Székely Nemzeti Múzeum (2024)






A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeum, amely átfogó képet mutat a székelységről, így Székelyföld nagyon fontos látványossága.


A múzeum főépülete 1913-ban készült el, amely tervezője Kós Károly, aki az Arts and Crafts művészeti mozgalom tagja. A múzeum legkiemelkedőbb értéke a könyvtárában található Apor-kódex, amelybe 1500 körül többek között az első magyar bibliafordítás zsoltárait is bemásolták. Az egyik kiállítás kiemeleten foglalkozik Háromszék történelmi ereklyéivel, a székely szabadság szimbólumaival azaz Gábor Áron ágyújával és Bem apó tábori nyomdájával. 


A múzeum néprajzi gyűjteményei pedig egyedi úrihímzései, változatos kerámia- és bútoranyaga nyűgözi le a látogatókat.

Az udvarban egy 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu látható. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Torockószentgyörgyi vár (2024)




A Torockószentgyörgyi vár története a Thoroczkay családdal köthető össze, akik az Ákos nemzetségéhez tartoztak egykor. Valószínüleg Torockai Ehellős lehetett az erőd első birtokosa, aki az 1300-as években erdélyi alvajda volt. A várból elsőként az 5-6 emeletes lakótorony épült meg feltehetően 1253 és 1272 között, majd később ehhez csatlakozhatott a vár déli része az erkélyeivel és lovagtermével. A tornyot viszont valamikor később építhették a vár bővítése során. 


A további évtizedekben a Toroczkaiak a politika és a történelmi események aktív részesei voltak. 1467-ben Mátyás ellen lázadnak az erdélyi nemesekkel, így el is vesztették a várat. A Dózsa György vezette parasztfelkelés után viszont jogi úton visszaszerezzék azt, sőt 10 települést is kaptak mellé. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben pedig Tiege báró osztrák csapatai elfoglalták várat, majd kivonuláskor fel is robbantották.


A romos vár napjainkban is pazar látvány, ahogy a Torockó-hegyek előterében trónól. A rom mellől Torockószentgyörgy apró házai és a Székelykő sziklás barázdái tárul elénk.

Havasi kövirózsa (Sempervivum montanum)


A havasi kövirózsa Európában gyakori fajnak számit; amely többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőket kedveli. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növényét könnyen fel lehet ismerni a jellegzetes levélrózsáiról.

Rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate)


A rozsdaszínű gyöngyházlepke Magyarország hegy- és dombvidékein száraz réteken, sziklalejtőkön él.
A kifejlett lepkékkel júniusban találkozhatunk élőhelyén.

Kőlyuk (2024)


A Székelykő oldalában 850 méter magasságban található a Kőlyuk, amely egy olyan üreg, amelynek nyílását egy sziklaív választja ketté. A szép természeti képződményen áthaladva egy hatalmas sziklaterembe lehet jutni, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. Ez az ív miatt nevezik a helybeliek a sziklát hidasi Gesztegnek.

Székelykő (2024)







A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.

A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.

A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.

A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.


Unitárius templom (2024)



A Fehér megyei Torockón található unitárius templom egyik legrégebbi egyházi épület a környéken, amely alapja valószínüleg a 15. század környékén épült.


A ma látható templomtorony az épület legrégebbi része, amely a felirata szerint 1623-ban készült. A templomhajó 1802-ben épült Türk Antal vezetésével, aki a kolozsvári unitárius templomot is megépítette. A templom az akkori kornak megfelelően tetszetős barokk küllemet kapott, hogy ezzel is hangsúlyozva méltóságteljes alakját. A központi csehsüvegboltozathoz keleti és nyugati irányból ehhez kisebb boltozatok csatlakoznak, amelyeket pilaszterek, a hozzá tartozó oszlopfők, és egyéb stukkódíszek tesznek még látványosabbá. A templom legutóbbi korszerűsítése során előkerült egy 1488-as évszámmal feliratozott kő, amelynek méretéből arra következtetnek, hogy a korábban egy gótikus épület állt a mai istenház helyén.

A templom belsejében minden fehérre van festve, kivételt képez a szószék és az orgona, amelyek aranyozottak.

Tordai-hasadék (2024)



„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.”

 (Jókai Mór)

A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, amely egy kettéhasadt hegy között haladó túraútvonal.

