Bölcsészettudományi Kar (2024)

A szegedi Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar neoromán stílusú épülete Szeged városának egyik meghatározó látványeleme, amely 1925-ben adott otthont az ide menekült kolozsvári egyetemnek.

Az épület tervének elkészítésére 1911-ben pályázatot hirdetett a Szegeden élő építészek számára a központi hivatal. Az egykori Korcsolyázó-tó helyére épülő palota tervei végül Ottovay István és Winkler Imre építészek készíthették el. Az 1911-ben kezdődő építkezés kivitelezési munkálataiért Ligeti Béla felelt, amely feszített munkatempóban mindösszesen egy év alatt 1912. augusztus 1-jére készült el. Az épületben akkoriban irodák és hivatalnoki lakások kerültek kialakításra.

A neoromán stílusjegyek viselő épület arculatát 1930-ban nyerte el, amikor Rerrich Béla tervei alapján egy sokszög alakú előadótermet toldottak az épülethez. A palota eleinte Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal volt. 1925-ben az épület harmadik emeletére költözött be a Bölcsészettudományi Kar, később pedig a Földrajzi Intézet az első emelet egy részét vette birtokba

1956-os emlékmű (2024)

A szegedi Klebelsberg Kuno Könyvtár parkjában találhat egy 1956-os emlékmű. Tóth Béla itteni alkotását 2006-ban helyezték el a Gönczi Árpád sétány mellé. Az emlékmű azon okból állítatott, hogy a forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetség ülésén fogalmazódtak meg.

Klebelsberg Könyvtár (TIK) (2024)

A szegedi Klebelsberg Kuno Könyvtár, vagy ahogyan a helyiek becézik TIK a dél-alföldi régió a legnagyobb gyűjteménnyel, közel 2 millió példánnyal rendelkező intézménye. 

Az ultra modern épületben 4 emeleten várják a látogatókat, többek között a hagyományos könyvtári kölcsönzéssel. De emellett szakirodalmi tájékoztatás, könyvköttetés, és számítógépes termek állnak az egyetemisták rendelkezésére. A szegedi könyvtárban található számos gyűjtemény is, mint például a Hadtörténeti Gyűjtemény, a Keleti Gyűjtemény vagy a Régi Könyvek Tára. Sőt az intézmény legújabb attrakciója a Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább című kiállítás.

Interaktív Természetismereti Tudástár (2024)

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának épületében található egy különleges természettudományos gyűjtemény, amely herbáriumokat és állattok több mint 10000 faját mutatja be.

Hősök kapuja (2024)

A Boldogasszony sugárútat nyitó pillérsor a Hősök Kapuja nevet viseli, amelynek jobb és bal oldalán egy-egy honvéd szobor áll. Az I. világháború áldozataira emlékeztető élő és halott katona kétszeres életnagyságú szobrát 1936-ban készítette el Lőte Éva. A neoklasszicista kapuépítmény monumentális boltív freskóit pedig Aba-Novák Vilmos alkotta meg.

Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóháza (2024)

A Bécsi körúton álló Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház a híres Szegedi Szabadtéri játékok történetét, és Varga Mátyás díszlettervező hat évtizedes munkásságát tárja fel a látogatók számára.

 

Jedlik Ányos Elektrotechnikai Múzeum (2024)

Szeged elektrotechnikai múzeuma a Korányi fasoron található, és az első villanymotor megalkotója előtt tisztelegve, Jedlik Ányos nevét vette fel. A múzeumban az elektrotechnika 20. századi tárgyi emlékei és dokumentumai láthatóak. 

Nagytatársánc (2024)

Orosháza körül elterülő hatalmas, szikes pusztába a környezetétől elütő földművet vehetünk észre. Az itt honoló Nagytatársánc ma hazánk legkisebb természetvédelemi területe, amelyet még az eredeti növénytakaró, azaz ősgyep ural.

A Nagytatársáncot feltehetően még a krisztus előtti századokban építették, amelyet az akkor még hatalmas kiterjedésű Ős-Maros fogta közre. Az erődítmény a kelták vagy talán a szkíták ellen készült, a bronzkornak a vaskorszakba való átmeneti időszakában. A sánc területét Banner János tárta fel diákjaival 1939-ben, amely után az egykori földvár méreteit és szerkezetét is meghatározták. A kiemelkedés területe napjainkban nem csak fontos kultúrtörténeti emlék, hanem védett természeti érték is az ott tenyésző növényzet miatt. 

A Nagytatársánc épségben megmaradt szakaszát körbe kerítették, és a Körös-Maros Nemzeti Park hatósága alá tartozik.

Kistatársánc (2024)

Az orosházi pusztában, Pusztaföldvár környékén található egy kisebb, a lapályból kiemelkedő dombocska. Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta földműve: a Kistatársánc.

