Tokaji Múzeum (2026)

A Bethlen Gábor utcában található a Karácsony-Sasarát-ház, amely 1790 körül épült copf stílusban. Napjainkban a palota szerű épületben a Tokaji Múzeum kiállításai láthatóak, amelyek Hegyalja élővilágát és a Béres Gyűjtemény egyházművészeti tárgyanyagát tárják a látogató elé. Ezen kívül egy külön tárlat foglakozik Tokaj várának régészeti feltárásai során előkerült tárgyegyüttesek bemutatásával. Valamint a padlástérben néprajzi látványtárat is találunk.

Szent Miklós görögkatolikus templom (2026)

Tokaj város legrégibb templomát 1745-ben építették, és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.

A barokk stílusú épület berendezése copf stílusú, fából készült ikonosztázát pedig tokaji művészek készítették.

A templom 1997 és 2017 között teljes körű felújították. Makláry Zsolt ikonfestő és Anducska Tibor ornamentikafestő keze nyomán az ikonosztáz képei is megújultak.

Református templom (2026)

A helyi reformáció felvirágzásakor még a katolikus templomot használta a gyülekezet. 

A mai templomuk felhúzása a Türelmi Rendelet után kezdődött el Budaházy László prédikátorságában, megépítője pedig Francz Ignác volt. A későbarokk stílusú templom végül 1802-1822 között készült el, de a tornya csak később, 1896-ban épült fel.

A templom belseje a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, berendezése pedig copf stílusú.

Városháza (2026)

A tokaji városháza 1790 körül épült copf stílusban, amelyről sokáig úgy tartották, hogy Esze Tamás kuruc vezér háza volt. A műemléképület középen lévő szobor fülkében Szent Flórián barokk szobra áll.

Zsinagóga (Tarcali Galéria) (2026)

A tarcali zsinagóga 1779-ben épült copf stílusban, amely architektúrája, a párkányzata és a lépcsőfeljárat hasonlít a mádi testvéréhez. 

A műemléképület a helyi zsidók elhurcolását követően sokáig üresen állt, majd egy magánvállalkozó vette meg az épületet. 

A zsinagóga felújítását követően a Tarcali Galéria időszakos kiállításai költöztek ide.

Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Nepomuki Szent János (2025)

A hámori Nepomuki Szent János copfstílusú kőszobra 1806-ban készült, és egy kis parkban áll.

A szobor egyébként egy másolat, az eredetije a mellete álló templomban található.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

 Hódmezővásárhely határában, a középkorban tizenöt templom állt, amelyek közül csak csomorkányi vészelte át valamelyest a török dúlást. A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. A templom főbejárata fölött az építtető, a gróf Károlyi-család címere látható. 

Az istenház belsejében látható főoltár barokk Szentháromság képe a híres festő, Maulbertsch munkáihoz hasonlít. A templom főoltárán látható képet Iznám János készítette, az oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is még az eredeti.

Református templom (2025)

A falu középpontjában lévő templom elődjét 1717-ben fából építették, majd 1750-ben vályogból emeltek egy hasonló nagyságú épületet. A kő alapra épített templomhoz 1761-ben, Mária Terézia királynő engedélyével egy tornyot toldottak. 1797-ben a megrongálódott vályogtemplom helyére, a kőtoronyhoz kapcsolva újabb templomot emeltek copf stílusban. 1812-ben a tornyot megmagasították, amely ekkor kapta vörösrézborítását.

A templom belsejében kör alakú, virágdíszítéssel gazdagon ellátott szószék látható, valamint egy 1745-ből való keresztelőkút az eredeti bútorzat.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2024)

Battonya első görögkeleti temploma 1753 épült fából, de helyére 1759-re újabb templom épült vesszőből és sárból. A ma is látható szerb ortodox templomot 1778-ban kezdték el építeni, de végleges copf formáját 1779-ben kapta. A tornyos, egy hajós építmény legszebb része az barokk és klasszicista stílusú ikonosztázion, amelyet Bantkó János aradi mester épített. Az 55 kompozícióból álló ikonográfia megalkotása Sava Petrovć, temesvári festő nevéhez fűződik, de munkáját segítette Ignjatije Vojnović is.

Református templom (2024)

Őriszentpéter református templomát 1790-ben építették késő barokk stílusban. Az egyhajós, téglalap alaprajzú épület megépítésében helyi mesterek segédkeztek. A templom belsejét a reformátusoknál megszokott egyszerűség jellemezi, az orgonaház és a szószék népies copf alkotás. A karzaton látható festett virág minták pedig igazán egyedivé teszik a templombelsőt. 

