Túrák: Homokháti túraútvonalak (2022)

„Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani.

(Magyar László)


Kilátó a Homokháton

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

  Bácsszőlős határátkelő (P) - Délvidéki Emlékpark - Rivó iskola - Csodatevő Hét Tölgyfa - Ásotthalom, Jézus Szíve.templom; Öttömös, Kisboldogasszony-templom (S) - Szerelem-domb (S∆) - Szent Erzsébet-kilátó - Öttömös




Táv és szintemelkedés:

20,7 km/ 69 m



Ásotthalom "Bélköve"

Magyar László-emlékpark (2022)


A Ruzsai út mentén található az öttömösi Magyar László emlékpark, amelyet a település vezetősége 1991-ben alakítatott ki.

Az emlékpark dísze az Afrika-kutató festőállványra hasonlító emléktáblája, amelyet két tulipános kopjafa keretez. De itt látható még Magyar László édesapjának, a falu valamikori birtokosának a síremléke is a fenyőkkel körülvett pagonyban.

Szent Erzsébet-kilátó (2022)


Egy kellemes homoki fenyveserdő közepén található az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett öttömösi kilátó. A masszív, faszerkezetű építményt Öttömös Község Önkormányzata és lakossága 2015-ben állíttatta. A kilátó szomszédságában ugyanekkor játszótér, szalonnasütő és bográcsozó is kialakításra került.

Szerelem-domb (2022)



Öttömös határában, a településtől mintegy 1 kilométerre található a Szerelem-domb. A hagyomány szerint annak idején kedvelt találkozási hely volt a szerelmesek számára, innen ered a kiemelkedés neve. Azonban a homokhalom nem csak erről híres, ugyanis 127,8 méter magas Szerelem-dombot a helyiek Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontjaként hirdették egy darabig. Ezért a helyi földrajzi nevezeteséget egy kopjafáva is megjelölték, amelyet a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2004. október 23–án állított fel.

Kisboldogasszony templom (2022)



Az öttömösi Kisboldogasszony templom 1937-ben épült csanádi püspökség anyagi támogatásából. A templom berendezését a hívek adományaiból teremtették elő, például Zádori Ferenc egy Szent Teréz szobrot adományozott a közösségnek.

Boldogságos Szűzanya-kilátó és Erdőjáró tanösvény (2022)



A Balotaszállási Fenyő Erdőbirtokossági Társulat által létrehozott kilátó 2015-ben épült, és az Erdőjáró tanösvény egyik állomása. 

A fák között rejtőző kétszintes, 13,5 méter magas kilátó a Boldogságos Szűzanya nevét viseli.

Erdei Iskola és Zarándokház (2022)


Balotaszállás szomszédságában húzódó erdőben található az öttömösi Erdei Iskola és Zarándokház.

A 20 hektáros birtokon, erdő és rét találkozásánál fekvő régi tanyaépületben költözött be az erdei iskola, újítottunk fel, vendégházként is működik. A 30 fős szálláshely teakonyhával, ebédlővel és egy hagyományos tanyasi udvarral (kemence, tűzrakóhely) rendelkezik. A kikapcsolódni vágyókat pedig kilátó, tanösvény, erdei csúszópályá és játszótér várja.

Szilágyi Mihály (2022)

Polgármesteri Hivatal épülete előtt áll Szilágyi Mihály egészalakos bronzszobra. A 2019-ben Megyeri János által készített szobrot adományokból állíttatta a település vezetése. Horogszegi Szilágyi Mihály magyar gróf, kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja volt, aki a Nándorfehérvári csatakor kapitányként védte a várat.

Szent István (2022)


A település szívében 2002-ben felállított fehér márványból kifaragott Szent István szobrot látható.
Serban Bonaventura erdélyi szobrász alkotása egy földhalomra épített, négy magas oszloppal határolt, lefedett, felette kereszt "szentélyben" van elhelyezve.

Rongyos Gárda-emlékmű (2022)

A Szent István tér legújabb alkotása, a Rongyos Gárda-emlékmű 2022-ben lett kihelyezve a tér sarkára. A Rongyos Gárda egyébként egy önszerveződő fegyveres csoport volt, akik az első világháborút megjárt hazafias érzelmű jobbára tisztek és katonák voltak. De akad köztük szegény honi napszámosok és székely katonák is. A Megyeri János és Kelemen György által készített emlékmű főalakja nem más, mint a Rongyos Gárda vezetője, Prónay Pál.

Jézus Szíve templom (2022)


Az ásotthalmi Jézus Szíve templom a község a központjában található, amelyet 1930-ban építettek neoromán stílusban. 

A hívek lelki gondozását kezdetekben a Szeged-Alsóvárosi ferencesek látják el, majd 1894-től a mórahalmi plébánia lelkészei is besegítettek. A templom megépítésében a környékbeli tanyák lakói is részt vettek. 

A templom s belsejében látható bútorzatot a lebontott szeged Szent Demeter templomból kapta, a mennyezet freskóit Parobek Alajos festette.

