Református templom (2024)




A Nyugat-Dunántúl egyik legszebb műemléke a szentgyörgyvölgyi református templom, amely magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok egyik leglátványosabb képviselője.

A késő barokk stílusú templom, a türelmi rendelet kihirdetése után, 1787-ben épült. A torony nélküli épület mellé ekkoriban csak egy kis fa haranglábat emeltek. 1805-re készült el a torony, és ezáltal nyerte el mai formáját.

Az egyhajós templom igazi értéke a belsejében látható kazettás mennyezet. A kékkel festett bárányfelhőket, a virágmotívumokat és a virágos-csillagos festés nemes Patkó András munkája, aki 1829-ben készítette el a remekművet.


Szent György és a sárkány (2024)


Szentgyörgyvölgy központjába, egy kis téren áll a Sárkányölő Szent György bronzszobra.
A 2000-ben felállított alkotást Szabolcs Péter készítette, és a szobor talapzatára az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére emléktáblát helyeztek még el.

Molnár Porta (2024)


Szentgyörgyvölgy főutcáján áll egy 20. század elején épült kúria szerű épület, amely a kilencvenes években történt felújítás során kapta mai formáját. A nagyméretű, dupla tornácos ház napjainkban vendégházként üzemel.

Az épület felújításakor a tulajdonosai feszületet helyeztek el kert utca felöli részén.

Szentháromság-templom (2024)





Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.


A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.


A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Hősi emlékmű (2024)


A Szentháromság-templomhoz vezető erdei út mellett áll az őrségi nép I. és II. világháború áldozatainak, hőseinek és üldözötteinek, valamint a kitelepítettek emlékműve.

Tájház (2024)


A veleméri helytörténeti gyűjtemény egy 1899-ben épült boronaházban kepott helyet, amely a Vass család tulajdona volt 1993-ig. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületben a veleméri szürke agyagból készült cserépedények, a vörös agyagból készült sindű és a lenvászon szövéséhez használt eszközök láthatóak. A kiállítás mellett megtekinthető még a pajta és az istálló is, régi eszközeivel és a berendezéseivel.

Sindümúzeum (2024)


A veleméri Sindümúzeum egy olyan néprajzi gyűjtemény, amely az Őrség népművészeti emlékeit mutatja be, különös tekintettel a múzeumnak nevet adó „sindüt”, azaz a házilag készített tetőcserepet. A múzeumot Varga Géza alapította egy őrségi fazekas házban, az 1990-es években. Napjainkban a múzeumban a sindükön kívül elsősorban az őrségi fazekasok által készített régi és új cserépedények láthatóak, de itt kapott helyet a vidék legkorábbi, ismert égetett agyagtárgyának, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata.

Gödörházi harangláb (2024)


Velemér és Magyarszombatfa között lévő Gödörházán egy 1790-ben készült harangláb áll. A „szoknyás” fazsindelyes épülete az egyik legrégebbi harangláb az Őrségben, amelyet egy nemesnépi ácsmester készítette. A sisak alatt ma is megtalálható a református műemlék harangja.

Tanösvénytúrák: Sárgaliliom tanösvény (2024)



A Sárgaliliom tanösvény a Belső Őrség védett növényritkaságáról kapta a nevét, amelynek a legnagyobb állománya Velemér környékén található.

A tanösvény névadójának számító sárgaliliom az Őrség egyik kiemelkedő szépségű növényritkasága. A Sárgaliliom tanösvényt 2004-ben hozták létre, hogy a Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit, s kiemelten a veleméri templom freskóit bemutassa az erre járóknak. A Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán átvezető, kb. 6 km hosszú útvonal mentén 11 darab tájékoztató tábla is található.



A tanösvény adatai:
Táv: 6,2 km
Állomások: 11
Üzemeltető: ŐNPI
Füzet: nincs


 

Ritási-domb (2024)


A Ritási-domb az Őrség egyik 296 méter magas dombja Magyarszombatfa közelében. A kiemelkedés tetején egy 1980-ban épült 30 méter magas vasbeton geodéziai mérőtorony.

Berki szellőrózsa (Anemone nemorosa)

A berki szellőrózsát az egyik legszebb kora tavaszi erdei virágnak tartják, amely már márciusban megjelenik a humuszban gazdag talajú liget- és láperdőkben. A pirossal futtatott fehér virágú növény termőhelyén tömegesen, összefüggő állományokban nő.

Őrségi vadászati kiállítás (2024)


A korábbi iskola épületében kapott helyet az Őrségi vadászati kiállítás Magyarszombatfán.
A kiállítás 2003. májusában nyitotta meg kapuit az Őriszentpéteri Széchenyi Zsigmond vadásztársaság vadászmestere, Gömbös Mátyás magángyűjteményéből. A tárlat anyaga jobbára az őrségben elejtett vadak trófeából áll, többek között kapitális szarvasagancsok és vadkanagyarak, és érdekes őzagancsok láthatóak a itt. A kiállítás különlegességnek számít az Afrika terem, ahol pedig a Namíbiában és Egyenlítői Guineában elejtett preparátumai kaptak helyet.

Harangláb (2024)

Magyarszombatfán a Fő út mellett egy téglából épült harangtorony áll.

Őrségi Kerámia Látogatóközpont (2024)


Magyarszombatfán található az Őrségi Kerámia Látogatóközpont, amely a kerámia világába kalauzolja el a látogatót az ősrobbanástól kezdve napjainkig. A 2005 óta itt működő a cserépkályha és kályhacsempe gyártó cég tulajdonosai valósították meg 2022-ben azt a látogatóközpontot, amelyben a helyi fazekasok mutatják be a látogatóknak a mesterségük alapjait. Sőt aki nem fél bepiszkolni a kezét az helyben kipróbálja a korongozás, öntés, és festés élményét is.

