Gluzek Gyula-féle Elevátor-magtár (2024)

Belsőpereg pusztán, az 57-es majorban áll a már messziről észrevehető eklektikus, hatemeletes elevátor-magtár, amely a maga korában világszabadalom volt.

Az eklektikus stílusban épült, hatemeletes elevátor-magtár Gluzek Gyula építette 1888-ban, aki akkoriban a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzója volt. A magtár a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve, hogy osztályozni tudták a kukoricát benne. Az egyszerre akár 300 vagonnyit fogadni tudó magtár 1981-ben tűzvész következtében kiégett.

Napjainkban már a magtár nagyon rossz állapotban van, felújításáról sajnos nincsenek hírek.

56-os major (2024)

Mezőhegyes külterületén, a Battonyai út mellet áll egy magányos „Bolondtorony”, amely az egykori 56-os major zabsilója volt. A szántóföld szélében álló tornyot 200 évvel ezelőtt építették a napjainkra már csak 7 megmaradt társához hasonlóan.

A négyzetes alapterületű, boltozott manzard tetejű építményen látható lőrésszerű ablakok a gabona átszellőztetése biztosították, a téglából készült lépcső pedig a felülről töltetés szolgálták. 

A torony megközelítését több méter szélességben buja aljnövényzet és derékig érő csalánmező nehezíti.

Feneketlen-tó (2024)

Battonya és Mezőhegyes között félúton található az Alföld egyetlen krátertava, a Feneketlen-tó, amely nem tektonikus mozgáshatására, hanem egy gázrobbanás következtében alakult ki.

A Battonya határában található Feneketlen-tó a 48-as erdő közepén bújik meg, kissé eldugottan. A kis alapterületű, kerek tó kb. 10 méteres mélységgel rendelkezik, és a magashegyi tengerszemekre hasonlít legjobban. A kráter 1961 decemberében egy kutatófúrást követően, műszaki hiba után robbant ki a földből, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek.

Hazánk 4. legnagyobb „krátertavának” 2011-ben, az esemény 50. évfordulója alkalmából az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) és a MOL Nyrt. egy emlékművet helyezett el az országút mellé.

Peregi Vendégház és Iskolamúzeum (2024)

A mezőhegyesi 47-es majorban található a Peregi Vendégház, amelyet egy százéves iskola épületében alakítottak ki. A külsőperegi tanyai iskolában és a hozzá tartozó épületben összesen hat szobában 32 ágy várja a pihenésre, természetjárásra, kikapcsolódásra vágyó vendégeket.

Az iskola főépületében, az egyik tanteremben egy iskolatörténeti kiállítás lett kialakítva, amely csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

39-es major (2024)

Árokospuszttán található a 39-es major, mely napjainkban is a híres mezőhegyesi ménes lakhelye.

A majorban az ívsoros homlokzatú istállók kívül található még egy úgy nevezett „bolondtorony” is áll. Ez az eredeti funkciója szerint zabsilótorony 1830-32 között épült Boxberg Frigyes számára. Akkoriban a manzárdtetős torony befogadóképessége 500 mázsa volt, s zabot és más szemes takarmányokat tároltak benne.

A birtokon több cselédlakás és egy védett tölgyerdőfolt található, az utóbbi 20 darab idős kocsányos tölgyből áll.

Békás-tó (2024)

A Békás-tó Mezőhegyes déli szélén található, egy parkokkal szegélyezett, zöld övezetben. 

A helyi horgászegyesület kezelésében lévő halban gazdag vízfelület közkedvelt a város, és a környékbeli horgászok körében. A horgásztavat körül ölelő parkra és erdőre is az egyesület vigyáz, ezen a területen szabadon lehet a kempingezni és szalonnátsütni, vagy főzni.

Szent István (2024)

A ruzsai Alkotmány tér ad otthont a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István-szobornak. A klasszicista stílusú oszlopon elhelyezett bronz mellszobrot Tóth Sándor szobrászművész alkotta meg.

1956-os emlékmű (2024)

Ruzsa központi parkjában egy 2016-ban készült 1956-os emlékmű található. Ez emlékmű központi alakja egy kisfiú bronzszobra, a mellette lévő falon pedig az avatás dátuma látható.

Dugonics-erdő (2024)

A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Az egyik ilyen rengeteg az Ásotthalmot körülölelő erdőség, a Dugonics-erdő. Ez az árnyas egyébként egy természetvédelmi terület, amely már a madárvilága miatt is megéri a figyelmet.

Ha az erdő legszebb részét szeretnék birtokba venni akkor érdemes a Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén álló Back-kápolnától kezdeni a sétát.

Fekete dió (Juglans nigra)

A fekete dió leginkább gazdag, mély, nedves, hordalékos talajokat kedveli. A közepesen nagyságúra növő fafajta hazánkban is előfordul, általában az erdőkben magányosan találkozhatunk vele. A fekete dió gyümölcse kerek, barázdált, és fekete, a héja pedig aromás illatú.

Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda (2024)

Hódmezővásárhely központjában lévő Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda kivételes hagyományokkal rendelkezik, ugyanis 1929 óta üzemel. A fás-ligetes fürdő területén számos szabadtéri és fedett medence, vendéglátó egység található. Ezenkívül strandröplabda- és strandfoci pályával, rekreációs részleggel, játszótérrel és konditeremmel várják a vendégeiket.

Törcsvár (Dracula-kastély) (2024)

A brani törcsvári kastélyt az 1462-ben történt Vlad Ţepeş látogatása miatt Dracula gróf egyik kastélyának tartják, és ezért igen népszerű a belföldi és külföldi turistáknak egyaránt.

