boltozatos koronájú fa termése ehető, a datolyára és a sütőtök ízére emlékezett.

Bakszakáll (Tragopogon pratensis)


A bakszakáll vagy régi nevén zabgyökér és kecskedísz a fészkesvirágzatúak egyik nemzetségéhez tartozik, és egykoron a fiatal gyökerét és levelét fogyasztották is. A növény sárga, fészek pikkelyes virágával június júliusban találkozhatunk üde és száraz réteken, utak szélén, és kaszálókon.

Lepényfa (Gleditsia triacanthos L.)



A lepényfa vagy népies nevén krisztustövis, a nevét a törzsén lévő méretes tövisei után kapta. A terebélyes lombhullató fa kiváló tűzifa, régen a faszenes vasalókba használták. A fafajta lapos, sötétbarna, sokmagvú hüvelytermésében lévő édes ízű endokarpium pedig fogyasztható is.

Késői laskagomba (pleurotus ostreatus)


A késői laskagomba élőfán és faanyagon egyaránt termő, emeletesen csoportos, féloldalas kalapú gomba.
A kagylószerű gomba színe többnyire szürke, de a lemezei és tönkje fehér. A faj elsősorban őszi-téli gomba, és szeptembertől kezd teremni, viszont enyhe téli és kora tavaszi hónapokban is előfordulhat.

Hősök kapuja (2013)


A Boldogasszony sugárútat nyitó pillérsor a Hősök Kapuja nevet viseli, amelynek jobb és bal oldalán egy-egy honvéd szobor áll. Az I. világháború áldozataira emlékeztető élő és halott katona kétszeres életnagyságú szobrát 1936-ban készítette el Lőte Éva. A neoklasszicista kapuépítmény monumentális boltív freskóit pedig Aba-Novák Vilmos alkotta meg.

1956-os emlékmű (2013)


A Dóm tér „hátsó bejáratánál” húzódó Rerrich Béla téren található Szeged 1956-os forradalom emlékműve.
A mű azt ábrázolja, amint az ’56-os fiatalok a szabadság lepkéjét vállukon hordozzák. Melocco Miklós szobrokat az alkotó valóságos emberekről mintázták, akik a szegedi forradalom mártírjaik voltak. Az 1997-ben felállított emlékművön Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk még.

Sárkányölő Szent György (2013)


A kissé eldugott Rerreich Béla téren található Szent György, a sárkányölő gótikus szobra. 
 Szent György lovával és kezében dárdával való ábrázolása a bronz szobrászat egyik leghíresebb alkotása, ezért is található több másolat belőle Európa nagyvárosaiban. Kolozsvári Márton és György alkotás Klebelsberg Kunó ajándékaként került Szegedre 1939-ben.

Zenélőóra (2013)


A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma is. A tér diszének számító órát Csúry Ferenc, szegedi órásmester, 1935-ben készített, amelyet a szabadtéri játékok alkalmával mutattak be a nagyérdeműnek. Az órában helyet kapó faszobrokat pedig Kulai József szegedi szobrász készítette, aki a figurákat valóságos alakokról mintázta.

Kapisztrán Szent János (2013)


Az Alsóvárosi kolostor udvarában az 1922-ben készült, Kapisztrán Szent János 180 cm magas bronz szobra. Damkó József alkotása eredetileg a Fájdalmas Szűzanya oltár mellett állt, de később áthelyezték a kolostor udvarába. A szobor a budai Kapisztrán Szent János szobornak a kicsinyített mása.

Harangláb (2013)


A Klebelsberg-telepen áll egy székely stílusban készült harangláb, amelyet 1929-ban állítottak fel. A Wéber József és P. Schneider Vencel ferences atya tervei alapján, városi adományokból épült harangtorony felszentelési ünnepségén jelen volt gróf Klebelsberg Kuno is.