Tanösvénytúrák: Nádirigó tanösvény (2022)


Tiszakécske legújabb látnivalója a Nádirigó tanösvény, amely az itteni Holt-Tiszán vezet keresztül 2,5 km hosszan. A rendkívül látványos cölöp sétányt járva megismerkedhetünk a holtág élőhelyeivel, gazdag állatvilágával, és az emberek tájátalakító tevékenyégeivel interaktív formában.

A tanösvény kezdőpontja az Ókécskei Sportcsarnok parkolója, ahol egy kisebb játszótér fogadja a látogatókat.




A tanösvény adatai
Táv: 2,5 km
Állomások: 10
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs

Tiszakécskei Holt-Tisza (2022)

A tiszakécskei holtág gazdag állat-és növényvilága mellett már régóta a horgászok kedvenc helye is.

Az itteni Holt-Tisza már a 18. században is szerepelt feljegyzésekben, de a pontos létrejöttéről nincsenek fennmaradt írások. A 2000-es évek elején kezdőtek meg azok a fejlesztések fejlesztését, amelyek során a holtág már nem csak horgászvíz, hanem a természetrajongók is megtalálják itt a számításukat. A vízfelület és a környező nádasok igen gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont. Megfigyelhető itt többek között a kócsagok, fekete gólyák, és  mocsári teknősök.

Református templom (2022)


Tiszakécskén az óvárosban áll a református templom, amely 1906-1909 között épült neogótikus stílusban.
A templom egyik különlegessége az egyházközség orgonája, amely nem csak istentiszteleteken, hanem hangversenyeken is megszokott szólalni. A jelenlegi orgona elődjét 1909-ben építette a Rieger Ottó és Fia Orgonagyár. A hangszer a II. világháborúban megsérült, és csak 2000-ben sikerült rekonstruálni. Ez alapján az Aquincum Orgonagyár és egy teljesen új orgonát épített a régi helyére.

Túra: Kanyargó a Tiszához (2022)

Magyar táj szép folyója,
Hordozd e föld gyümölcsét,
Légy áldások hozója,
Mint a magyar dicsőség!
Itt borulnak rád mosolygón
A Kárpát víg bércei
S a napfényes rónaság.
Költők lelke
Énekelve
...”

(Juhász Gyula)


Szőke folyó

























Szent Márton Zarándokút 03.

A zarándokutunk következő szakasza Martfűn kezdődött, ahonnan némi kacskaringó után értünk ki a tavaszi szépségben pompázó természetbe. Majd mielőtt visszatértünk volna a Tiszához, egy rövidke betérőt tettünk Tiszaföldvárral, ahol a helyi katolikus diakónus szívélyesen fogadott bennünket. Egy hamisíthatatlan töltés túrát követően érkeztünk meg Nagyrévre, az egykori fontos és napjainkban is működő Tiszai átkelőhelyre.




forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Martfű (StM) - Városi Művelődési Központ - Horgásztó - Görbe-ér - Tiszaföldvár - Szent István király-templom - Tisza - Cibaházi-Holt-Tizsa - Nagyrév, Református templom


Táv és szintemelkedés:

24,5 km/ 36 m



Kanyargó a Tiszához


Református templom (2022)


Nagyrév református templomát 1833-ban kezdték el építeni Mikolay József egykori lelkész tervei alapján.
A templom húsz éven keresztül épült a falusiak adományaiból és segédletével. A II. háború ideje alatt az épület tornya találatot kapott, orgonáját pedig az orosz katonák pusztítottak el. 1961-ben a templom tetőszerkezetet felújították, 1986-ban pedig a falait vasbeton gerendákkal megerősítették.

Cibakházi Holt-Tisza (2022)


A 17 kilométeres Cibakházi Holt-Tisza a Tisza magyarországi folyószakaszának az egyik leghosszabb holtága, amelyet a folyó szabályozásakor, 1856-ban alakítottak ki.

A holtág napjainkban népszerű horgászvíz, fogható itt ponty, compó, amur, csuka, süllő és a harcsa, de gazdag madárvilága is él a vízen. A Holt-Tiszát leginkább halgazdálkodási, horgászati céllal hasznosítják, megközelíthető Cibakháza és Nagyrév felől is földúton.

Nyári tőzike (Leucojum aestivum)


A nyári tőzike hazánkban leggyakrabban a Dunántúlon és az Alföld folyóvidékein fordul elő.
A törékeny Amarilliszféle növény nyirkos vagy nedves réteken, ártéri erdőkben bújik elő április-június között.
A növényt hófehér virágai miatt gyakran összekeverik a hóvirággal, pedig a tőzike különleges ismertető jele a szirmain lévő zöld pötty.

Városháza (2022)


A tiszaföldvári Kossuth tér egyik emblematikus épülete korábban főszolgabírói hivatal, amely napjainkban Polgármesteri Hivatal. Az eklektikus épületet alsórészét 1890-ben emelték, még felső része 1901-ben épült.

Kossuth Lajos (2022)



A tiszaföldvári Kossuth téren áll a kormányzó egészalakos szobra, amely Poroszlai Sándor helyi születésű szobrászművész alkotása. A szobor avatása 1914. május 3. volt, legutóbb 2011-ben újították fel.