Az itteni tatársáncokat valószínüleg Kr. e. 7-5. században építették a környék lakói, védelem céljából. Az erődítmény jelentőségét jól jelzi, hogy pontos helye az 1783-ban készült József császári térképen is fellelhető. A szomszédos vidéket uraló kisebbik kiemelkedés keleti oldalában Pusztaföldvár lakói homokbányát nyitottak, és innen az építkezéseikhez igen jó, nagyszemű „marosi" homok egyrészét elhordták. A sánc-részlet ettől függetlenül még teljesen jó állapotban, de ma már a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védi a környezetét.

A térszint tetején pedig áll egy Honfoglalás emlékévét hirdető, hatalmas kőtömb is, amelyet a helyi önkormányzat állíttatott.

Túra: Mezőkovácsházi Mikulás Túra (2024)

„Fehér hópelyhek, pici melódiák,

Gazdátlan álmok, fagyott angyal-szárnyak,

Jőjjetek, szálljatok, segítsetek

A sárnak.”

(Ady Endre)

Mr. sár

---

Útvonal:

Mezőkovácsháza (P) – Szabadidő park (P+) – Kegyeleti park – Simay-kriptakápolna – Kisboldogasszony-templom – Református templom – temető – Babó-kápolna – Babó-kastély – Történelmi emlékpark – Mezőkovácsháza

Táv és szintemelkedés:

18,7 km/ 61 m

forrás. openstreetmap.org

---

Reggel a kanálisban

Szent István király templom (2024)

Végegyháza legfőbb látványossága a Szent Istvánról elnevezett neogótikus katolikus templom, amelyet 1914-ben építettek. Az istenház megépítéséhez felhasználták az 1873-ban készült kápolnát. A II. világháború alatt, 1944-ben a templom tornyát a lerombolták, de ezt később kijavították.

Történelmi Emlékpark (2024)

Kaszaper és Végegyháza között található a Kaszaperi Történelmi Emlékpark, amelyet 2015-ben azért hoztak létre, hogy a Templom-halmon álló középkori templom maradványait bemutassák az ide érkezőknek

Az itteni pusztában a környező tájból észrevehetően kiemelkedő Templom-halom környékén terült el a középkori Pereg városa. A terület először a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtoka volt. 

A lakóházakkal körülvett domb középen állt a település temploma, amely a 11. században, Szent László király uralkodása előtt épült, és a tatárjáráskor pusztulhatott el. A 15. században a templom újjá építették, a falait támpillérekkel erősítették meg.

Az épület maradványait Bálint Alajos tárta fel 1937-ben, majd az 1990-es években több helyszíni szemlére is sor került a templomhelyen. Ekkor az itteni temetőből 425 sírt tártak fel. A leletek bebizonyították, hogy az Árpád-kortól I. Ferdinánd koráig temetkeztek ide. 

Napjainkban a 2015-ben kialakított emlékparkban látható többek között az árpád-, bronz-, neolit- és szarmata kori lakóházak makettjei, továbbá egy honfoglaló jurta, halászkunyhó, szárító épülete is megtalálható itt.

Babó-kastély (2024)

A Babó-család mezőkovácsházi kastélya valamikor a század fordulón épült, és akkoriban az itteni birtok ékessége volt. Az épület a II. világháború után a TSZ tulajdonába került, ahol később lovasmajorműködött. A privatizáció követően a majort bezárták, az épületek pedig jelentősen pusztulni kezdtek. 2000-ben a megmaradt birtok magántulajdonban került, és megindult az épületek helyreállítása. Napjainkra a több mint 100 éves kastély visszakapta régi szépségét, és panzióként szolgálja az ide látogatók kényelmét.

Babó-kápolna (2024)

Az országút mellett álló mezőkovácsházi Babó-kápolnát a környék birtokosa, Babó Zoltán építtette kislánya, Rózsika emlékére. A leukémiában meghalt kislány mindössze kilenc évet élt, de édesapja végig hitt a gyógyulásában. 

Az 1906-ban fogadalomból épült barokk kápolna belsejében a Szűz Anya Lourdes-i megnyilatkozásának jelenete látható. A kegyhely a későbbiekben búcsújáró hellyé vált, ugyanis itt tartották meg régebben a „babói búcsúkat”.

I. és II. világháborús emlékmű (2024)

Reformátuskovácsházán, a temetőben a lombjai alatt egy emlékmű és 19 hadisír található, az utóbbiakban a világháborúkban elhunyt hősök nyugszanak.

1849-es emléksétány (2024)

A reformátuskovácsházi temető előtt található egy emléksétányt, amely az 1849. október 6-án mártírhalált halt harcosok emlékére készült.