Csodatévő Hét Tölgy (2022)



Az ásotthalmi Rívó-erdőben található egy hét kocsányostölgyből álló facsoport, amelyet csak „Csodatévő Hét Tölgy” néven emlegetnek a helyiek.

Az országhatár közelében fekvő Rívó-erdőt a híres szegedi mérnök Vedres István kezdte el telepíteni 1807-ben. Az erdő legszebb része kétség kívül a kör alakban növő több mint száz éves kocsányos tölgy csoport, amelynek különleges energiát is tulajdonítanak, ezért kapta a csodatévő jelzőt. 

A néphagyomány szerint mondája is van híres tölgyeknek, ugyanis egykoron egyik helyi család a szabadkai piacra menvén gyerek sírására lett figyelmes a tölgyek közelében. Ekkor még nem tulajdonítottak neki nagy ügyet, viszont visszafelé jövet újra hallották a baba sírását, és ekkor magukkal is vitték. A helyiek persze faggatták a családot, hogy hol találták a csecsemőt, erre a szülők azt válaszolták: „Itt ebben Rívóerdőben, ott rítt a gyerök.”


Napjainkban a Rívó-erdő a Délalföld Erdészeti Zrt. kezelésében van, és a Kőrös-éri Tájvédelmi körzet része.

Rívó iskola (2022)


Az ásotthalmi erdők ölelésében fekvő rívói iskolát 1910-ben adták át a nagyérdeműnek. Az iskolát a környékbeli társaihoz hasonlóan az I. világháború végén a szerb katonák megszállták. A tanítás csak a területen portyázó ellenséges katonák kiűzése után kezdődött meg újra. A gyermekek létszáma a 70-es évek közepétől lecsökkent, ezért az iskolát bezárták. A jobb sorsra érdemes épület ma magánkézben van.

Délvidéki Emlékpark (2022)


















Ásotthalom királyhalmi határátkelőjének szomszédságában került kialakításra a Délvidéki Emlékpark 2012-ben. A parkot az 1944-45-ös délvidéki mészárlás emlékére alakíttatta ki a Hatvannégy Vármegye Alapítvány. 

A Délvidéki Emlékparkban látható többek között az egykoron itt élő családokat bemutató Emlékek Fala, a Nándorfehérvár várának üvegvitrinbe zárt makettje és Tóbiás Klára Magyar Mártíromság Emlékműve.


Túra: Megérkezés a Köröshöz (2022)

Szent Márton, mi jövünk Hozzád.
Isten szolgája, Krisztus apostola,
Az ő evangéliumának tanúja és templomának pásztora

(ima)

Kunszentmárton a Körös felöl

























Szent Márton Zarándokút 06.


A befejező Szent Márton túránkon először mozdultunk ki a turistaút árnyékából, és egy ajánlott (tervezett) útvonalat választottunk. Így esett meg, hogy a reggel Cserkeszőlőn ért bennünket, s miután felkutattuk az összes itteni templomot az Öregszőlőbe vezetett az utunk. Zarándoklásun során több elmélyülős helyet is találtunk, de mind közül kiemelkedett az a 11 szépséges tölgyóriás, amely utolsó hírmondónak maradt meg az Aranyosi-erdőben.

Szelevény érintését követően a Körös mellé vitt az utunk, régi ismerősünk gátja mentén érkeztünk meg a kunszentmártoni Szent Márton-templomhoz. Itt a Zarándoközpont munkatársa, Veres Csilla csapódott hozzánk, aki bemutatta a műemléképület minden rejtett zugát, és még a templom tornyába is felkísért bennünket.


forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Csekeszőlő, Szent Benedek templom - Fürdő - Erdészsír - Nagy-Fertő - Aranyosi tölgyfák - Kórhányi kőkereszt - Halesz - Szelevény, temető - Jézus Szíve templom (StM) - Hármas-körös - régi gát - Kunszentmárton, Szent Márton templom


Táv és szintemelkedés:

27,1 km/ 32 m


Pihenő a folyónál

Szent Márton templom (2022)



Kunszentmárton híres temploma művészi díszítésével, berendezésével és 62 méter magas kecses tornyával kiemelkedik az alföldi barokk templomok közül.

Kunszentmárton első kápolnáját a IV. Béla király által a Tiszántúlra betelepített kunok emelték. Erről az épületről nem sok információ maradt fenn, ellenben a 1722 körül emelt templomról már tudjuk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték fel. A kis templom azonban nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1745-ben egy új istenház építése kezdődött meg. De ez az épület még sokáig torony nélkül maradt, ugyanis ezt az épületrészt csak 1763-ban toldották a hajóhoz. A templom a következő 30 évben gyors romlásnak indult, ezért Jung József tervei alapján új templomot építettek a régi köré. Az építkezés érdekesség, hogy a munkálatok végeztével a régi templomot egyszerűen kihordták az újból. Az új barokk templomot 1784. november 11-én, a Szent Márton-búcsúkor szentelték fel. 2016 óta pedig egy Szent Márton-ereklyét is őriznek az épületben.

