Túra: Karapancsa, az alig ismert Délvidék (2023)

boldogan ring a szálerdő képe.
Lopózva bujok ezer kusza bozóton át
és mikor rápillantok a tó opálos tükrére,
megrettenve látom:
Ime, nem vagyok egyedül,
s a Szépség tartja jobb kezemet.

(Dsida Jenő)

Rejtőzködő kastély



























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nagybaracska – Kálvária – Szent Imre-templomFerenc-tápcsatornaPüspökpuszta, Jézus Szíve templomSzigeti temető – Budzsák – Karapancsai-erdőKarapancsai vadászkastélyKerttörténeti tanösvény – Karapancsa főcsatorna – Hercegszántó, Nagyboldogasszony-templomOrtodox templomKálvária



Táv és szintemelkedés:

27,2 km/ 35 m





Túl a Dunán

Kálvária (2023)


A hercegszántói újtemetőben álló kálvária 2010-es évek elején épült egy régebbi keresztút helyére. A szép sárga klinkertéglákból kirakott stációoszlopok belsejében márványba gravírozott képek készültek.

A kálvária keresztjei pedig 1913-ban készültek el.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2023)


A hercegszántói katolikus rácok 1899-ben tömegesen áttértek a görögkeleti vallásra és ezt követően megalakult a helyi parókia is. Eklektikus stílusú egyhajós templomuk 1900-ban épült a szerb pátriárka gazdag adományából. Az épület berendezésének egy része a bajai kis szerb templomból került át az 1950-es években.

Nagyboldogasszony templom (2023)


Hercegszántó egyik legrégebbi műemléke az 1725-ben épült barokk Nagyboldogasszony római katolikus templom. A korábbi templom romjain felépült istenház 1811-ben villámcsapás következtében leégett, ezért 1815-ben felújították. A templom belsejében látható főoltárkép 1815-ben készült, és 1910-ben pedig az Angster gyár által épített orgona került ide.

Szentháromság-szobor (2023)



A Nagyboldogasszony-templom előtt álló Szentháromság-szobor a 1890-ben készült barokk stílusban.

Nepomuki Szent János-kápolna (2023)


A hercegszántói római katolikus templom a kerítésében egy nyeregtetős kis kápolna látható, itt áll a 19. században készült barokk Nepomuki Szent János-szobor.

Karapancsai Kastély és Major (2023)





A Habsburgok karapancsai vadászkastélya az Alsó-Duna völgy vadregényes területén, a magyar-horvát-szerb határvonalak találkozásánál áll eldugottan. A két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes napjainkban is látogatható, és a Gemenc Zrt. munkálkodik a kastély értékeinek megőrzésén.


A Hercegszántóhoz tartozó, a Duna árterének egyik mese szép erdőjében álló Karapancsai Kastély és Majorság egykori területét elsőként Savoyai Jenő herceg kapta a török harcok idején tanúsított hősiességéért. Az uradalom később vissza szállt a császárra, és ezt követően a Habsburgok birtokolták. Habsburg Albert idején vált mintagazdasággá a birtok, aki világszínvonalra emelte a helyi vadgazdálkodást. Albrecht 1895-ös halála után a birtokot Habsburg Frigyes és felesége, Izabella főhercegasszony örökölte, akik fejedelmi vadászatokon vendégelte meg többek között közt I. Ferenc József császárt, II. Vilmos német császárt, Ferenc Ferdinánd trónörököst és gróf Széchenyi Zsigmondot. Ez időtájt épült meg az uradalom ékkőve a Nagykastély. Az 1910-ben elkészült barokk kastély parkjához a kertterveket a császári udvar főkertésze, Anton Umlauft készítette.




A 2015-ben felújított vadászkastély és a hozzátartozó majorság szállásként és turistaközpontként működik. A kiskastélyban Erdészet- és Vadászattörténeti kiállítás, az egykor cselédlakásként szolgáló épületben pedig turistaszálló működik. Lehetőség van még a kastélyparkot is bebarangolni, ahol egy 11 állomásos tanösvény mutatja be az itteni értékeket.

