Szegedi Dóm Látogatóközpont (2023)

A Fogadalmi templom altemplomában található a Szegedi Dóm Látogatóközpont, amely egy igazi multifunkciós turisztikai és kulturális létesítmény.

A látógatóközpont kiállítótermeiben a Szeged-Csanádi Egyházmegye egyháztörténeti gyűjteménye tekinthető meg. A tárlat főként liturgikus tárgyakból, egyházi jellegű textíliákból és ötvösművészeti remekekből áll. A gyűjtemény legértékesebb darabja egy 15. századi Szent Gellért-miseruha, de kiemelt művészeti értéket képviselnek az egykori Szent Demeter-templomból származó barokk faszobrok is.

A látogatók megismerkedhetnek még a Fogadalmi templom és a Dóm tér építéstörténetével is, tablók, kisfilmek, valamint a székesegyház és a tér szerkezetét szemléltető makettek segítségével. Valamint innen érhető el a Dóm toronykilátóként funkcionáló nyugati tornya és a Dömötör-torony belseje is. Ezenkívül az altemplom közösségi terei alkalmasak kulturális és közösségi rendezvények (konferenciák, fogadások, művészeti estek etc.) lebonyolítására is.

A Dóm alatti kriptában nyugszanak az egyházmegye püspökei, apátok, prépostok, kanonokok, plébánosok és polgármesterek is. De itt található még a Fogadalmi templom építésének meghatározó olyan személyiségei, mint például Glattfelder Gyula püspök, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, és Foerk Ernő építész nyughelyei is.

Szent Gellért (2023)

A szegedi Fogadalmi templom főbejárata díszesen faragott baldachinjának jobb oldalán Szent Gellért szobra áll. Az 1930-ban.készült Szent embernagyságú márvány szobra püspöki tiarában, pásztorbottal a kezében jeleníti meg a mártírhalált halt főpapot, amely Tóth István alkotása.

Kapisztrán Szent János (2023)

A Szegedi Dóm főbejárata előtti baldachin alatt látható egy Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló szoboralak.

A nándorfehérvári diadal lánglelkű vezérének alakját Tóth István formázta meg 1930-ban.

Szent István és Szent László (2023)

A szegedi Fogadalmi templom főbejáratának baldachinja felett, a homlokzati fülkékben Szent István és Szent László szobrai állnak. Az 1930-ban készült Dávid István alkotások István királyt hatalmi attribútumaival a kezében jeleníti meg, még Lászlót királyi csatabárddal látható.

Páduai Szent Antal-kút (2023)

A Dóm nyugati homlokzatán látható egy ruskicai márványból készült Szent Antal-kút, amely a szentet szerzetesi öltözetben ábrázolja, aki kezében egy halat tart. Az építészeti részt Sebestyén Endre tervezte el, és 1944-ben került mai helyére.

Gróf Klebelsberg Kunó síremléke (2023)

Klebelsberg Kunó sírja a Szegedi Dóm egyi kriptájában található, síremléke pedig Dóm jobb oldali kereszthajójában látható. Az emlékművön fekvő kultuszminiszter szobrát Ohmann Béla készítette el 1935-ben.

Krisztus a keresztfán (2023)

A dómban található Fadrusz János szobrászművész 1891-ben készített „Krisztus a keresztfán” című alkotása. A szobrászművész első művével az 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand-Prix díját is elnyerte.

Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (2023)

Szeged első könyvtárának létrejötte Somogyi Károly esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki magángyűjteményét ajánlotta fel az árvíz után újjá épülő város számára.

1883. október 16.-án ünnepélyes keretek között Ferenc József adta át a könyvtárat a szegedi polgároknak, amelynek ekkor még főreáliskola földszintje adott otthont. 1897-ben a könyvtár átköltözött a honfoglalás ezredéves évfordulójára épített Közművelődési Palotába, ahol a Városi Múzeum együtt múködött majd 90 évig. A folyamatosan bővülő állomány 1984-ben került a mai Dóm téri otthonába, 1952-től pedig megnyílt az első fiókkönyvtár, amelyből mára már 13 van szerte a városban.

A könyvtár kupolacsarnokában egy kicsiny múzeum lett kialakítva a legértékesebb írott művekből. Itt látható a Prágai Missale kódex egy 1492-es másolata, amely egyben a gyűjtemény legrégebbi darabja is.

Magyar Pieta (2023)

A Dóm odalában látható „Magyar Pieta 1956” címet viselő Szűz Mária-szobor két példányban készült, és 2006-ban avatták fel őket. Tóbiás Klára alkotása Michelangelo Pietàjának kompozícióját vette alapul, csak itt nem a halott Krisztust siratja Mária, hanem egy 1956-os jelképet, a lyukas zászlót tartja ölében.

Szent Imre (2023)

A Dóm tér délnyugati oldalán az árkádsor felett látható Ohmann Béla Szent Imre herceget ábrázoló szobra. Az 1930. október 23-án felavatott alkotás a példaértékű magyar ifjúság katolikus szellemű nevelést szimbolizálja.

 

Dömötör-torony (2023)

Szeged büszkesége a Szent Dömötör-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, a Dömötör-torony.