A templom Gömbös Kálmán emléktermében nem rég kamarakiállítás nyílt, amely az 1950-es évekbeli kitelepítéseket mutatja be.

Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok (2024)

A mai Mezőhegyest nem hiába nevezik a „műemlékek városának”, hiszen a településen és környékén található ötvenhárom, országosan védett épülettel Európában egyedülálló agrártörténeti értékkel bír.

A mezőhegyesi Osztrák Császári és Apostoli Királyi Ménesbirtokot 1784-ben alapította II. József császár az akkoriban lakatlan pusztában. Az alapítás követően években készültek a jelenlegi impozáns épületek, amelyek megépítésében olyan neves építészek vetek részt, mint pl. Jung József vagy Hild János. Ma már a városcentrumot alkotó közeli tíz hektáros parkban található a műemlékekben gazdag Ménesbirtok, amelyen át a Kozma Ferenc utca vezet.

Itt található többek között az 1790-ben copf stílusban épült Ménesparancsnoki kaszárnya, az 1807-ben épült a Központi ménesudvar, az empire stílusú Fedeles lovarda és a város jelképének számító két hatalmas diadalív is. 

A 19. század elején jelentős hazai lovaskultúra alakult meg Mezőhegyesen, és a hozzá párosuló korszerű mezőgazdaság megteremtésével a Királyi Ménesbirtok virágkorát élte, amely egészen a rendszerváltásig tartott. 

A mezőhegyesi Ménesbirtokot napjainkban a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. üzemelteti. A jogutód változatlan célokkal a modern és nyereséges mezőgazdaság meghonosítását szeretné folytatni.

Kisboldogasszony szerb ortodox templom (2024)

A Szegedhez tartozó településrészen a feljegyzések szerint már 17. század első felében állt egy Szent Györgynek felszentelt fatemplom.

A környezetéből, több szempontból is kiemelkedő szőregi szerb ortodox templom a település egyik legrégebbi épülete, amely 1779 és 1785 között épült copf-klasszicista stílusban. A templomot Isten Anyja, azaz Szűz Mária születésének a tiszteletére szentelték fel. A templom belseje kiemelkedő színvonalú festményeket és ikonosztázt rejt, az utóbbit Slavko Gigić festőművész készítette el 1912-ben.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2023)

A 17. században a betelepült görögkeleti vallású családok a türelmi rendelet után építtethetek Hódmezővásárhelyen templomot. 1786-ban még egy torony és harang nélkül késő barokk sítlusú épületet épült fel, amelyet végül csak 23 évvel később, 1889-ben fejeztek be özvegy Szilárdy Jánosné Lotta Mária által adott adományából. A copf stílusú épület érdekessége, hogy a korábbi felújítások után mindig emlékokmányt rejtettek el a 1848-ból származó időkapszulájában.

A templom belső ékessége az ikonosztáz, amely faragott ikonjai a Balkánról származnak, és a bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatást keltenek. A templomban lévő kegytárgyak közül pedig a legbecsesebbek az 1700-as évek Velencéjéből származó görög nyelvű, és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyvek.

Városháza (2023)

„csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnő”

Babits Mihály ily módon méltatta Szeged impozáns copf jelképét, a Városházát.

A mai Városháza elődjét 1728-ban építették, de ezen épületnek jóval szerényeb küllemmel rendelkezett. A régebbi épület helyén azonban 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint újabb Városháza készült, de ennek az épületnek az árvíz (1879) pecsételte meg a sorsát. A ma is látható eklektikus-neobarokk stílusú, karcsú tornyos épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették 1883-ra.

A Városháza avatására Ferenc József osztrák császár és magyar király is Szegedre látogatott, aki megtekintette az árvíz után újjáépített várost. Az uralkodó tiszteltére átjárót építettek híres velencei híd mintájára a Bérpalota és a Városháza közé.

Keresztelő Szent János római katolikus templom (2023)

Kiskundorozsma egyik büszkesége a dombon álló, várszerű kőfallal körülvett impozáns templom, amely 52 méter magas tornya már messziiről jelzi a településrész közeledtét.

