Zsinagóga (2026)

Mád a 18. században a hegyaljai zsidóság központja volt, ugyanis a borkereskedelemben érdekelt, jelentős nagyságú közösség élt a faluban.

Hazánk egyik legszebb zsinagógája is ebben az időszakban, 1795-ben épült. A Birsalmás-tető keleti oldalában álló, barokk és copf stílusú épület megépítését a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták. A helyi zsidóság a világháborús deportálások után szinte teljesen eltűnt, ezért az épület is funkció nélkül maradt. Az erősen leromlott, elhagyatott épületet a 2000-es években újították fel az amerikai zsidóság támogatásával. Ennek köszönhetően ma eredeti pompájában tekinthetjük meg a páratlan szépségű zsinagógát.

A zsinagóga belsőterei rendkívül díszesek, a diszkrét színvilág és gazdagon díszített mennyezet olasz mesterek kezét dicséri. Az épület, belső díszítése, festése és faragványai a hegyaljai bor által biztosított gazdagságot szimbolizáljak. A holokauszt áldozatainak márványtáblája a felújításkor került be a zsinagógába.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Zsinagóga (2020)

A régió ma is működő legnagyobb zsinagógája Miskolcon a Kazinczy utcában található.

Az épület 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A zsinagóga a bécsi leopoldstadti épület mintájára készült és a tervezésekor több újítást is kapott, például egy orgonát is helyeztek ide. A tóraolvasó asztalt elrendezése és egyéb okok miatt a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, ezt követően pedig a hagyományoknak megfelelően átalakították a zsinagógát. A leromlott, balesetveszélyes építményt 2017-ben felújították.

A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Teitelbaum Mózes csodarabbi sírja és ortodox zsinagóga (2019)

 A helyi hitközség megerősödésének fontos pillére volt a híres Teitelbaum Mózes, a csodarabbi. Mózes egyébként a magyarországi hászidizmusegyik megalapítója volt, ezen kívül mintegy 33 évig tanított is. Élete utolsó éveiben a hívei „Öreg szent"-nek hívták, sőt a legenda szerint Kossuth Lajos is járt a nála. A szóbeszéd alapján a gimnazista Kossuth beállított az újhelyi rabbihoz, aki megáldotta és azt mondta: „Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”.

Halála után is sokan felkeresik a mester sírját, amely a régi temetőben található. A domboldalra felkúszó, modern betonkerítéssel körülvett, több száz éves temetőbe a menóra formájú vasalással díszített kapun keresztül lehet bejutni. A temető bejelentkezéssel mindenki számára látogatható, viszont az öltözködésre nézve vannak előírások.

A sírokon kívül, itt áll még az ortodox közösség modern hatású zsinagógája, amely érdekes kontrasztot alkot a körülötte álló beton felhőkarcolókkal.