Fazekasház (2024)



Magyarszombatfán, a Fő út mellett található a környékre jellemző régi zsúpfedeles lakóház. A felújított műemlék ház napjainkban a fazekas múzeumnak adnak otthont.
Az itt berendezett kiállítás az őrségi fazekasságot, a fazekasmesterséget, és annak történetét mutatják be. A boronafalú, ollólábas tetőszerkezetű, zsúpfedeles lakóház három helyiségből áll. Az udvaron pedig csak az erre a vidékre jellemző cserépégető kemence látható.

Hygieia (2024)


Az ÁNTSZ újszegedi kirendeltségének épülete előtt áll Szathmáry Gyöngyi Hygieiát ábrázoló szobra. A görög oszloptörzsből kibontakozó leányt megformáló alkotás 1984-ben került az épület elé.

Szőregi csata emlékműve (2024)


A Szőregi út és Thököly utca kereszteződésében található körforgalomban áll a szőregi csata 165. évfordulójára felavatott emlékmű. A magas talapzaton négyoldalas, csatajelenetet ábrázoló dombormű Lantos Györgyi munkája, és 2014 avatták fel.

Lány rózsákkal (2024)


Hősök tere és Makai út közötti körforgalomba áll a Szőregi Rózsaünnep szimbóluma, a „Lány rózsákkal” nevet viselő szobor. A 2013-ban avatott Lantos Györgyi alkotás egy fiatal lányt ábrázol, kezében rózsacsokrot tartva, aki Szőreg felé tekint.

Emese-kút (2024)


A szőregi Hősök tere középső részén található egy mészkőből készült kút, amely középső részén Emese (Álmos anyja) egész alakos domborműve látható. A 2012-ben felavatott kút Máté István, csongrádi szobrász alkotása.

Hősök tere (2024)


Szegedhez tartozó Szőreg főteretere a Szőregi csata elesett harcosainak emlékére kapta a nevét.
A téren található egy kőkereszt, díszkút és egy Világháborús emlékhely is. A sétány egész területe természetvédelmi státusz alatt áll.

Szent Fülöp apátsági templom és kolostorrom (2024)

Szőreg Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról már 1192-ből vannak adatok. A román stílusú plébániatemplom feltehetően 11. század elején építették bizánci stílusban. A 13. század végén ezt a templomot újjá építették, és kibővítették gótikus támpillérekkel.
Reizner János és Tömörkény István 1904-ben tárta fel a templom falrészleteit, amelynek az északi csonkja még ma is áll. Trogmayer Ottó 1977-ben végzett ásatása pedig megtalálta kolostor alapfalait a plébániatemplom romjától keletre.

Alexandriai Szent Katalin templom (2024)


Szőreg első templomát fából építették 1752-ben, amely később elpusztult. A ma is látható istenházat 1811-ben kezdték el építeni Vedres István tervei alapján. A klasszicista stílusban épült új templomot 1816-ban szentelték fel Alexandriai Szent Katalin tiszteletére. 

A templom főoltárképe Szent Katalin eljegyzését ábrázolja, melyet Schwarz József festett 1816-ban.

Szentháromság-szobor (2024)


Szőregen a római katolikus templom előtt egy Szentháromság szoborcsoport magasodik. A 3,5 méter magas műkőalkotást Dér József és Kovács Klára emeltette 1938-ban, a szobor elkésztője pedig Szolcsányi Gyula volt.

Kisboldogasszony szerb ortodox templom (2024)


A Szegedhez tartozó településrészen a feljegyzések szerint már 17. század első felében állt egy Szent Györgynek felszentelt fatemplom.

A környezetéből, több szempontból is kiemelkedő szőregi szerb ortodox templom a település egyik legrégebbi épülete, amely 1779 és 1785 között épült copf-klasszicista stílusban. A templomot Kisboldogasszony, azaz Szűz Mária születésének a tiszteletére szentelték fel. A templom belseje kiemelkedő festményeket és ikonosztázt rejt, az utóbbit Slavko Gigić festőművész készítette el 1912-ben.

Szőregi szerb temető (2024)


A szőregi szerb sírkert a város egyik legrégebbi, ma is használt temetője. A helyi szerbek már 1780-tól temetkeztek a városrész nyugati részén található temetőbe, ahol gondozott I. világháborús katonai sírok is vannak.

A sírkertben évente egyszer, a pravoszláv naptár szerinti sírszentelést tartanak a hozzátartozók.

I. világháborús emlékmű (2024)


A „magyarok lakta” szőregi temetőben áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet Szolcsányi Gyula készített 1940-ben. Az első világháború borzalmairól megemlékező alkotáson egy földön fekvő, puskájára és sapkájára rogyó sebesült katona látható. A háttérben pedig a tölgy- és babérlevéllel övezett magyar címer látható.

Trianon-emlékoszlop (2024)


A szőregi „magyar” temetőben található egy Trianon-emlékoszlop, amely Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. A domborműves oszlopot a békediktátum évfordulóján, 2016-ban avatták fel.

Szőregi keresztek (2024)

Temetői kereszt (szerb)
Temetői kereszt (magyar)


Popovity-kereszt, 1886

 
Arany kereszt

Templom előtti kereszt

Apátsági kereszt

Ökrös-Papdi-kereszt, 1997

Szőregi csata emlékkeresztje, 1999

Vasúttörténeti Emlékhely (2024)





A Szőregi Vasútállomás várótermében és egyik őrhelyén is 2009-ben egy Vasúttörténeti Emlékhely létesült. Mindkét épületben az itteni állomás relikviái tekinthetők meg.