Túra: Kurgánok földjén (2023)

A végtelen pusztán kéne nyargalódni
holtakból épülő kurgánok között.

(Körmendi Lajos)

A föld keblei

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Mindszent, vá - Szent Imre-kápolna - Högyös-halom - Högyöshalmi kereszt - Ludas-ér - Nagy-Ludas-halom - Tóth Ferkó-halom - Szeri-halom - Ludasoldali kereszt - Kurca parti tanösvény - Kurca-toroki zsilip - Mindeszentek-templom - Iskolasor - Városháza - Öregtemető - Mindszent, vá


Táv és szintemelkedés:

30 km/ 99 m



Élet Mindszenten

Iskolasor (2023)


Mindszent Főtere körül egy szép iskolasor látható, a három épületből álló épületegyüttes Pallavicini Sándor anyagi támogatásával készült el. A Károly Óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült eklektikus stílusban, s az épületek ma is eredeti funkciójukat töltik be.

Kurca-toroki zsilip (2023)

A Mindszent határában található műemlék jellegű Kurca-toroki zsilipet a Kurca tavaszi árvizeinek megfékezésére hozták létre 1885-ben. 

A téglából készült csőzsilipet Fromm Miklós királyi mérnök tervezte, és az építkezés pedig a Szegedi Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal műszaki felügyeletével felyeződött be. 1964-ben az építmény mozgató berendezését villamos meghajtással korszerűsítették, és a tetjére új vasbeton szerkezetű gépházat emeltek. A 2000-es tiszai árvíznél a zsilip megsérült, és ezt követően üzemképtelenné vált, de az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság a létesítményt ezután felújította.

Tanösvénytúrák: Kurca-parti tanösvény (2023)



A Kurca-parti tanösvény Mindszent egyik legfestőibb szegletében húzódik, ahol a Kurca összefolyik a Tiszával.

A 2015-ben a Városvédő és Szépítő Egyesület a Horgászegyesülettel közösen kialakított közel két kilométer hosszú sétaút mentén három pihenőhely és információstábla lett kihelyezve. De egy madárvárta is található a tanösvényen, amelyből az itt élő növény -, állat- és madárvilágot figyelhetjük meg. Az ösvény a Kurca torkolati zsiliptől indul és a Pintér hídi tart. De a komp lejárónál lévő töltéskoronán már megtalálható a kék „T” jelzés, amely végig kalauzol bennünket a tanösvényen.



A tanösvény adatai:

Táv: 1,8 km
Állomások: 3
Üzemeltető:  Városvédő és Szépítő Egyesület
Füzet: nincs

Mindszenti keresztek (2023)

Bozó-kereszt, 1860
Közösségi kereszt, 2013


Apró-kereszt, 1927
Tábit-kereszt, 1985

Ludasoldali kereszt (2023)


A Szegvárt és Hódmezővásárhelyt egykoron összekötő Kisszegvári út mentén áll a Ludas oldali halom, amely tetején a környék legrégebbi feszülete látható.

A napjainkra többnyire elszántott halomra az itteni tanyákon élő vallásos családok közös elhatározásból és adományokból 1842-ben állítottak egy keresztet. A ludasoldali határrészen álló fából ácsolt keresztet 1869-ben újra állították, az öntöttvas kereszt ekkor kapta a mai tégla alapzatát is.

Mivel a feszület határúton áll így a múlt századokban sokan megpihentek a tövében, egyes feltételezés szerint Kossuth Lajos és kísérete is megemelte kalapját az első fakereszt előtt, amikor 1848 október 3-án az Alföldi Toborzó útja alkalmával erre járt.

Alsó-ludasi és a Felső-ludasi iskola (2023)



Mindszent külterületén egykoron 6 (Elege, Alsó-ludas, Felső-ludas, Téglás, Hegyeshalom, Koszorúhalom) tanyai iskola is állt, amelyekből napjainkra már egy sem maradt hírmondónak. 

Az Alsó-ludasi és a Felső-ludas iskola emlékére is kopjafát állítatott a hálás utókor 2013-ban.

Szeri-halom (2023)

A Szeri-halom a Ludas ér mentén, a Tóth Ferkó-halom szomszédságában található.

A kiemelkedés növénytani szempontból a Tiszántúl egyik legértékesebb halma, ugyanis olyan értékesebb növényfajok élnek rajta, mint a villás boglárka, a magyar kakukkfű, a heverő seprűfű vagy a kunkorgó árvalányhaj. A Szeri-halom egyébként azon ritka halmok egyike, amelyet sosem szántottak, így sikerült megőriznie eredeti alakját és növényzetét.

Tóth Ferkó-halom (2023)

A Tóth Ferkó-halom a mindszenti híres kunhalmok egyike, amely a Ludas-ér magaspartján áll.

A kurgán a 97,5 méteres magasságával jócskán kiemelkedik a környezetéből, így a Szentes környéki halmok közül ez a legmagasabb. A szabályos kúp alakú domb a rajtalévő akácos akácost és temérdek ördögcérna miatt már értékes növényzetét rég elveszítette. A halom nyugati tövében elvadult gyümölcsfák és romtanya található, amely régen a névadója, a Tóth Ferkó-tanya lehettet.

