Túra: A Dene-vér-kör (2021)

A falu végén áll egy kicsi ház.
A messze, távol tájra kivigyáz.
Úgy ég a napban, mint az esti láz.

A faluvégi házból zene szól.
Elvágyó bánat cimbalma dalol
A messzenéző eresze alól.”

(Juhász Gyula)

Templom a faluvégen
























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Orfű, Medvehagyma Ház - Pécsi-tó (S+) - Sárkány-kút - Orfűi-tó - Szent Márton-templom (Z) - Körtvélyesi-hát - Pipás-forrás (P) - Fenyves-forrás - Szuadó-tető (K) - Jakab-hegy - Pálos kolostor - Zsongor-kő - Halomsírok - Pálos-kút - Petőcz-akna - Abaligeti barlang - Denevér-tanösvény (K+) - Zipernovsky-forrás - Szent Márton-kápolna - Muskátli étterem


Táv és szintemelkedés:

23,8 km/ 650 m




Reggeli csillagok

Muskátli Vendéglő (2021)

A Muskátli Vendéglő Orfű legautentikusabb étterme, amely a templom mellett egy szép parkban található.
Az ide betévedő vendég tradicionális magyaros ételek mellett a modern és a nemzetközi konyha ízei is megtalálja az étlapon. A ház specialitása a környék bőven termő medvehagyma, amelyből pompás ételeket készítenek itt.
A vendéglő kiválóan alkalmas rendezvények lebonyolítására, de az étteremhez tartozó kemencés udvar is egyedülálló az országban.

Szent Márton püspök-kápolna (2021)


Egy fehérre festett Szent Márton tiszteletére felszentelt kápolnácska látható Mecsekrákos északi végében.
A paplakkal egybeépített kápolna valószínűleg a 19. század végén készült eklektikus stílusban. Az építmény berendezése szerény, oltárképén Szent Márton püspök áll, a feje körül két angyallal. A kápolnával összetoldott egytengelyű, tornácos parasztház egykoron kántorlakás, iskola, orvosi rendelő és szolgálati lakásként is működött. Napjainkban az orfűi Tájház kapott helyet az épületben.

Kápolna előtti kersztek (2021)


A mecsekrákosi Szent Márton püspök kápolna előtt látható, jobb oldali keresztet 1928-ban állítatta egy helyi sváb család. A homokkő feszület alsórészében, a fülkében egy Pieta látható, amely a fagyások miatt már sokat sérült.


















A kápolna mások oldalán álló feszület a 19. századból származik. A faragott sárga homokkő kereszten népi, naív Jézus ábrázolás látható, amely jobb lába az évek során letöredezett.

Zipernovsky-forrás (2021)


A Zipernovsky-forrás az orfűi Pécsi-tó környékén, a Kalap-hegy előtt elterülő réten található.
A közeli karsztos területből kilépő vizet a Gépipari Technikum diákjai foglalták 1967-ben Csokonay Sándor és Medovarszky László segítségével. A forrás Zipernovszky Károlyról, az itteni iskola névadójáról kapta nevét.

Tanösvénytúrák: Denevér-tanösvény (2021)

Abaligeten nem csak a barlang és a múzeum foglalkozik a bőregerek életével, hanem egy tanösvény is.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott sétaút a cseppkőbarlang környékének élővilágát, karsztjelenségeit, és a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be. A kirándulok három egymásba fűződő, különböző nehézségű körtúra közül is választhatnak, amelyekhez vezetőfüzet is kapható az Abaligeti-barlang pénztárában. Az útvonal bejárásához a barlang bejárata mellől induló, denevér piktogrammal jelzett turistaútat kell követni.

A tanösvény adatai:
Táv: 5 km
Állomások: 12
Üzemeltető: DDNPI
Füzet: van

Abaligeti-barlang (2021)


Abaliget szó hallatán mindenkinek az ország második leghíresebb cseppkő barlangja ugrik be. Eme mecseki barlangról viszont kevesen tudják, hogy a hegység leghosszabb járatrendszerével rendelkezik, és a földalatti értékeit a Duna-Dráva Nemzeti Park védi.
Az Abaligeti-barlang története a török hódítások idejére nyúlik vissza, bár ezekről írásos bizonyíték nem maradt fent. 1758-ban azonban már megjelenik a forrásokban a barlang, mint a helyi plébános borospincéje, amely neve ekkoriban még Paplik. 10 évvel később pedig egy helyi molnár fedezte fel a járatok egyrészét. Azóta eltelt években folyamatosan vizsgálják a szakemberek az itteni felnem fedezett üregeket és járatokat.

