Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A Zombori úti kálváriakápolnát és a hozzá tartozó keresztút állomásait 1877-78 között építették. Az egyházi épület 1879-ben szentelték fel, és a Fájdalmas Szűzanyát kapta védőszentjéül. A barokk stílusú kápolna belsejében látható oltárfestményt a kúlai születésű Jakobey Károly készítette. A kép azonban egy betörés során megsérült, amelyet végül Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor újított fel 2019-ben.

A kápolna előtt egy szépen felújított barokk Kálvária-szoborcsoport is látható, amely Szűz Máriát, Szent János apostolt és Mária Magdolnát ábrázolja.

Páduai Szent Antal-templom kálváriája (2026)

Páduai Szent Antal-templom egyik értékes dísze az épület belsejében található keresztút. A hajó falán látható barokk domborművek valószínüleg templomnál idősebb alkotások.

Kálvária (2026)

A szerencsi Szent József-templom földszinti külső folyosójának falán látható Ilauszky Tamás szobrászművész által készített kálvária stációk. A falba épített, modern vonalú keretszút a templom felszentelésekor, 2022-ben került felavatásra.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2026)

A népies barokk stílusú kálváriakápolna Makó egyik legrégibb épülete, amelyet Jankovics Pál prépost kanonok építtetett 1734-ben. A kápolna előtt látható kőkereszteket 1869-ben Börcsök Ferenc és hitvese, Varga Ágnes állíttatta. A klasszicista timpanonnal ellátott stációkat pedig 1880-ban helyi felajánlásokból készítették el.

Szentháromság-kápolna és kálvária (2026)

A csanádpalotai öregtemetőben álló, Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk kápolnát 1865-ben emelték. A kápolnához tartozó stációkat 1889-ben építették. Az idők folyamán azonban a régi kálvária tönkrement, ezért 1994-ben újat állítottak a régi helyén. 

A temetőt 1966 áprilisában lezárták, majd a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány vette birtokba a területet, és emlékparkot alakított ki az egykori sírkertből.

Kálvária-domb és kápolna (2026)

Budaörs legszebb pontján magasodik a Kálvári-domb, amely geológiailag egy szabályos alakú gejzírkúp.

A domb aljában áll egy kis kápolna, ahonnan egy szerpentin úton lehet feljutni a kálvária tetején álló kereszthez, valamint Szűz Mária és Szent János evangélista fehér mészkőből faragott szobrához.

A Kálvári-domb aljában álló eredeti Kálvária kápolnát Kreisz Jakab építtette 1817-ben. 1821-ben kezdte el a római katolikus egyházközség a keresztút megépítését a 174 méter magas dombon, amelyet végül 1851-ben fejeztek be. Ekkor még a nyolc stációból álló, csigavonalban vezető keresztút készült el, amely „koronája” Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrai voltak. A Jézus Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megörökítő stációk fülkéiben pedig egy-egy reliefek voltak láthatóak. 1945 után a kápolna köveit széthordták, csak csupán a fakereszt menekült meg, amely darabjai mostani kálváriakápolnában láthatóak.

2000-ben széles városi összefogás eredményeként a kálváriát felújították, a stációk fülkékbe pedig Molnár Göb Zoltán budaörsi művész ólomüvegképei kerültek. 2002-ben a kápolnát is újjáépítették Orbán Tibor építész tervei és az eredeti kápolnáról készült fotók és rajzok alapján. Szűz Mária és Szent János apostol szobrai pedig 2011-ben kerültek vissza az eredeti helyükre, amelyek Kőrösi Antal alkotásai.

Kálvária (2025)

Istenmezején a római katolikus templom feletti dombon 3 fakeresztből álló kálvária látható.

Nepomuki Szent János római katolikus templom (2025)

Mátranovák római katolikus templomát 1800-ban építették, késő barokk stílusban. 

A dombon álló, egyhajós templom oltárát a régi kőoltár felhasználásával 1870 körül építettek. Az oltár felett látható a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló olajfestmény, amelyet az egri Kovács Ferenc festett. A templom berendezései közül az 1832-ből való copf szószék legjelentősebb még, amely tetején Szent Mihály arkangyal szobra látható. A Jézus szíve mellékoltárt és a templomhajót pedig Tirolból származó szobrok díszítik, de a régi templomból fennmaradt körmeneti Mária-szobor is itt található.

Kálvária és Harangláb (2025)

2019-ben avatták fel a bárnai Kálvária-domb tetején lévő haranglábat és a hozzátartozó keresztutat. 

A harangtornyot Torják János, a helyi fafaragó készítette, míg 14 állomásból álló kálvária a polgármester, Oravecz Roland támogatásával épült meg.

