Abaligeti-tó (2022)

Abaliget másodikszámú turisztikai vonzereje az Abaligeti-tó, amely két részből ál, ugyanis az egyik egyrésze egy csónakázótó, míg a másik horgászhely.

Abaligeti-barlangból kifolyó vizet 1959-ben felduzzasztották és így kelezett a festői szépségű tóegyüttes. Napjainkban az Abaligeti-tó a horgászok kedvence, mert rengeteg halfaj megtalálható benne. A Csónakázó tavat viszont gondozott, füves- és fás környezet öleli körül, a tóban pedig csónakázás mellett lehetőség van a vízibiciklizésre is.

A tó mellet egész évben nyitva állnak a kisebb nagyobb vendéglátó egységek az ide érkezők előtt.

Bűnbánó Szent Mária Magdolna római katolikus templom (2022)

A falu fölött húzódó domb oldalán áll Abaliget római katolikus temploma, amelyet valószínűleg egy középkori istenház alapjaira emeltek.

A templom építése 1778-ban kezdődött, és 1796-ban fejeződtek be a munkálatok. A Mária Magdolna tiszteletére emelt épület külseje, főoltára és a szószéke is copf stílusú.

A templombelsőben látható oltárkép a Golgotán, a kereszt tövében vezeklő Mária Magdolnát ábrázolja, és Karl Bachmayer, osztrák származású klasszicista festő készítette.

Tanösvénytúrák: Denevér-tanösvény (2021)

Abaligeten nem csak a barlang és a múzeum foglalkozik a bőregerek életével, hanem egy tanösvény is.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott sétaút a cseppkőbarlang környékének élővilágát, karsztjelenségeit, és a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását mutatja be. A kirándulok három egymásba fűződő, különböző nehézségű körtúra közül is választhatnak, amelyekhez vezetőfüzet is kapható az Abaligeti-barlang pénztárában. Az útvonal bejárásához a barlang bejárata mellől induló, denevér piktogrammal jelzett turistaútat kell követni.

A tanösvény adatai:

Táv: 5 km

Állomások: 12

Üzemeltető: DDNPI

Füzet: van

Abaligeti-barlang (2021)

Abaliget szó hallatán mindenkinek az ország második leghíresebb cseppkő barlangja ugrik be. Eme mecseki barlangról viszont kevesen tudják, hogy a hegység leghosszabb járatrendszerével rendelkezik, és a földalatti értékeit a Duna-Dráva Nemzeti Park védi.

Az Abaligeti-barlang története a török hódítások idejére nyúlik vissza, bár ezekről írásos bizonyíték nem maradt fent. 1758-ban azonban már megjelenik a forrásokban a barlang, mint a helyi plébános borospincéje, amely neve ekkoriban még Paplik. 10 évvel később pedig egy helyi molnár fedezte fel a járatok egyrészét. Azóta eltelt években folyamatosan vizsgálják a szakemberek az itteni felnem fedezett üregeket és járatokat.

Az 1800-as évek vége felé nyitották meg a barlangot a látogatók előtt. A napjainkban az abaliget cseppkőbarlang kiépített főága gyalogosan, kényelmesen végigjárható. Az itteni érdekes formájú képződmények közül többet is a látogatók neveztek, ilyen például a Pisai ferdetorony, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés is.

Denevér (2021)

Egy különleges acélszobor látható az abaligeti Denevérmúzeum előtt, egy kis park közepén.

Mosonyi Tamás alkotása egy bőregeret mintáz, amely az évszádok alatt a tóparti település szimbólumává vált. 

A szobor 2019-ben egy „Zöld” projekt keretében került mai helyére.

Denevérmúzeum (2021)

Az Abaligeti barlang bejáratának szomszédságában található az ország egyetlen Denevérmúzeuma, amely a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat mutatja be.

2004-ben nyílt meg a korábban turistaházként működő épület, és felújítása után a denevérek világát mutatja be egy tematikus kiállítása keretében. A Denevérmúzeumban fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térképek láthatóak, de a denevérkutatás történetét és eszközeit is megismerhetjük itt.