Az 1800-as évek vége felé nyitották meg a barlangot a látogatók előtt. A napjainkban az abaliget cseppkőbarlang kiépített főága gyalogosan, kényelmesen végigjárható. Az itteni érdekes formájú képződmények közül többet is a látogatók neveztek, ilyen például a Pisai ferdetorony, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés is.

Denevér (2021)


Egy különleges acélszobor látható az abaligeti Denevérmúzeum előtt, egy kis park közepén.

Mosonyi Tamás alkotása egy bőregeret mintáz, amely az évszádok alatt a tóparti település szimbólumává vált. 

A szobor 2019-ben egy „Zöld” projekt keretében került mai helyére.

Denevérmúzeum (2021)


Az Abaligeti barlang bejáratának szomszédságában található az ország egyetlen Denevérmúzeuma, amely a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat mutatja be.
2004-ben nyílt meg a korábban turistaházként működő épület, és felújítása után a denevérek világát mutatja be egy tematikus kiállítása keretében. A Denevérmúzeumban fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térképek láthatóak, de a denevérkutatás történetét és eszközeit is megismerhetjük itt.

Halomsírok (2021)


A Mecsekben található Jakab-hegy több ősi civilizációra utaló építményeket is rejt.
A kelta földvár északi részén, ha figyelmesek vagyunk száz halomból álló sírmezőt is láthatunk, amely az itteni egykori vaskori település létezésére utal. A helyenként 3-4 méter magas kőből rakott sírkamrákat az egykori földvár lakói készítettek.

Fenyves-forrás (2021)

A Fenyves-forrás a Szuadó-tetőn található a piros és kék turistautak találkozásánál.
A kövekkel kirakott foglalással és névtáblával is ellátott forrásnál víz mostanában csak nagyon csapadékos időben van. A kilépést Csokonay Sándor foglalta és a tábláját is ő készítette el.

Pipás-forrás (2021)


A Pipás-forrás a Körtvélyesi-völgy bejáratánál fakad, amely vize az alsó triász homokkő és aleurit résekből tőr elő. A három támfallal is rendelkező forrást Csokonay Sándor és társai foglalták 1953-ban.

Körtvélyesi-hát (2021)

A Körtvélyesi-hát a Nyugat-Mecsek egyik legszebb gerincútja. Az Orfű és a Jakab-hegy között húzódó, zölddel jelzett útvonal nevét onnan kapta, hogy egykoron sok vadkörtefa állt itt.

Kis-Orfűi Szent Márton püspök templom (2021)



Az orfű kistemplom a Kossuth Lajos utcában található, mellette áll a kulcsosház, amely egykoron tanítólakás volt.

A templom tornyos része 1880.ban épült, az oltára pedig 1926 körül készült. Az épület berendezéseinek nagyrészét Id. Ulmer András készítette ajándékba. A kápolna falán az Amiens-i jelenetet ábrázoló festmény van, amelyen Szent Márton látható lovon ülve és a botjára támaszkodó koldus.

A kápolna előtt egy kereszt is látható, amelyet 1913-ban állítottak. 

Orfűi-tó (2021)


Az Orfű-tó a település második legszebb tava, amely partja természeti és épített látnivalókban is gazdag.

Az elsőként mesterségesen létrehozott tó mára már híres kirándulóközponttá vált, amely a fürdőzők és horgászok paradicsoma lett. A közel 10 hektáros tónak létezik egy nyílt vízi strandja, amely végig homokos aljú.

A tó szomszédságában Malommúzeum és több kiállítás is található.

Sárkány-kút (2021)




A Pécsi-tó szomszédságában található Balázs-hegy északi-északkeleti lejtőjén fakad a Sárkány-kút.

Az országos hírnévvel rendelkező, időszakos karsztforrás egy szűk barlangos forrásszájon át tör ki a triász mészkőben kialakult karsztvíz. A kút mellett egykoron Melocco Miklós sárkány szobra állt, de 1995-ben a vandálok összetörték.

Pécsi-tó (2021)

Orfű legnagyobb vízét, a Pécsi-tavat 1966-ban mesterségesen hozták létre, úgy hogy a Vízfő-forrás vízét használták a duzzasztáshoz. Napjainkban a csodás szépségű tó és területe a Mecsek egyik legkedveltebb üdülő- és horgászhelyévé vált. A vízfelület egyik érdekessége, hogy 2008-tól a tó partján kerül megrendezésre a Fishing on Orfű könnyűzenei fesztivál.
Az itteni tóegységhez még három másik, hasonlóan szép tartozik, amelyek az: Orfűi-tó, Herman Ottó-tó és a Kovácsszénájai-tó.

