A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeum, amely átfogó képet mutat a székelységről, így Székelyföld nagyon fontos látványossága.
Székely Nemzeti Múzeum (2024)
Torockószentgyörgyi vár (2024)
A Torockószentgyörgyi vár története a Thoroczkay családdal köthető össze, akik az Ákos nemzetségéhez tartoztak egykor. Valószínüleg Torockai Ehellős lehetett az erőd első birtokosa, aki az 1300-as években erdélyi alvajda volt. A várból elsőként az 5-6 emeletes lakótorony épült meg feltehetően 1253 és 1272 között, majd később ehhez csatlakozhatott a vár déli része az erkélyeivel és lovagtermével. A tornyot viszont valamikor később építhették a vár bővítése során.
A romos vár napjainkban is pazar látvány, ahogy a Torockó-hegyek előterében trónól. A rom mellől Torockószentgyörgy apró házai és a Székelykő sziklás barázdái tárul elénk.
Havasi kövirózsa (Sempervivum montanum)
A havasi kövirózsa Európában gyakori fajnak számit; amely többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőket kedveli. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növényét könnyen fel lehet ismerni a jellegzetes levélrózsáiról.
Rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate)
A rozsdaszínű gyöngyházlepke Magyarország hegy- és dombvidékein száraz réteken, sziklalejtőkön él.
A kifejlett lepkékkel júniusban találkozhatunk élőhelyén.
Kőlyuk (2024)
A Székelykő oldalában 850 méter magasságban található a Kőlyuk, amely egy olyan üreg, amelynek nyílását egy sziklaív választja ketté. A szép természeti képződményen áthaladva egy hatalmas sziklaterembe lehet jutni, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. Ez az ív miatt nevezik a helybeliek a sziklát hidasi Gesztegnek.
Székelykő (2024)
A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.
A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.
A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.
A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.
Unitárius templom (2024)
A Fehér megyei Torockón található unitárius templom egyik legrégebbi egyházi épület a környéken, amely alapja valószínüleg a 15. század környékén épült.
A templom belsejében minden fehérre van festve, kivételt képez a szószék és az orgona, amelyek aranyozottak.
Tordai-hasadék (2024)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmeDJt4pkO5j1SULjEl-z3zLK4Galz6uZOqDc09CT-9zqN1YP2EsQLaNctaElVAa2e_DXdEQ6Jo_1XzivHHWXv1NW5pIAr60YdChRz4aYQav3283xsb_thdhu7Q28kIFvIRee_MTizWXEIw3kuyQhhsRL1x_OwQ6vj_Ai8ZxA2R3ACqNtPEvMqGInkVua1/w640-h426/061.jpg)
„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.”
(Jókai Mór)
A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, amely egy kettéhasadt hegy között haladó túraútvonal.
A hegyek között található mészkő-hasadékban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, hiszen az utat a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki. A patak völgyében futó ösvényen haladva először a Sárga-tornyot érintjük, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Útba esik még a Csorgó, a Danila-tó, továbbá a Kis és Nagy-Balika barlangok.
A Torockói-hegység hasadéka 1938 óta védett terület, ahol jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is gyakoriak. De állatvilága is nagyon változó, ugyanis több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig itt. A sziklafalakban továbbá 32 feltárt barlang van, s ezek közül a nagyságával kiemelkedik a Porlik-barlang.
Címkék:
Danila-tó,
Erdély,
Erdélyi-érchegység,
Hesdát-patak,
patak,
Románia,
Sárga-torony,
szikla,
szurdok,
tanösvény,
Természetvédelmi terület,
tó,
Torda,
Torockói-hegység
Tordai Sóbánya (2024)
Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.
Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.
Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.
Túra: Pécs, s ami felette van (2024)
„Fenn az idő tűhegyénkirakó-játék a Tettye,lenn behorpad a Puturluk.Zegzugok körül a városfélig-nyitott kőgallérjaitt forgószél közepéntrónol Haviboldogasszony– hanyatt fordult szamaranégy patát az égre vet –köröttük a szikla-galléra kormos eklézsiáraőszintén, csatorna nélkülbőven gyűjt esővizet.”
(Weöres Sándor)
![]() |
Pécs felett mindig kék az ég |
![]() |
forrás: openstreetmaps.org |
Pécs, 48-as tér (M) – Szent Ágoston-templom – Szent Miklós-templomrom – Havas Boldogasszony-templom – Havihegy – Tettye (S) – Irma út – Meseerdő (PN) – Lámpás-völgy (P+) – Kantavári-forrás – Rábay-fa – Fehérkúti kulcsosház (K) – Büdöskúti kulcsoház – Remete-rét (P) – Kismély-völgy – Mecsekszentkút – Rózsa-forrás – Kancsal-forrás – buszforduló
Táv és szintemelkedés:
18,6 km/ 666 m
Kancsal-forrás (2024)
A szentkúti autóbuszfordulótól pár méterre találjuk a Kancsal-forrást, amely nevét egyesek szerint a forrás első foglalójáról kapta. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a MÉV Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették. A forrás vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki. A vízkilépés szomszédságában asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat.
Rózsa-forrás (2024)
A Rózsa-forrás Mecsekszentkúttól délnyugatra, a piros sávjelzésű turistaúton található.