A Durusma család által alapított dorzsmai monostort már 1237-ben említik a források. Akkoriban már állt egy kéttornyú román stílusú kőtemplom, amelyet feltehetőleg bencések birtokoltak. Ezt a tényt alátámasztja a mai templom szentélyének falába beépített román kori faragvány is. A monostort előbb tatárok dúlták fel, majd a török az épület köveinek felhasználásával erősítették meg a szegedi várat. A helyi katolikus közösség 1726-ban egy új kis kőtemplomot épített Nepomuki Szent János tiszteletére, amelyet 1752-53-ban kibővítettek. 

A ma is látható, főútvonalak találkozásánál álló dombon épült késő barokk római katolikus templom régebbi templomok helyén 1793 és 1822 között épült Fischer Ágoston tervei alapján.

A templomban látható főoltárt 1800-ban készítette Christened József tiroli szobrászmester, és a szószék is az ő munkája. A templomban három darab mellékoltár található még, a Boldogságos Szűz Mária és Szent István oltár a templommal egy idős, viszont a Szent Anna oltár csak 1861-ben készült el.

A templombelső értékei még a kora klasszicista szószék, padok, és a sekrestyeszekrény.

Nádi Boldogasszony római katolikus templom (2023)

A gyulai Nádi Nagyboldogasszony plébániatemplom az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely, amely a védőszentjét a „Nádi Szűz Mária”-kép után kapta egykoron.

A mai plébániatemplom helyén már a török idők előtt is templom állt, ebben őrizték a nagy tisztelettel övezett képet. Később, a török uralom alatt a templom elpusztult a kép pedig eltűnt. A napjainkban látható templomot 1775-ben kezdték építeni Harruckner Ferenc támogatásával. A barokk és copf stílusú épület elkészítésére Linck János Károly uradalmi építészt kérték fel. Végül 1777-ben készült el az épület, amely a Boldogságos Szűz Mária egyik ritkán hasznát névváltozatát, a Nádi Nagyboldogasszonyt kapta titulusként.

Az egyhajós templom belsejében látható értékes oltárképek a Szeplőtelen Szüzet, Szent Annát és Szent Józsefet ábrázolják. A főoltárt Lakatos Tibor diófából készítette el, amelyet Simon M. Veronika Apor püspököt ábrázoló festménye díszít. A mennyezeten húzódik az egyházi és történelmi alakokat, valamint Gyula történetének jelentős eseményeit megjelenítő nagyszabású impozáns festmény. A szentély jobb oldalán találhatjuk még az építtető, Harruckern Ferenc síremlékét, amelyet Martin Schmidt bécsi szobrász készített el.

Református templom (2023)

A gyulai Református templom 1791 és 1795 között épült copf stílusban, amely sajnos 1801-ben leégett.

Az épületet 1804-ben Czigler Antal állította vissza, de 1820 és 1822 között újabb átépítésre volt szükség, ekkor kapta mai copf, klasszicista és eklektikus stílusát.

Szent Paraszkéva román ortodox kistemplom (2023)

A kisrománvárosi Szent Paraszkéva Román Ortodox kistemplom késő copf stílusban épült 1864-ben. A templom megépítéséhez helyi román családok is hozzájárultak adományiakkal. A Miklósvárosi ortodox katedrális kicsinyített másaként számon tartott templom Szent Paraszkévát kapta védőszentjéül, aki a Római Birodalomban, Nero császár keresztényüldözése alatt vált vértanúvá.

A templom belsejében lévő ikonosztázán a magyarországi görögkeleti ikonfalak kivételesen ritka ábrázolásával láthatjuk, ugyanis két indaágat tartó pelikánfej is megjelenik a falban. A „kisromán" templom képfala egyébként az 1880-as években készült eklektikus stílusban, az aradi Janic mester műhelyében.

Szent Miklós román ortodox székesegyház (2023)

A gyulai Szent Miklós templom az ország egyetlen román ortodox székesegyháza, amely belseje egy valódi képzőművészeti remekművet rejt.

A helyi ortodox közösségnek már 1721-ben állt egy fából készült temploma Gyulán a Miklós városrészben. A ma is látható templom 1802-1812 között épült késő copf stílusban a Nicoresti család támogatásával, de végleges formáját 1854-ben nyerte el, amikor is egy 42 méter magas toronnyal toldották meg a hajót.

A templom belseje egy igaz különlegességet rejt, ugyanis a Máriát, Krisztust, Szent Jánost és Szent Miklóst ábrázoló ikonosztáz gazdag klasszicista munka, alkotója pedig Arsa Teodorovic szerb ikonfestő volt.