A legenda szerint a szobor melletti tölgyfához kötötte ki a lovát itt jártakor, ezért a fára azóta ráragadt a Kossuth-tölgy név.

Tiszazugi Földrajzi Múzeum (2022)


Tiszaföldvár ad otthon Magyarország első földrajzi múzeumának, amelyet 1956-ban hozta létre.
A Tiszazugi múzeum alapítója dr. Varga Lajos volt, aki Tiszaföldvár és szűkebb környezetének földrajzi szempontú feltárását végezte. A megnyitás óta eltelt ötven év alatt az ország más tájairól is érkeztek földrajzi-földtani tárgyú anyagok, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is egyedülállóan gazdag természettudományos gyűjteményt hoztak létre a városban.
A múzeum főépülete 2007-ben újult meg, azóta interaktív állandó kiállítás várja a látogatókat "Tiszavilág – Táj és ember a Tiszazugban" címmel. Itt látható még Országosan is kiemelkedő a közel háromszáz darabot számláló jégkorszaki nagygerinces az őslénytani anyag, amely a gyerekek kedvence. Az intézményt 2012-ben az Év Múzeumává választották, de az itteni múzeumpedagógiai munka is egyedül álló az országban.

Református templom (2022)


A helyi református felekezet 1724-ben határozott úgy, hogy egy rendes kőtemplom építtet Tiszaföldváron. Ennek az épületnek csak egyrésze készült el a támogatás megvonása miatt, ekkor jobb híján a fedetlen falak közé jártak istentiszteletet tartani. A Podmaniczky bárói család hathatós támogatásával végül 1728-1737 között a templom elkészült. A gyülekezett növekedése miatt 1787-1788-ban új nagy templomot építettek, valószínű a régi alap és fal anyagának felhasználásával. 

A késő barokk stílusban épület belsejében kazettás mennyezet látható, a torony felőli bejárat mellett pedig szószék és az úrasztala található.

Tiszamenti Édenkert (2022)



Tiszaföldvári Római Katolikus Plébánia kertje egy ízig–vérig igazi táborhely, amelyet nem hiába neveznek „Tiszamenti Édenkertnek”.

A táborhely kialakítás 2013-2020 között készült Kovácsik Antal állandó diakónus vezetésével. A tiszamenti üdülőben faházak, kertizuhany, játszóhelyek és erdei ösvények várják az itt táborozókat.

Szent István király templom (2022)



A tiszaföldvári római katolikus templom 1894-ben épült az Almásy és a Beniczky család adományaiból. A neoromán-neogótikus stílus kéttornyú, téglából készült templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel.

A templom szentélyében látható oltárkép Szent Istvánt ábrázolja, amint a koronát felajánlja Szűz Máriának. A hajó két oldalán pedig Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobra látható. A templom egyik érdekessége a bejartnál lévő kiállítás, amely a Szentföldön tett egyházközségi kirándulások gyűjtéséből lett kiállítva.

A templomkertben egy kültéri oltár áll, mögötte egy lourdes-i barlang található, emellett márványtáblák is láthatóak itt, amelyek jelzik a legnagyobb Mária-kegyhelyek irányát és távolságát.

Evangélikus templom (2022)


A gyorsan erősödő és jelentős számú evangélikus gyülekezet először 1807-ben építtetett magunknak templomot Tiszaföldváron. Ez az épület 1829-ben súlyosan megrongálódott, majd végül helyreállították, de 1853-ban új templom építésebe fogtak. A késő klasszicista stílusban épült evangélikus templommal 1855-re készültek el. 

Az egyhajós, egyenes záródású szentéllyel ellátott templomot Ifj. Bohus Pál mérnök tervezte, az építkezést pedig Ifj. Szvacsina József vezette. 

Horgásztó (2022)


Martfűn található egy festői horgásztó is, amely Termál SPA-hoz tartozik.
A 2,5 ha területű horgásztavat gazdag halállomány jellemzi, ahol gyakoriak a helyi rendezvények is. A tó nem csak a horgászni vágyók számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget, ugyanis körbe lehet sétálni a tavat.

Városi Művelődési Központ és Könyvtár (2022)

Martfű Városi Művelődési Központ 1961-ben épült, és a Könyvtár mellet az épület ad otthont a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjteménynek.
1940-től Martfű gazdasági ereje jelentősen nőtt, ezért 1950 és 70 között a Tiszazug legiparosodottabb község volt. Az itteni virágzó cipőipar tette igazán híressé a várost, de sörgyár és növényolajgyár is létesült az agglomerációban. Ezt a fejlődését mutatja be a Martfűi Hely- és Ipartörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása.
Az állandó kiállíts mellet a termek és a galéria rendszeresen helyet ad amatőr és hivatásos képző- és iparművészek munkáinak bemutatására.

Tanösvénytúrák: Kígyósi tanösvény (2022)

A településtől délre terül el Szabadkígyós féltve őrzött kincse, a Kígyósi-puszta és a hozzátartozó Nagyerdő. Az itteni terület geomorfológiáját, domborzati viszonyait tekintve a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb része.