Forrás: Szegedi Dóm Látógatóközpont

A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején az építményt saroktámpillérekkel erősítették meg, és alapítványából a toronyhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át, és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében az egész épületegyüttes átépítették, és ekkor készült el a barokk Szent Demeter-templom. 1925-ben ezt a templomot a mai Dóm megépítése miatt elbontották, és munkálatok alatt került elő a torony egykori váza.

A megtalált alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye.

Gulag áldozatainak emlékműve (2023)

A Kovács Jenő szobrászművész által készített „a Gulagra elhurcolt áldozatok emlékműve” Szegedi Dóm emlékparkjában áll.

Szentháromság-szobor (2023)

A napjainkban a Dóm téren látható Szentháromság-szobor Köllő Miklós 1896-ban készült alkotásának másolata, amelyet Bánvölgyi László szegedi szobrászművész készített el 2000-ben. Az eredeti műalkotást 2016-ban a várkertbe, a Móra Ferenc Múzeum kőtárába helyezték el.

Nemzeti Emlékcsarnok (2023)

A Dóm téren, a körbefutó árkádok alatt található szegedi Nemzeti Emlékcsarnok, amely megalkotása gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik. 

Az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából megvásárolt szobrok kiegészítése után 45 alkotással nyílt meg 1930-ban a kiállítás a városban. Az azóta eltelt időben többször bővítették a Pantheon szobrait és domborműveit, amelyek a magyar történelem, irodalom, művészet és tudomány kiváló alakjait ábrázolják.

Püspöki palota (2023)

A Dóm tér U-alakú épületsorának délnyugati sarkában kapott helyett a Püspöki palota.

Az 1930-ra elkészülő egységes modernista stílusú épületsor külső és belső tervezését Rerrich Béla végezte. A palota legszebb helyiségei a püspöki dolgozószoba, a fogadásra alkalmas szalon, az ebédlő, és a püspöki magánkápolna. A Püspöki palota egyik szárnyában kapott helyet az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár.

Az itteni kiállítás a legrégibb időktől egészen a 19. század végéig mutatja be azokat az egyházművészeti eszközöket és tárgyak, amelyeket Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtöttek össze.

Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2022)

A szegedi dóm a méltóság teljes alakjával a városkép talán legjellegzetesebb eleme, ezen kívül pedig hazánk újkori egyházi építészetének egyik legmonumentálisabb alkotása.

forrás: fototar.lechnerkozpont.hu

Szegednek már Szent István idejében temploma volt, ennek maradványait találták meg a fogadalmi templom építésekor. Valószínűleg a 12. században emelt épületet a tatárok rombolták le. A Dóm elődjének számító barokk Szent Demeter templomot 1725-ben építették fel az egykori falakból. A mai nagytemplom tervei az 1879-es árvíz után készültek el, amikor is város fogadalmat tett egy új templom felépítésére. A Szent Dömötör-templom lebontását követően 1913–1930 között épült meg a székesegyház, amelynek első terveit Schulek Frigyes készítette. De a költségek csökkentése végett inkább Foerk Ernőt kérték fel a megvalósításra, aki inkább a tégla-architektúrára helyezte a hangsúlyt és némileg módosított az építészeti terveken is.

A fogadalmi templom belsejében Patay László Munkácsy díjas festőművész számos képe látható. A kezdet a Szent Gellért életét bemutató 4 részből álló sorozat volt, ami 1980-ban készült el. Ám legjelentősebb itt látható alkotása a kupolát díszítő secco, melyet 2000-ben fejezett be. Az épületet díszítő szobrok közül kiemelkedő értékű a Szent Gellért-oltár, amelyet 1930-ban Foerk Ernő tervei alapján, Krasznai Lajos faragott.A dómban található még az ország legnagyobb toronyórája és legnagyobb templomi orgonája is.

Szeged Eye (2019)

A szegedi önkormányzat minden évben törekedik arra, hogy valamivel feldobja a lassan ellaposodó karácsonyi vásárát. 

2018-ban azonban valami igazán nagy dobással készült a városvezetés, ugyanis egy 10 emelet magas óriáskerék épült advent idejére, a Széchenyi térre. A Városháza és Bíróság közötti téren felállított monstrum 144 embert tud egyszerre a magasba repíteni és fenséges panorámát kínál az amúgy is csodálatos városról.

Napjainkban az óriáskereket ideglensen áthelyezték a Dóm térre.

Magyarok Nagyasszonya (2015)

A Dóm homlokzatán, központi helyen látható a márványbaldachin alatt a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának 3 méter magas carrarai márványszobra. Mária alakjának eme megformálása reneszánsz formavilágát idézi, amely Tóth István szobrászművész egyik legszebb munkája. 

Zenélőóra (2013)

A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma is. A tér diszének számító órát Csúry Ferenc, szegedi órásmester, 1935-ben készített, amelyet a szabadtéri játékok alkalmával mutattak be a nagyérdeműnek. Az órában helyet kapó faszobrokat pedig Kulai József szegedi szobrász készítette, aki a figurákat valóságos alakokról mintázta.