Zsinagóga (2026)

A szabadkai zsinagóga a hazai szecessziós építészet ékköve, amely Közép-Európában a második legnagyobb zsinagógája.

A város szívében álló szecessziós építészeti csodát Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervezték, amely a hagyományos és innovatív építési technikák egyedülálló ötvözetét mutatja be. Az 1902-ben elkészült zsinagógához azt a tervet használták fel, amely a Szegedi Zsinagóga építési pályázatán második helyezést ért el. Az impozáns épület jellegzetessége a nyolc oszlopra támaszkodó központi kupola, amely akkoriban a kor építészeti csodája volt. 

A zsinagóga másik legjellegzetesebb eleme Zsolnay-mázas cserepekkel díszített tető. Az épület gazdag díszítése azonban a belső térre is kiterjed, ugyanis a Róth Miksa ő budapesti műhelyében elkészült üvegablakok is egyedülállók.

A 20. század folyamán a zsinagóga megrongálódott, állaga folyamatosan romlott, ezért 1990-ben Szerbia a kiemelt jelentőségű műemlékek közé vette. Ezután kezdődött meg az épület külső és belső restaurálása, amelyet az Európai Unió, a szerb és a magyar kormány támogatásával valósult meg. 

A szabadkai Zsinagóga ma már nemcsak egy felújított szecessziós építészeti gyöngyszem, hanem jelentős kulturális műemlék is.

Zsidó temető (2026)

Őrkény pusztavacsi szélén - a régi kor szokása szerint lakott területen kívül - található az egykori zsidó temető. A sírkertbe 1909-től 1943-ig temetkeztek a helyi közösség tagja, napjainkban pedig kb. 30-40 latin betűs síremlék található itt.

 

Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Zsidó temető (2025)

A császártöltési zsidó közösség temetkezési helye a település Kecel felőli szélén a magas löszdomb tetején található. A napjainkban csak néhány sírkőből álló temetőhöz nem vezet lépcső, így a feljutás igen körülményes.

Zeneiskola (zsinagóga) (2025)

A kiskőrösi zsinagóga vagy más néven „Kistemplom” 1915-ben épült, Szalvetter Mórné adományából és Klein Jakab közreműködésével. 1944-ben szinte a teljes kiskőrösi zsidóságot elpusztították ezért a szecessziós stílusú épület 1979-ben a városi tanács tulajdona lett. A zsinagóga átépítése után és napjainkban is zeneiskolaként és hangversenyteremként funkcionál. A Kistemplom falában látható egy márványtábla, amely a II. világháború alatt meghalt zsidó lakosságnak állít emléket.

Izraelita temető (2024)

Az Alkotmány és a Béke utca sarkán található Mezőkovácsháza izraelita sírkertje.

Izraelita temető (2024)

Az Ady Endre utcai római katolikus temető hátsó területének egy kisebb részében található a zsidó temető.

Izraelita temető (2023)

A bácsbokodi Jókai Mór utca egyik kis köze rejti a település egykori izraelita temetőjét. 

A porták háta mögötti dombon még kivehető néhány sírmaradvány a magas aljnövényzetben.

Régi zsinagóga (2023)

A szegedi izraelita hitközösség első zsinagógáját 1800 és 1803 között építette, de nem maradt fent róla épített emlék. Viszont 1840 és 44 között egy új, neoklasszicista stílusú építményt emeltek Lipovszky Herik és József tervei alapján, Rókuson a Hajnóczy utcában, amely kicsiny méretei ellenére akkoriban az ország legszebb zsinagógájának számított. 

A várost átformáló erőket a kis építmény jól vészelte, ugyanis egy megkopott tábla mutatja az 1879-es Tiszai árvíz 806 centiméteres vízszintjét a zsinagóga falán.A zsinagóga oldalán látható még az 1924-ben elhelyezett két emléktábla, amely az I. világháborúban elesett szegedi zsidó katonákra emlékeztet.

Az elegánsan felújított épület még napjainkban is áll, de ma már az önkormányzat tulajdonában van, és kulturális célok szolgál.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.

Bajai izraelita temetők (2023)

A bajai izraelita temetők egy rég letűnt világ szellemét idézik, ugyanis itt nyugszanak a város hajdanvolt híres polgárai az elmúlt három évszázadból.

A zsidó temető, vagy ahogy ők nevezik a „zsidók kertje” a Szegedi út mentén, a város egykori határában található. A főútról bekanyarodva a jobb oldalon a régi temető, a bal oldalon pedig az ún. új temető látható. A régi temetőt 1790-ben alapították az akkori hitközség tagjai, és egészen az 1950-es évek elejéig temetkeztek ide. A sírkertben napjainkban kb. 5-7 ezer sír található, amelyek homokkőből, mészkőből, gránitból és márványból készültek. 

A temető érdekessége még, hogy több, az első világháborúban elhunyt muzulmán vallású katona sír is található itt. A szerb hadsereg muzulmán vallású katonáit egyik katolikus temetőben sem engedtek eltemetni, így ide temették el őket.