A templom belsejében látható szentély főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly készítette el. A Szent Mártont ábrázoló főoltárképet az egri Czirkler János festette 1788-ban. Az oltár melletti 2,5 méter magas Szent Péter és Szent Pál szobrok 1892-ben készültek. Az épület állagának megerősítésére és megnagyobbítására Aigner Sándor tervekei alapján 1909-10 között a templom kibővítették két mellékhajóval. Itt kaptak helyet a Szent István, a Szent Kereszt, a Jézus Szíve, a Mária, az Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellékoltárok.





Fájdalmas Szűzanya (2022)

A kunszentmártoni templom és a plébánia között áll egy Fájdalmas szűzanya-szobor, amelyet Kopó József és Tóth Erzsébet állítatott 1856-ban. De a halott Jézust ölében tartó Fájdalmas Mária szobrát leányuk, Kopó Rozális újra faragtatta 1896-ban. A ma látható alkotást Martinelli Antal budapesti szobrászművész készített el.

Szentháromság-szobor (2022)

A Szent Márton-templom előtti téren áll az a Szentháromság-szobor, amelyet 1831-ben Kováts Mihály özvegye Herzeg Apolonia állíttatott. A korinthoszi díszoszlop tetején eredetileg a térdelő Mária, az Atya és a Fiú, valamint a fénysugárban fölöttük lebegő Szentlélek galambja volt látható. Napjainkban azonban a szobor lepusztult, egyelőre nincs megegyezés a felújításáról.

Nepomuki Szent János (2022)

A kunszentmártoni katolikus templom szomszédságában, a Köztársaság téren áll egy Nepomuki Szent János szobor, amelyet 1762-ben szenteltek fel. A Szent körös-parti barokk szobrát Begyecs Ádám és fia, Jószef állíttatta. Az ismeretlen kőfaragó Nepomuki Szent Jánost két angyallal ábrázolta.

Körös-parti sétány (2022)

Kunszentmárton legromantikusabb sétánya a Körös partján húzódik, amelyet 1898-ban építettet meg a helyi önkormányzat.

A víz fölé emelkedő, téglával kirakott sétaútat járva a Körösök egyik legszebb panorámája tárul elénk, sőt a magaslatról a kétpilléres, vasszerkezetes, ívelt gerendás régi híd is megcsodálható. A sétány fölé emelkedő templomtornyok pedig csak emelik a folyó egyébként is pazar látványát.

Jézus Szíve templom (2022)



Az 1800-as évek közepén már állt a falu közepén található dombon egy templom, amelyet Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária Anyja tiszteletére szemteltek fel. 1910-ben eme épület helyére emeleték fel az új templomot, Ifj. Vígh Pál hódmezővásárhelyi műépítész tervei alapján. Az egytornyos, fiatornyokkal díszített, nagyméretű neogótikus stílusú Jézus Szíve templom a környék legszebb templomai közé tartozik a mai napig.

Az építmény belsejében látható oltárfestményeket a csongrádi Piroska István készítette.
A templom orgonáját pedig 1994-ben újította fel Albert Miklós orgonakészítő mester.

Szent László (2022)


A Jézus Szíve katolikus templom bejáratától balra látható egy fából faragott szobor, amely Szent László királyunkat ábrázolja. A szobrot Nagy András fafaragó 2006-ban, a nagy árvíz után ajánlott fel a községnek.

I. világháborús emlékmű (2022)

A szelevényi katolikus templom kertjében áll az 1923. szeptember felavatott I. világháborús emlékmű.
A műkő talapzaton strázsáló, jobb kezében zászlót tartó, országcímerre támaszkodó katona szobrát Horváth Géza, marosvásárhelyi szobrász készítette el.

Kálvária (2022)


Szelevény temetőjében egy szépen gondozott modern kálvária található. 

A temető középső „útján” egyszerű oszlopokon fehér, márványhoz hasonló, műkőből készült stációk sorakoznak. A kálváriát Kovács Sándorné saját pénzéből állíttatta fel 2014-ben. A stációk érdekessége, hogy Tóth Ferenc kunszentmártoni kőfaragó által készített gipszöntvények eredetileg Ajka város részére készültek, de ott nem volt rá szükség, ezért ide kerültek.

Haraszti-kripta (2022)



A szelevényi temető egyik eldugott zugában található a Haraszti család kriptája. Az egykori földbirtokosok 1904-ben szerezték meg a nemesi címet. A családikriptában nyugszik Haraszti Károly is, aki az I. világháború idején, 1915-ben halt hősi halált.

Fájdalmas Szűzanya (2022)


A Haleszra vezető út mellett áll a Pieta ábrázolás, amely Szűz Máriát és Jézust ábrázolja.
A szobrot Isten dicsőségére és Mária tiszteletére emelte Gajzer Ferenc és neje, Hegyes Rozália, valamint leányuk, Jolán 1910-ben. A szobrot az idő vasfoga igen csak kikezdte, ezért megkezdték a műemlék felújítását.