Kálvária (2025)

A zákányszéki Templomkertben lévő kálvária 1936-ban készült, de stációkban egy korábban, az 1800-as évek végén készült kálvária képei láthatóak.

A keresztutat 2008-ban felújították, amelyhez Ördögh Jánosné nyújtott anyagi támogatást.

Szent István király-templom kálváriája (2025)

Szent István király-templom szép és értékes dísze az épület belsejében található keresztút. A templomhajó falán látható 14 faragott tiroli domborműveket egy-egy család adományából vásárolta 1924-ben Breisach plébános.

Kálvária (2025)

A kazincbarcikai a Szent Család-templom kertjében egy 2011-ben állított kálvária található. A kerítés és az épület falához csatolt téglafalakon látható stációk képeit Kerékgyártó Emerencia rajzolta, a kereteket pedig Fülöp Tibor kovácsművész készítette el.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária (2025)

A temetőben található Fájdalmas Szűzanya-kápolna és a hozzá tartozó kápolna valamikor 1800-as évek végén épült.

Bánomháti kálvária (2024)

A Bánomháti temetőbe álló stációkat a lakosság pénzéből építették, és az oszlopokban egyszerű, kicsit primitív képek kaptak helyet. A kálvária végén egy egyszerű kőfeszületet áll, az alatta lévő kurgánba pedig 1873. évi kolerajárvány szentesi áldozatait hantolták el.

Temetőkápolna és kálvária (2024)

A Kálvária-halom vagy régebbi nevén Szántó-halom hivatalosan már 1802 óta temető. A domb tetején álló feszület és szoborcsoport valószínüleg a kálvária létesítésekor épült 1817-ben. A kőfeszület tövében Mária Magdolna térdeplő alakja, mellette a Fájdalmas Szűzanya és Szent János apostol alakja látható. A szobrok népies barokk stílusban készültek, a timpanonos stációkra pedig inkább a klasszicizmus jellemző. Akkoriban még a földhalom körül épített stációk vasajtajai vaslemezre festett passióképeket rejtettek, ma már ezek a fülkék üresek.

A város egyik építészeti ékessége a szecessziós temetőkápolna is a Kálvária temetőben található, amelye özv. Rekettyés Istvánné közbenjárása után, 1908 tavaszán építettek. A toronnyal ellátott, gúla tetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kialakított épület tervét ifjú Bene István szentesi építész készítette el.

Kálvária (2024)

Az apátság közelében húzódó erdőben, a Boldogasszony-kápolna mellett található egy barokk kálvária, amely 1720-24 között készült. A sziklaalapzatra épített három keresztből és két embernagyságú szoborból álló alkotás a Fájdalmas Szűzanyát és Szent János apostolt ábrázolják. Az 1896-ban ide áthelyezett kálvária a Pannonhalmi Bencés Főapátság részeként 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része is.

Kálvária (2024)

A velemi Szent Vid templom szomszédságában egy kisebb magasalton áll egy Kálvária. Az itt látható három kereszten csak a középsőn található korpusz, amelyen vasból és drótfonatból készült Krisztus látható. Az alkotást valószínüleg Tornay Endre András készítette az 1980-as években.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna és szentkút (2024)

A Gencsapáti határában található szentkútról 1756-ban gróf Batthyány József pozsonyi prépost tesz említést, aki egyházlátogatást végzett a környéken. A települ nyugati részén, egy domb oldalán fakadó forrás mellett ekkor már állt Török Mihály és László Katalin által építtetett kápolna, amelyet annak emlékére készítettek, hogy vak gyermekük a forrás vízétől újra látni kezdett. A kápolnát 1730-ban újra építették, és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel, mellé egy három keresztfából álló kálvária is készült. 

1906-ban a kápolna köré egy 14 stációs keresztút épült, amelyek Jézus szenvedésének egyes jeleneteit ábrázolják. Ebben az időben a kegyhely egy fájdalmas Szűzanyát ábrázoló szobrot is kapott a karmelita nővérektől. 1936-ban pedig egy lourdes-i barlangot építtetett Hosszú István és neje elhunyt kislányuk emlékére a szentkúthoz.

Napjainkban évente kétszer rendeznek szent kereszt napi búcsút a szentkútnál, de Nagyboldogasszony napján sokan zarándokolnak ide.

Kálvária (2024)

A móravárosi templom melletti parkban 1997-ben felállított kálvária taláható, amely stációi a zebegényi reliefek másolatai.

Kálvária (2024)

A forráskúti kálvária község temetőjében található, amely stációi egy-egy családi sírbolt mellet állnak.