Ludas-ér (2023)

Mindszent egyik legfontosabb öntözőcsatornája a Ludas-ér, amely a településtől keletre elterülő laposokból vezeti le vizet. A csatorna a Derekegyházához tartozó Ördög pusztától indul és Mindszent határában a Kurcába folyik bele. A lassú folyású ér napjainkban kedvelt horgászhely, de szélesége miatt csónakázásra is alkalmas.

Högyöshalmi kereszt és emlékhely (2023)



A mindszenti Kis Szegvári út mellet, a högyhalmi határrészen áll egy kereszt, amelyet 1933-ban állítottak a környéken élő tanyasi lakosok. Az itteni liturgikus megemlékezések annyira népszerűvé váltak az évek során, hogy 1938-ban kápolna épült a kereszt mellé. Sajnos a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt épületet 1986-ban lebontották, a köveit pedig elhordták. A területrészen állt még egy 1880-ban épült iskola is, amelyben 1976-ban szűnt meg a tanítás, így ezt is elbontották.

Az egykoron fontos tanyai épületekre ma már csak egy itt felállított kopjafa emlékezik.

Högyös-halom (2023)


A Hegyes-halom vagy, ahogy a helyike hívják Högyös-halom Mindszenttől keletre a Kis-Szegvári út nyugati oldalán áll. A szántók közepén álló, háromszögelési ponttal is rendelkező kiemelkedés valószínűleg kúpszerű alakjáról kapta nevét. Napjainkban a halom legnagyobb részét szárazgyep borítja, oldalain pedig néhány kisebb cseresznyeszilva és ördögcérna bokor található. A kunhalom sztyeppe- és löszfalnövényeinek viszont természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos szerepük van.

Szent Imre-kápolna (2023)


A Dózsa-telepen álló Szent Imre-kápolnát 1975-ben építették a lebontott Högyöshalmi kápolna anyagának felhasználásával.

Túra: Szakrális emlékek az Igal mentén (2023)

Van egy ház, szép tető
Tágas tér, zöld mező
A képzelet, mi benned nő
Az én világom

(Bagosssy Brothers Company)

Hazajárók

























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Hercegszántó – Mária-szoborVodicai Szűz Mária-kápolna – Bácsszentgyörgy, Szentolvasó Királynéja-templomIgali-főcsatornaGradina – Konfluencia pont – Dávod, Magyarok Nagyasszonya-templom


Táv és szintemelkedés:

24,4 km/ 35 m



Régi kereszt Dávod határában

Magyarok Nagyasszonya templom (2023)



Dávod legrégebbi temploma a falu központjában található Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom. Az istenházat 1746-ban kezdték el építeni és 1764-ben fejeztek be, majd 1776-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. 1910-ben a „népi barokk” stílusban épült templomot a község kérésére Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újra szentelték.



A templom belsejében látható falfestmény, a főoltár és a mellékoltárok is 20. század első felében készültek, a festet üvegablakok pedig Palka József munkái.

Szűz Mária (2023)


A Magyarok Nagyasszonya-templom kertjében, a bejárat mellet áll egy 1871-ben készült barokk Szűz Mária-szobor.

Szentháromság-szobor (2023)


A dávodi katolikus templom előtt álló Szentháromság-szobor a 1865-ben készült barokk stílusban.

Az oszlop körül további szentek láthatóak: Szent Vendel, Nepomuki Szent János és Szent Flórián.

Baptista imaház (2023)


A dávodi baptisa közösség már az 1920-as évek óta jelene van a községben, és kezdetben egy nádtetős házban tartották az istentisztelet. A Petőfi utcában található imaházuk az 1980-as években épült közadakozásból.

Gradina (2023)

Bácsszentgyörgy határában, az Igali-főcsatorna egyik kanyarulatában található egy kiemelkedés, amelyet „Gradinaként” szokta jelölni a térképeken. A gradina a délszláv nyelvben általában várhelyet vagy várromot jelent, de a templomos helyet is így nevezik.

Valószínűleg a bácsszentgyörgyi (vagy garai) gradina helyén is egy Árpád-kori templom és/vagy település húzódott, legalább is erre enged következtetni fekvése, formája és mérete.

Igali-főcsatorna (2023)

Az Igali-főcsatorna Bácska egyik mesterségesen kialakított csatornája, amely Bajától indul, és Hercegszántót határában torkollik bele a Ferenc-tápcsatornába. 

Az Igal medrének kialakítása 1925-1928 között valósult meg, ekkor építették ki a gravitációs elven működő főcsatorna medrét. A csatorna vízgyűjtőterületén előfordulnak homokos-futóhomokos tájtípusok is, de jellemzőbb a mélyfekvésű szikesek, illetve a vizenyős gyepek.

Bácsszentgyörgyi keresztek (2023)

Müller-kereszt, 1911
Tari-kereszt, 1926

 

Szentolvasó Királynéja templom (2023)

Bácsszentgyörgy temploma 1911-ben épült Petrovácz Gyula tervei alapján eklektikus stílusban. Elkészültekor az épület Sárkányölő Szent Györgyöt kapta védőszentjéül, majd később átnevezték Szentolvasó királynéjára a templomot.

 A kertben három régebbi feszület helye is látható, sőt az egyik korpusza a fűben megtalálható. Valószínűleg kálvária keresztek állhattak az épület szomszédságában régebben.


Hercegszántói keresztek (2023)

Tyatity-Zetovts-kereszt, 1935

 






Csizmity-kereszt, 1936