Bölcsészettudományi Kar (2024)

A szegedi Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar neoromán stílusú épülete Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925-ben adott otthont az ide menekült kolozsvári egyetemnek.

Az épület tervének elkészítésére 1911-ben pályázatot hirdetett a Szegeden élő építészek számára a központi hivatal. Az egykori Korcsolyázó-tó helyére épülő palota tervei végül Ottovay István és Winkler Imre építészek készíthették el. Az 1911-ben kezdődő építkezés kivitelezési munkálataiért Ligeti Béla felelt, amely feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. Az épületben akkoriban irodák és hivatalnoki lakások kerültek kialakításra.

A neoromán stílusjegyek viselő épület arculatát 1930-ban nyerte el, amikor Rerrich Béla tervei alapján egy sokszög alakú előadótermet toldottak az épülethez. A palota eleinte Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt. 1925-ben az épület harmadik emeletére költözött be a Bölcsészettudományi Kar, később pedig a Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba

Püspöki palota (2023)

A Dóm tér U-alakú épületsorának délnyugati sarkában kapott helyett a Püspöki palota.

Az 1930-ra elkészülő egységes modernista stílusú épületsor külső és belső tervezését Rerrich Béla végezte. A palota legszebb helyiségei a püspöki dolgozószoba, a fogadásra alkalmas szalon, az ebédlő, és a püspöki magánkápolna. A Püspöki palota egyik szárnyában kapott helyet az Egyházmegyei Múzeum és Kincstár.

Az itteni kiállítás a legrégibb időktől egészen a 19. század végéig mutatja be azokat az egyházművészeti eszközöket és tárgyak, amelyeket Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtöttek össze.