Medvehagyma Ház (2021)


Az orfűi Medvehagyma Házban a Nyugat-Mecsek különleges négy tóból álló tórendszerét, és ökológiai értékeit ismerheti meg a látogató.
A festői Pécsi-tó partján 2016-ban létrehozott Ökoturisztikai Látogatóközpont interaktív formában mutatja be Orfű látványosságait és kulturális kincseit. A Pelényi Margit, Ybl Miklós-díjas építész által megálmodott létesítményben a tárlat mellett konferenciaterem, és egy a rendezvények lebonyolítására alkalmas terasz is helyet kapott. Sőt az épület előtt rendszeresen szerveznek termelőpiacot, ahol csak helyben készített termékeket lehet vásárolni.

Túra: A Nyugat-Mecsek meghódítása (2021)

Egy roppant sárkány, - de nem az
Mely a mesék honában költ,
Nem is az a másik, melyet
Szent-György vitéz hajdan megölt,
Hanem legújabb nemzedék -
Szárnyaira emelkedék,
Hogy elhagyná a földi port,
Melyet a szél szemébe hord.”

(Arany János)


A sárkány álma

























forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Árpádtető (K) - Tripammer fa - Gilice panzió - Keresztkunyhó (P+) - Melegmányi-völgy - vízesés - vadászház (K) - Büdös-kút - Természetjáró Pantheon - Remete-rét - Tixi-forrás - Szuadó-völgy (K+) - Trió-barlang - Sárkány-szakadék - Sárkány-forrás (S+,S) - Orfűi Malmok - Vízfő-forrás és barlang - Barlangkutatók-forrása - Orfűi-tó


Táv és szintemelkedés:

27,2 km/ 520 m



Valahol a Mecsekben


Mecsek Háza (2021)


A Mecsek Háza Orfű déli részén, Vízfő-forrásbarlang közelében, turistautak találkozásánál található.
Az alpesi jellegű, erdőszéli szállásnak helyet adó házat a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület építette egykoron. Az eltelt évek alatt a Mecsek Háza barlangturisztikai központtá vált, ahol szállás mellé igényelhető barlangtúra, földalatti földrajzóra és barlangjáró gyerektábor is. Az üzemeltetők szerteágazó programokkal várják az osztályokat, és baráti társaságokat. Elhelyezésre pedig 2, 15, 20 férőhelyes nagy légterű, hangulatos szobákban van lehetőség.

Barlangkutatók-forrása (2021)


Az orfűi Vízfő-forrás szomszédságában, egy rét szélében található a Pécsi barlangkutatók forrása, egyszerűbb nevén Barlangkutatók forrása. A karsztos eredetű forrás minden bizonnyal a közeli Vízfő-forrás egyik szökevénye. A forrást Csokonay Sándor, Rónaki László és Vass Béla foglalta 1968-ban.
A vízkilépés érdekessége, hogy egy a temetőből származó sírkőből készült a foglalása, amely hátlapján az 1796-os évszám olvasható.

Vízfő-forrás és barlang (2021)



A Vízfő-forrás a Mecsek legnagyobb forrása, amely Orfű külterületén, a Malommúzeum környékén fakad.
A karsztforrás a vízgyűjtőterületén található számos aknából, zsombolyból és víznyelőből is táplálkozik.
A forrás vize egykoron elegendő volt a malmok hajtásához, s ma is működteti az itteni vízimalmot.


A Vízfő-forrás patakos barlangjában igen szép cseppkövek láthatóak, amelyek felülmúlják még az Abaligeti-barlang képződményeit is. A barlangot 1952-ben fedezte fel Kessler Huber és csapata, ekkor sikerült a forrásszifon mögé eljutni. A további feltárások során bebizonyosodott, hogy csak a járatok kiterjedésének egyrészét sikerült feltérképezni, napjainkban a barlang hosszát több kilométeresre becsülik.



A barlang szomszédságában áll egy érdekes építmény, amelyet Forrásházként szoktak emlegetni. A tulipánra emlékeztető építményt Csete György tervezete, és napjainkban ipariörténeti műemlék. A forrással összekötött szivattyútelep 1971 és 1987 között üzemelt, és Komló vízellátását is biztosította.

Tanösvénytúrák: Vízfő-tanösvény (2021)



A Mecsek és Orfű egyik legkülönlegesebb látnivalója az erdőben kanyargó Vízfő-tanösvény, ahol megismergetjük az érdekes Vízfő-forrást, s környékének természeti és kultúrtörténeti értékeit.