A hegyek között található mészkő-hasadékban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, hiszen az utat a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki. A patak völgyében futó ösvényen haladva először a Sárga-tornyot érintjük, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Útba esik még a Csorgó, a Danila-tó, továbbá a Kis és Nagy-Balika barlangok.

A Torockói-hegység hasadéka 1938 óta védett terület, ahol jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is gyakoriak. De állatvilága is nagyon változó, ugyanis több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig itt. A sziklafalakban továbbá 32 feltárt barlang van, s ezek közül a nagyságával kiemelkedik a Porlik-barlang.


Tordai Sóbánya (2024)











Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.

Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.

Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.

Túra: Pécs, s ami felette van (2024)

Fenn az idő tűhegyén
kirakó-játék a Tettye,
lenn behorpad a Puturluk.
Zegzugok körül a város
félig-nyitott kőgallérja
itt forgószél közepén
trónol Haviboldogasszony
– hanyatt fordult szamara
négy patát az égre vet –
köröttük a szikla-gallér
a kormos eklézsiára
őszintén, csatorna nélkül
bőven gyűjt esővizet.”

(Weöres Sándor)

Pécs felett mindig kék az ég

























forrás: openstreetmaps.org
Útvonal:

Pécs, 48-as tér (M) – Szent Ágoston-templomSzent Miklós-templomromHavas Boldogasszony-templomHavihegyTettye (S) – Irma útMeseerdő (PN) – Lámpás-völgy (P+) – Kantavári-forrásRábay-faFehérkúti kulcsosház (K) – Büdöskúti kulcsoházRemete-rét (P) – Kismély-völgyMecsekszentkútRózsa-forrásKancsal-forrás – buszforduló




Táv és szintemelkedés:

18,6 km/ 666 m



Újra a kéken

Kancsal-forrás (2024)


A szentkúti autóbuszfordulótól pár méterre találjuk a Kancsal-forrást, amely nevét egyesek szerint a forrás első foglalójáról kapta. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a MÉV Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették. A forrás vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki. A vízkilépés szomszédságában asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat.

Rózsa-forrás (2024)



A Rózsa-forrás Mecsekszentkúttól délnyugatra, a piros sávjelzésű turistaúton található. 

A völgy felett átívelő fahíd alatt fakadó forrás alsó triász karbonátos képződményekből tör elő. A vízkilépését foglalását az erdészet építette 1972-ben, a tábláját pedig Csokonay Sándor készítette.

Mecsekszentkút (2024)


A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.


Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.

A kis település északi végződésében álló harangláb alatt fakad a Szent-kút forrás, amelyről már az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben is beszámoltak. Ezért a csodás gyógyulások nyomán a szentkúti kegyhely 1721-től búcsúengedélyt is kapott.

Mecsekszentkúti öregtemető (2024)


Pécshez tartozó Mecsekszentkút régi temetője a Szent-kút szomszédságában, az erdőben található.

Tanösvénytúrák: Kismély-völgy tanösvény (2024)



A BIOKOM Nonprofit Kft és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Mecsek hegység nyugati részén, a védett Kismély-völgyben alakította ki Pro Silva tanösvényét. A 2,5 kilométer hosszú sétaút a természetes erdők működését, a változatos, összetett erdőkép fontosságát a túlszaporodott nagyvadállomány problémáját, valamint foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségét ismerteti meg a látogatókkal. 


A Remete-rét és Kismély-völgy között kanyargó tanösvény állomáshelyeihez tartozó ismertetőket a túrázók a letölthető vezetőfüzetből olvashatják el.

A tanösvény adatai:
Táv: 2,5 km
Állomások: 10
Üzemeltető: BIOKOM és DDNPI
Füzet: van

Rábay-fa (2024)


Keresztkunyhó és a Kantavár között található egy öreg tölgyfa, amely Rábay Gyula, erdőmérnök emlékét őrzi. Rábay sokat tett a Mecsek mai turistabarát kialakításáért, ugyanis szorgalmazta és segítette a turistautak létrehozását, valamint a turistalétesítmények kihelyezését.

Kantavári-forrás (2024)


A Kantavári-forrás a romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található, amelyet először 1903 őszén a Mecsek Egyesület épített ki. A kőtömbökből épített forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból tör fel.