A Békési-háton húzódó Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet 1977 nyarán jött létre, és területének nagy részét szántókkal, erdőfoltokkal tarkított ősgyep alkotja. Az Ős-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta napjainkban már ritka pusztai növény- és állatfajok élőhelye. A területen halad keresztül a Kígyósi tanösvény, amely az itteni erdő és a gyep növény és állatvilágát mutatja be információstáblák segítségével. Az 5 kilométeres sétaút felénél egy kilátó áll, ahonnan gyönyörködhetünk az elénk táruló pusztaságban.

A tanösvény adatai
Táv: 5 km
Állomások: 7
Üzemeltető: KMNPI
Füzet: nincs

Szent Anna-kápolna és Wenckheim kripta (2022)


A szabadkígyósi Wenckheim-majorság épületei közül emelkedik ki a földhalmon álló Szent Anna-kápolna.


A kápolnát Wenckheim József Antal építtette 1844-ben Czigler Antal tervei alapján. A klasszicista stílusú, egyhajós, homlokzati tornyos, egyenes záródású szentéllyel rendelkező épület mögött pedig az Ybl Miklós által tervezett Wenckheim családi kripta található. A kriptában nyugszik Wenckheim József Antal gróf is, akiről Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének egyik főszereplőjét mintázta.

A kápolnához tartozik az a diadalív is, amely 1857-es császári látogatásra készült. Ferenc József császár és felesége Erzsébet királyné Orosházára tartva megpihent Ókígyóson, az akkor még kislány Wenckheim Krisztina verssel köszöntötte az uralkodói párt. A diadalív egyik oldalán az „Éljen a haza!”, a másikon pedig az „Isten hozott.” felírat látható. Az építmény szerencsésen túlélte a II. világháborút, de 1949 telén traktorral lerombolták az emlékművet. A jelenlegi 2003-ban építették fel, és az eredetinek a mása.

Szabadkígyósi Aranyménes (2022)

A szabadkígyósi kastély szomszédságában, a Wenckheim-majorság karámjaiban jelenleg a helyi lipicai ménes tengeti napjait.

Az 1800-as években Wenckheim Antal József alapította az első Ókígyósi Aranyménest, de akkor még arab lovakkal foglalkoztak. 2004-ben Balogh József, Szabadkígyós polgármestere hét lipicai kancát vásárolt, ezek a lovak lettek a második Aranyménes alapítói.

A kastélypark bejáratánál jobbra fordulva juthatunk el a lipicai méneshez, és ott közel mehetünk, hogy meg is simogathatjuk a lovakat.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély (2022)



A Dél-Alföldön, Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. Az épület a Magyarországi kastélyépítészet műremeke, hiszen építtetője, Wenckheim Krisztina kívánságára a kastélynak 52 (hét egy évben) szobája, 365 (nap egy évben) ablaka, és 4 (évszak egy évben) bejárata van a műemléképületnek.

1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. Fiai halála után a kígyósi birtok unokájára Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel. A házasságkötés után új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette. A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület mellé, hasonló stílusban személyzeti és konyhaépület is készült. A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, egy gőzgép látta el a kastély szobáit, a parkot és az istállót vízzel. A kültéri világítást pedig gázlámpákkal oldották meg, amelyhez a gázt helyben fejlesztették.

A gróficsalád 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide. 

A kastélyt 2019 és 2022 között állították helyre, és jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg az épületben. Az ide érkező látogatók miután belépnek az épületbe egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat. Jelenleg a kiállítás csak szakvezetéssel látogatható, de hamarosan használhatóak lesznek azok az interaktívelemek is, amelyeken a kastély egykori lakói mesélnek hétköznapjaikról vagy ünnepeikről.


A kastélyhoz tartozik egy formára nyírt bukszusokból és tiszafákból kialakított, barokkos vonalvezetésű franciakert is, szökőkutas medencével. Körülötte pedig vadregényes angolkert terül el egy mesterséges tóval és több látványos híddal. 

A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve pedig a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.


Túra: Szatymazi határ VI. (2022)

„A fény, a fény
szuronyok hegyén villan.
Nem ilyen fényre vágytam én,
amilyen itt van.

A szél, a szél
katonaszaggal libben.
Ne fújd, ne fújd el őszi szél,
amit még hittem.

(Kányádi Sándor)

A forradalom árnyékában
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Szatymaz, vá – Neszürhegyi iskolaTörök-keresztKirály nyárfája – 5422-es út – Csólyospálos, templomKapisztráni Szent János-kápolna56-os MúzeumKömpöc, kápolnaParkerdő Kapitányság – Balástya – Őszeszéki-tó – Makra-szék – Szatymaz, vá

Táv és szintemelkedés:

75 km/ 130 m



Virágszerda

Balástyai keresztek (2022)

Kordás-kereszt


Bitó-kereszt, 1958
Balástyai tanyák keresztje


 




















Községi kereszt, 2002
Felső-balástyai iskola keresztje

Felső-gajgonyai iskola keresztje
Kapitánysági iskola keresztje