A kb. 1 kilométeres sétaút patak meder mentén, és lápos terület felett halad pallókon. A tanösvény állomásai: Malommúzeum, Vízfő-barlang és forrás, Füves élőhely – forrás (Barlangkutatók forrása), Égerliget-égeres láperdő.

A tanösvény adatai:
Táv: 1 km
Állomások: 4
Üzemeltető: DDNPI
Füzet: van

Orfűi Malmok (2021)




Orfűn a Vízfő-forrás patakja mellet alakították ki a Malommúzeumot, ahol többféle malomtípus működését ismerheti meg a látogató.

A múzeumban látható szárazmalom az eredeti mekényesi malomház hű másolata, amely 1974-ben került Orfűre. A közel kétszáz éves lisztőrlésre használt malmot egykoron a lovakkal működtették.

A másik ősi agrártörténeti műemlék a Orfű-patakra épült vízimalom, amely mai formáját a 19. század közepén kapta. Az államosítást követő 45 évben a malomban nem folyt munka, de a 90-es évek elején a gépek felújították és ma is működésre készen állnak.


Mind közül talán a legérdekesebb a Papírmalom, amely 2015-ben készült el, hogy a múzeumba látogatók minél több malom típust ismerhessenek meg. 

A papírkészítésnek a Mecsekben nagy hagyományai vannak, ugyanis már a 18. század közepétől foglalkoztak ezzel az iparággal az itteni emberek. Az orfűi papírmalomban újonnan készített eszközökkel mutatják be a régi hagyományos munkafolyamatokat.

Ulmer-kereszt (2021)


A Dózsa György utca legelején található faragott homokkő keresztet Ulmer József állíttatta 1935-ben. A feszület fogadalomból készült, ugyanis Ulmer megfogadta, ha az első világháborúból hazatér, hálából keresztet állíttat.

Sárkány-forrás (2021)


A Sárkány-forrás az Orfű település északi végében található szakadékban ered. A forrás aknás jellegű foglalását 1958-ban Csokonay Sándor építette ki.

 A Sárkány-forrástól tovább indulva a Sárkány-szakadékba juthatunk, amelyet a Szuadó- és a Körtvélyesi-völgy forrásainak vize alakított ki.
 

Sárkány-szakadék (2021)



A Nyugat-Mecseki-karszt két jelentős patakvölgyének, a Szuadónak és a Körtvélyesnek egyesüléséből jött létre a kb. 500 m hosszú óriási mohos sziklákkal tarkított völgy, a Sárkány-szakadék. A hagyomány szerint a nevét onnan kapta, hogy a szurdok szikláit olyanok, mintha sárkányok hányták volna össze.

A szurdok a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik védett sziklaszurdokja, amely amellett, hogy nehezen járható még védett is!

Gímpáfrány (Asplenium scolopendrium)


A gímpáfrány vagy másnéven gímnyelvű fodorka hazánkban, a szurdokerdőkben, a sziklásfalakon és a sziklás, törmelékes talajú bükkösökben gyakori. De a növény az Alföld fedetlen kútújaiban is előfordul.
A páfrányfaj mészkedvelő és árnyékkedvelő, és a friss, nyirkos talajt szereti.

Trió-barlang (2021)


A Trió-barlang a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található Szuadó-völgy leglátványosabb barlangbejáratának büszke tulajdonosa.
Az orfűi víznyelő a hegység második legmélyebb és hatodik leghosszabb barlangja.
A triász időszaki mészkőben kialakult barlangot a Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület által szervezett barlangtúrákon lehet meglátogatni.

Szuadó-völgy (2021)

A Szuadó-völgy a Nyugat-Mecsek legvadregényesebb szurdokvölgye, ahol bővizű források, mesés patakvölgyek, és különleges barlangok találhatóak.
A vízesésekben és zúgókban gazdag patak a szurdok forrásainak vízét gyűjti össze, majd Orfűn bele torkollik nagyobb testvérébe. A patak partján haladó kék kereszt jelzésű turistaútat járva pedig megcsodálhatjuk az itteni víznyelő barlangokat, és ha tavaszal kirándulásunk itt, akkor a  medvehagyma tengerében is gyönyörködhetünk.

Tixi-forrás (2021)


A Tixi-forrás a Nyugat-Mecsekben, a Szuadó-völgy felső végében található egy festői szurdokban.

A forrás névadója dr. Tegzes (Teixler) László, a 47. számú Szent László (PCF - Pécsi Ciszterci Főgimnázium) cserkészcsapat alapítója volt, aki a Tixi becenevet viselte. Tixi és családja 1951–1955 között készítették el a forrás foglalását. A vörös homokkőből foglalt vízkilépés az alsó triász homokkő és aleurit rétegből tör elő.