Lámpás-völgy (2024)


A Lámpás-völgy az a Kanta-várnál kezdődő völgy, amely alsógyükési külszíni szénfejtéshez vezet. Az árok a nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek az ösvényen az itteni bányákba. 

Itt csörgedezik még a Lámpás-patak is, amely a Kantavár melletti forrásokból táplálkozik.

Tanösvénytúrák: Kis-rét-Kantavár tanösvény (2024)

A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahova a Mecsekerdő 1998-ban létesítette tanösvényt. 
A sétautat 2022-ben felújították, s így az már immár egészen Kantavárig kígyózik. A kb. 2,5 kilométeres útvonal ismeretterjesztő tábláin keresztül megismerkedhetünk az itt élő avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel.


A tanösvény adatai:
Táv: 2,5 km
Állomások: ?
Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.
Füzet: nincs

Mecseki kisvasút (2024)

A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja, amely a Pécsi állatkert és a város egykori vidámparkja (Dömörkapu) között közlekedik, mintegy 570 méter hosszan. A társadalmi munkában épült pécsi Kisvasutat 1962. augusztus 20-án adták át, és azóta folyamatosan üzemel. A rövid, de annál kanyargósabb vonalon egy C-50-es mozdony húzza a három darab, fedett személykocsit. A kisvasút nyáron minden nap, ősszel és tavasszal szombat és vasárnap, télen pedig csak vasárnaponként szállít utasokat.

Meseerdő (volt vidámpark) (2024)


A pécsi Meseerdő egy tematikus park, ahol Császár Levente Dömörkirály című meséje elevenedik óriások és törpék főszereplésével. A Dömörkapu szomszédságában húzódó mitikus hangulatot árasztó parkerdő 2024 májusában nyitotta meg kapuit az egykori pécsi vidámpark helyén.

A Mecsek erdeiben megbújó vidámpark 1961-ben létesült, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek fel a város lakói. Az 5 hektáros területen kialakított vidámpark 50 évig üzemelt, és 2011-ben szűnt meg végül. A Csipkerózsika álmát alvó helyszínen a Biokom NKft. a Pintér János Parkmegújítási Program keretében kezdte meg a 12 állomásos tematikus park kialakítását. A Meseerdő megálmodói Császár Levente és Radnai Éva voltak, akik Pécs meséjét keltettékitt életre. 

A történetben szerepelnek többek között a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai is.

Tanösvénytúrák: Tettye-Irma úti tanösvény (2024)




A BIOKOM Nonprofit Kft. által létrehozott tanösvény a Tettye kis fennsíkját köti össze Dömörkapuval. A mintegy másfél kilométer hosszú sétaút a hegység élövilágát mutatja be, de az információk csak a túraösvény nyitó- és zárótábláján feltüntetett QR-kódok útján érhetők el. A tanösvény mentén találunk még pihenésre alkalmas padokat is.



A tanösvény egyik névadója az Irma út, amely 1905-ben készült a Mecsek Egyesület jóvoltából, a névadója pedig Hamedli Gyula fényképész egyik lánya volt, akit Irmának hívták.


A tanösvény adatai:
Táv: 1,5 km
Állomások: 8
Üzemeltető: BIOKOM
Füzet: nics

Tettyei kolostorrom (2024)




A Mecsek hegyei által határolt tettyi fennsík Pécs város egyik nevezetessége, amely főként olyan kulturális eseményről híres, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok. De találhatóak itt impozáns látványt nyújtó középkori romok, sőt egy nagy kiterjedésű, látnivalókban bővelkedő park is húzódik a városrészben.


Tettye központi részén találjuk Szathmáry György pécsi püspök számár a 16. század elején épített reneszánsz nyáripalota romjait. Ezt az épületet a törökök 1543-ban foglalták el, akik továbbiakban kolostorként használták. Ebből a korból származik a terület neve is, hiszen törökül a „tekke” kolostort jelent. A török időszak után az épületegyüttes gyorsan pusztulásnak indult, s csak a 20. században végezték el az állagmegóvási munkálatokat.


Az egyik falmaradványon, egy nem túl esztétikus, rozsdásodó kilátóról található, amely tetejéről a csodálatos tettyei katlanra nyílik kilátás.