A temető egyetlen megmaradt szakrális épülete a Fischer-család kriptája, amely klasszicista stílusjegyeket visel magán. Az építmény kupoláját egykoron színes freskó borította, de ezek sajnos napjainkban nem láthatóak, az enyészeté lett.

Az újabb temetőt az 1910-es évek második felétől vették használatba és napjainkban is temetkeznek benne. Az itteni sírokban többnyire a holocaust áldozati nyugszanak.

Izraelita temető (2022)

Tiszavárkonyra az 1870-es években érkeztek a zsidó birtokosok, akik a II. világháborús üldözéséig a település lakói voltak. A községi köztemetőben mai napig láthatóak a zsidó síremlékek, amelyeket a képviselőtestület helyi védelem alá helyezett.

Holokauszt Emlékpont (2021)

2014 őszén nyílt meg Dabason a Térségi Holokauszt Emlékpont, amely a város és térségének zsidó közösségéről emlékezik meg.

A dabasi múzeum különlegessége, hogy a tárlat abban a házban nyílt meg, ahol egykoron két zsidó család is élte mindennapjait. Napjainkban a házban látható kiállítótermekben a zsidóság vallását, ünnepeit bemutató tárlat, egy fotókiállítás és a dabasi Zsidó Hitközség meghatározó személyiségeinek emléket állító korabeli iratok, képek, portrék kaptak helyet.

Izraelita temető (2021)

Kisteleken a zsidó családok nagyobb számban az 1840-es években jelentek meg, és ezt követően 1852-ben alapították meg hitközségüket. Imaházuk a Kistelek Ede utcában állt, amely 1944-ben megsérült, és a világháborút követően már senki nem vállalta felújítatását. Végül egy helyi vállalkozó vásárolta meg a telket, és családi házat épített a helyére.

Városban ma már nincs aktív zsidó közösség, csak néhány leszármazott él itt. Egyetlen emlék a helyi zsidóságról az Árpád utcában található temető, melyet az önkormányzat gondoz. A sírkertben kb. 100 darab síremlék található, amelyeken magyar és héber feliratok is láthatóak.

Zsinagóga (2020)

A régió ma is működő legnagyobb zsinagógája Miskolcon a Kazinczy utcában található.

Az épület 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A zsinagóga a bécsi leopoldstadti épület mintájára készült és a tervezésekor több újítást is kapott, például egy orgonát is helyeztek ide. A tóraolvasó asztalt elrendezése és egyéb okok miatt a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, ezt követően pedig a hagyományoknak megfelelően átalakították a zsinagógát. A leromlott, balesetveszélyes építményt 2017-ben felújították.

A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Izraelita temető (2019)

Nyíracsádon a II. világháború előtt csaknem 300 zsidó élt, de csupán néhányan élték túl a borzalmakat és a faluba már nem is tértek vissza. Egy részük Auschwitzba, vagy más lágerbe került, mások nagyvárosi gettókban haltak meg.  A falu Pozsonyi utcájának végén található egykori zsidó temető, ahol nem csak héber feliratú sírok, hanem három magyar nyelvű síremléket is látható.

Izraelita temető (2019)

A közösség élő zsidóság létszámának növekedésével nagyobb területű temetőre volt szükség. Ezért a közösség a település központjától messzebbre fekvő Nagymező dűlőben vásárolt temetkezési helyet. A sírkert ünnepélyes felavatását Rosenbaum Mózes rabbi végezte 1920. május 3-án.

A körülbelül 2000 sírt magában foglaló temetőben különböző stílusú, anyagú és formájú sírkövek láthatók. A feliratoknak megvan a maguk térbeosztása és formulája.

Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja és ortodox zsinagóga (2019)

 A helyi hitközség megerősödésének fontos pillére volt a híres Teitelbaum Mózes, a csodarabbi. Mózes egyébként a magyarországi hászidizmusegyik megalapítója volt, ezen kívül mintegy 33 évig tanított is. Élete utolsó éveiben a hívei „Öreg szent"-nek hívták, sőt a legenda szerint Kossuth Lajos is járt a nála. A szóbeszéd alapján a gimnazista Kossuth beállított az újhelyi rabbihoz, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Halála után is sokan felkeresik a mester sírját, amely a régi temetőben található. A domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett, több száz éves temetőbe a menóra formájú vasalással díszített kapun keresztül lehet bejutni. A temető bejelentkezéssel mindenki számára látogatható, viszont az öltözködésre nézve vannak előírások.

A sírokon kívül, itt áll még az ortodox közösség modern hatású zsinagógája, amely érdekes kontrasztot alkot a körülötte álló beton felhőkarcolókkal. 

Temető (2017)

A község temetője a Bem és Erzsébet utca sarkán található. Itt látható a falu zsidó kereskedőcsaládjainak síremlékei.