A völgy felett átívelő fahíd alatt fakadó forrás alsó triász karbonátos képződményekből tör elő. A vízkilépését foglalását az erdészet építette 1972-ben, a tábláját pedig Csokonay Sándor készítette.
Mecsekszentkút (2024)
A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.
Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.
Tanösvénytúrák: Kismély-völgy tanösvény (2024)
A BIOKOM Nonprofit Kft és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Mecsek hegység nyugati részén, a védett Kismély-völgyben alakította ki Pro Silva tanösvényét. A 2,5 kilométer hosszú sétaút a természetes erdők működését, a változatos, összetett erdőkép fontosságát a túlszaporodott nagyvadállomány problémáját, valamint foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségét ismerteti meg a látogatókkal.
A Remete-rét és Kismély-völgy között kanyargó tanösvény állomáshelyeihez tartozó ismertetőket a túrázók a letölthető vezetőfüzetből olvashatják el.
A tanösvény adatai:
Táv: 2,5 km
Állomások: 10
Üzemeltető: BIOKOM és DDNPI
Füzet: van
Rábay-fa (2024)
Keresztkunyhó és a Kantavár között található egy öreg tölgyfa, amely Rábay Gyula, erdőmérnök emlékét őrzi. Rábay sokat tett a Mecsek mai turistabarát kialakításáért, ugyanis szorgalmazta és segítette a turistautak létrehozását, valamint a turistalétesítmények kihelyezését.
Kantavári-forrás (2024)
A Kantavári-forrás a romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található, amelyet először 1903 őszén a Mecsek Egyesület épített ki. A kőtömbökből épített forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból tör fel.
Lámpás-völgy (2024)
Tanösvénytúrák: Kis-rét-Kantavár tanösvény (2024)
A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahova a Mecsekerdő 1998-ban létesítette tanösvényt.
A sétautat 2022-ben felújították, s így az már immár egészen Kantavárig kígyózik. A kb. 2,5 kilométeres útvonal ismeretterjesztő tábláin keresztül megismerkedhetünk az itt élő avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel.
A tanösvény adatai:
Táv: 2,5 km
Állomások: ?
Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.
Füzet: nincs
Mecseki kisvasút (2024)
A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja, amely a Pécsi állatkert és a város egykori vidámparkja (Dömörkapu) között közlekedik, mintegy 570 méter hosszan. A társadalmi munkában épült pécsi Kisvasutat 1962. augusztus 20-án adták át, és azóta folyamatosan üzemel. A rövid, de annál kanyargósabb vonalon egy C-50-es mozdony húzza a három darab, fedett személykocsit. A kisvasút nyáron minden nap, ősszel és tavasszal szombat és vasárnap, télen pedig csak vasárnaponként szállít utasokat.
Meseerdő (volt vidámpark) (2024)
A pécsi Meseerdő egy tematikus park, ahol Császár Levente Dömörkirály című meséje elevenedik óriások és törpék főszereplésével. A Dömörkapu szomszédságában húzódó mitikus hangulatot árasztó parkerdő 2024 májusában nyitotta meg kapuit az egykori pécsi vidámpark helyén.
A Mecsek erdeiben megbújó vidámpark 1961-ben létesült, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek fel a város lakói. Az 5 hektáros területen kialakított vidámpark 50 évig üzemelt, és 2011-ben szűnt meg végül. A Csipkerózsika álmát alvó helyszínen a Biokom NKft. a Pintér János Parkmegújítási Program keretében kezdte meg a 12 állomásos tematikus park kialakítását. A Meseerdő megálmodói Császár Levente és Radnai Éva voltak, akik Pécs meséjét keltettékitt életre.
A történetben szerepelnek többek között a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai is.
Tanösvénytúrák: Tettye-Irma úti tanösvény (2024)
A BIOKOM Nonprofit Kft. által létrehozott tanösvény a Tettye kis fennsíkját köti össze Dömörkapuval. A mintegy másfél kilométer hosszú sétaút a hegység élövilágát mutatja be, de az információk csak a túraösvény nyitó- és zárótábláján feltüntetett QR-kódok útján érhetők el. A tanösvény mentén találunk még pihenésre alkalmas padokat is.
Tettyei kolostorrom (2024)
A Mecsek hegyei által határolt tettyi fennsík Pécs város egyik nevezetessége, amely főként olyan kulturális eseményről híres, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok. De találhatóak itt impozáns látványt nyújtó középkori romok, sőt egy nagy kiterjedésű, látnivalókban bővelkedő park is húzódik a városrészben.
Tettye központi részén találjuk Szathmáry György pécsi püspök számár a 16. század elején épített reneszánsz nyáripalota romjait. Ezt az épületet a törökök 1543-ban foglalták el, akik továbbiakban kolostorként használták. Ebből a korból származik a terület neve is, hiszen törökül a „tekke” kolostort jelent. A török időszak után az épületegyüttes gyorsan pusztulásnak indult, s csak a 20. században végezték el az állagmegóvási munkálatokat.
Az egyik falmaradványon, egy nem túl esztétikus, rozsdásodó kilátóról található, amely tetejéről a csodálatos tettyei katlanra nyílik kilátás.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)