Törcs vára I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére, és a havasalföldi román vajdák betöréseinek védelmében. A várat hosszú ideig Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család kapta meg. Mária királyné azonban átépítette és romantikus kiegészítésekkel toldotta meg a várat. 1947-ben a román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították, de az állam végül 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek.

A kastély napjainkban múzeumként működik, a román királyi család emléktárgyaiból berendezett állandó kiállítás tekinthető meg benne. 

A kastély napjaingban igen kedveld erélyi célpontt, ugyanis a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf is kapott egy teremnyi kiállítási anyagot itt.

Haszmann Pál Múzeum (2024)

A Haszmann Pál Múzeuma Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet Csernátonban. A gyűjtemény nagyon fontos részét képezi a község és a környező vidék művelődéstörténetét, valamint a település nevezetes alakjainak életét, munkásságát bemutató álandókiállítás.

A kúria eredetileg a 17. században épült, de mai neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. Az épület falai között megfordult Jókai Mór is, aki itt írta a Damokosok című regényét. A kúriát 1949-ben államosították, majd gabonaraktárként, szülőotthonként, munkásszállásként és traktorállomásként is üzemelt. Az épület végül megmentették, és 1973 óta a Haszmann Pál Múzeum és fafaragó-iskola működik benne.

A napjainkban fénykorát élő múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be, korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthat itt a nagyérdemű.

A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, avagy a kályhamúzeum. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, de a többség a 19. századból, azon belül is a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ide.

A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató rádiókiállítás is. Az itt kiállított készülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as évektől kezdődően egészen napjainkig.

A múzeum kertje skanzenként funkcionál, ahol áttelepített székely házak, székely kapuk, egy vízimalom, és a székely népi építészeti örökség jellegzetes típusai található meg.

I. világháborús emlékmű (2024)

A református templom melletti parkban áll az I. világháborúban elhunyt zabolai hősök emlékműve.

Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Szent Kereszt felmagasztalása templom (2024)

A zabolai római katolikus templomot 1860-ban emelték a Mikes-kastély udvari kápolnájának felhasználásával. A Szent Kereszt tiszteletére felszentelt épületet 1990-ben bővítették, s ekkor készült el a plébániaépülete is a Mikes-család adományából.

Nagyboldogasszony román ortodox templom (2024)

A zabolai kastély szomszédságában álló ortodox templomot 1939-1942 között építették. A bizánci stílusú, kereszt alakú, nagy kupolával és két toronnyal rendelkező épületet Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Fekete varjúbogyó (Empetrum nigrum)

A fekete varjúbogyó vagy más néven mámorka egy a magasabb hegyekben előforduló mérgező növény.

A fekete áfonyáéhoz hasonló terméssel rendelkező növény erdőben és lápon gyakori, amely a tőzeg alkotásához is hozzájárul. A mámorka gyümölcsét festésre is használták régen, de napjainkban veseproblémák, menstruációs zavarok, epilepszia és pattanások kezelésére alkalmazzák.

Evangélikus templom (2024)

A kézdivásárhelyi lutheránus (evangélikus) templom a Dózsa György utca 10 szám alatt található. A 1944–47 között épült kis templom a város ökumenikusságának a szimbóluma, hiszen vasárnaponként nem csak evangélikus, hanem református és unitárius istentiszteletet is tartanak.

Szovjet Hősi emlékmű (2024)

A város központi parkjának középső részén áll a szovjet hősök emlékére készült emlékmű, amelyet Puskás István építész épített meg. Akkoriban az obeliszken egy szovjet katonákat és tankokat ábrázoló dombormű volt, a tetején pedig egy ötágú csillag volt látható. 

Az 1951-ben állított oszlop 1989-ig marad sértetlen, ez követően leszedték a kommunista szimbólumokat. Napjainkban a megmaradt obeliszk csonkán áll a parkban.

1848-as emlékmű (2024)

A sepsiszentgyörgyi Erzsébet Park ad otthont az 1848/49-es szabadságharc 25-ik évfordulójára felállított emlékműnek.

Az elhunyt hősök, honvédek emlékére készült Gerenday Antal alkotás egy középen emelkedő obeliszk, amely fő oldalán a koronás magyar címer látható, lennebb pedig a harci szereket ábrázoló dombormű található. 

A Trianon utáni években az obeliszket ledöntötték, de 1940 szeptemberében, a második bécsi döntést követően az emlékművet gyorsan visszaállították.

Vitéz Mihály (2024)

Sepsiszentgyörgy Főtérének szomszédságában áll a román történelem egyik túlságosan felmagasztalt hősének Vitéz Mihálynak a szobra. A Gir Rădulescu bukaresti szobrász által megmintázott szoborcsoport már az 1970-es évek végén készült el, amely középen a több mint 4 méteres lovas vezér látható. A 1982-ben avatták fel Nicolae Ceaușescu jelenlétében.

Sárkányölő Szent György (2024)

A város főterének északkeleti részén áll a Kolozsvári testvérek klasszikus Szent György-szobrának másolata.

A gótika szobrászi remekművének mását Lestyán Goda János szobrászművész öntötte, és 2012-ben lett kihelyezve a térre.

Városháza (2024)

A sepsiszentgyörgyi városháza 1854–56-ban épült Kós Károly tervei alapján.

Az épület fő dísze a tömegéből hangsúlyosan kiemelkedő torony.

A városháza földszintjén akkoriban vendéglő, szálloda, kaszinó és üzletek kaptak helyet.