Református templom (2024)

Reformátuskovácsháza nevű városrészében található barokk templom építése 1896-ban kezdődött meg, Regdon Sándor aradi építészmérnök tervei alapján. A részben egyházi támogatásból és a hívek adakozásából az istenház megépítése 1898-ban fejeződött be. A II. világháborúban itt átvonuló front jelentős anyagi károkat okozott a templomban, tornyát lerombolták, a tetőszerkezet és a falak megsérültek. Ezek helyreállítását 1966-ban sikerült elvégezni.

Az első világháborúban elesett reformátuskovácsházi lakosok emlékére készítették a templom egyik harangját, ezt a kezdeményezést a külső falon létható táblák is megörökítik.

Csanád vezér (2024)

A mezőkovácsházi Csanád Vezér Általános Iskola előtt látható a névadójának bronzszobra. A vezér szobrát az államalapítás ezredik évfordulóján, 2000-ben állították, megalkotja pedig Széri-Varga Géza volt.

II. világháborús emlékmű (2024)

Mezőkovácsháza központi terén áll a település II. világháborús hőseinek emlékműve.

A klasszikus nőalakot ábrázoló alkotást Corvus Kora Róbert készítette, amely 1993-ban került a térre.

Kisboldogasszony templom (2024)

A település központjában található a neogótikus stílusú római katolikus templom, amely alapkövét 1878-ban án tették le. A templomot az építkezés befejezését követően 1879-ben szentelték fel a Kisboldogasszony tiszteletére. Akkoriban nem jutott több pénz a templom díszítésére, ezért később 1942-ben a belső terét újjáépítették a helyi lakosok és nagybirtokosok adományaiból. A freskók, az oltárt és a színes üvegablakok is ebben az időszakban készültek.

I. világháborús emlékmű (2024)

A mezőkovácsházi Hősök terén áll a település I. világháborús emlékműve.

Az oszlop mind a négy oldalán egy-egy letört tölgyfaág dombormű látható, a tetejét pedig egy kettőskereszt díszíti. Az 1923-ban állított műkő obeliszket Müller Tibor műépítész tervezte.

Történelmi Emléksétány (2024)

A Művelődési Központ előtt található Mezőkovácsháza Történelmi Emléksétánya, ahol bazalt kőoszlopokon elhelyezett emléktáblák örökítik meg a város történetének jeles eseményeit és kiemelkedő személyiségeit.

Múzsák (2024)

Mezőkovácsházán a Kalocsa Róza Művelődési Központ homlokzatán látható egy múzsákat ábrázoló alkotás. Az intézmény fennállásának tizedik évfordulójára 1970-ben készült a dombormű, amelyet Ács József szobrászművész alkotott meg.

II. világháborús emlékmű (2024)

A Mezőkovácsházán, a Parkfürdő melletti temetőben áll az 1944. évi harcban elesett katonák emlékére készült alkotás. A Kertmegi István terve alapján készült, és 1975-ben felállított emlékmű egyike a hazánkban már kevés helyen megamaradt szocreál alkotásainak.

Szovjet Hősi emlékmű (2024)

Mezőkovácsháza déli végében a régi temetőben található egy szovjet emlékmű, amely Kertmegi István tervei alapján készült. A második világháború alatt a községben és környékén elesett szovjet katonák emlékére készült emlékművet 1974. október 6-án a község felszabadulásának 30. évfordulójára állította a község. A vízszintes és függőleges hasábokból álló, beton- és műkő anyagú alkotáson akkoriban még egy ötágú vörös csillag volt látható. De a rendszerváltás után ezt a szimbólumot leverték.

Kegyeleti park (2024)

Mezőkovácsháza lezárt temetőjében nyolc kripta található, amelyek városképi szempontból is meghatározó műemléképületei a településnek.

Az itt nyugvó a Simay, Babó, Flok, Kövér és a Nágel családok tagjai kincstári bérlők és a földbirtokosok voltak, akik város fejlődésének meghatározó szereplői voltak. A vandálok által előszeretettel rongált kriptasort 2019-ben felújították, hogy ezek a régi épületek visszakapják hajdani méltóságukat. A felújításkor táblák helyeztek ki az épületek elé, amelyek jelzi azok neveit, születési és halálozási adatait, akik itt nyugszanak

Simay-kriptakápolna (2024)

Az örmény eredetű Simay-család tagjainak nagy szerepe volt Mezőkovácsháza felvirágoztatásában, ugyanis Simay Kristóf a templom és a községháza építésében jelentős anyagi valamint szervező munkát vállalt. A család kegyeleti parkban álló kriptája az 1880-as évek elején készült, ahová belépve inkább egy kápolnában érezzük magunkat. Az épület belsejében a falon egy márványtábla állít emléket a leghíresebb Simay-nak, Kristófnak. 2020-ban a kriptakápolnát felújítottak, amely az újonnan létrehozott kegyeleti park dísze.