Szarvasbika (2023)


A karpancsai vadászkastély előtt állították fel a Bleier József fővadász által elejtett világrekorder gímbika szobrát. A fenséges állat szobrát Farkas Páll készítette el 1988-ban.

Habsburg-vadászkatély (Kiskastély) (2023)



Karapancsa kisebbik kastélya 1891-ben épült barokk stílusban, Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg kívánságára. 

Az épület még napjainkban is jellegzetes monarchia korabeli hangulatot áraszt, termeiben erdészet-, és vadászattörténeti kiállítás tekinthető meg. Emellett a főhercegi birtok kialakulásáról, a főhercegi családról és a terület nemzetiségeiről tudhat meg többet a látogató.

Tanösvénytúrák: Kerttörténeti tanösvény (2023)



A Karapancsai Kastély kerttörténeti tanösvényen sétálva megismerhetjük a neobarokk díszkert történetét, az itteni értékes idős fákat, és Izabella főhercegné szobrát is meglelhetjük. A sétaút az uradalom bejáratától indul, ezután végigvezet a két kastélyépület körül, a vadászati terítékhelyen, a vadgesztenye allén, a gyümölcsfa fajtabemutatón, és az egykori majorsági területen, valamint a nagykastély körüli réten. A kertben 9 ismeretterjesztő tábla mellett 44 kitáblázott fa is található.


A tanösvény adatai:

Táv: 1,9 km
Állomások: 9
Üzemeltető: DDNP
Füzet: van
 

Karapancsai-erdő (2023)



A Mohácsi-sziget déli felén elterelő Karapancsai-erdő nem csak egybefüggő erdőség, hanem a lápok és csatornák hazája is.
Bár az erdő nagy része Szerbiában található, azért nálunk is maradt a Gyertyános-tölgy erdőből, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park fennhatósága alatt áll. Egykoron egy 12 tóból álló halgazdaság működött a területen, de a tavacskák mára elposványosodtak és az egészet visszavette a természet. 

Karapancsa napjainkban inkább vadászparadicsom, többszáz kilós vadkant és kapitális agancsot viselő gímbikát is lőttek már ki az erdőben.

Karapancsa-főcsatorna (2023)



1899-1904 között épült ki a Karapancsa-főcsatorna, amely a Ferenc-tápcsatornával és a Kadia Óduna holtággal van összeköttetésben. A Kadia vizeit az 1904-ben épült hercegszántói szivattyútelep emeli át a tápcsatornába, ettől délre található a karapancsai öblözet. 

A csatorna menti terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, ezen belül a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékű vizes élőhelye.

Szigeti temető (2023)



Dávod külterületén, a Ferenc-tápcsatorna szomszédságában található a Szigeti temető.

A régi temetőben már csak néhány sír látható, pedig egykoron még egy kápolna is állt itt, amely utolsó téglája is eltűnt az évek során.

Malom és paltánsor (2023)



Püspökpuszta emblematikus épületet a téglából készült malom, amelyben jelenleg a Gemenc Zrt. fűrészüzeme működik.

A Ferenc-tápcsatorna mentén található még egy kb.1880 körül ültetettet platánsor.

Jézus Szent Szíve templom (2023)



A Dávodhoz tartozó Püspökpusztán, az egykori Pécsi Püspökség birtokában lévő területen 1898-ban kezdtek el templomot építeni. A neoklasszicista stílusú épület 1902-ben készült el, és 1912-ben szentelték fel Jézus Szíve tiszteletére. 

A templom belsejében található orgonát 1912-ben az Angster gyár építette.

Gyógy- és termálfürdő (2023)


A nagybaracskai Gyógyfürdő a Ferenc-csatorna partján, csodálatos természeti környezetben fekszik.
A nagybaracskai víz ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, és csontsérülések utókezelésére, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott. De a gyógyvíz ivókúraként gyomorpanaszok hatékony kezelésére is alkalmas. A strandon két gyógyvizes medence (35-40°C) és három hidegvizes (25-30°C) gyerekmedence várja a gyógyulni, pihenni vágyó vendégeket.

Szent Rókus (2023)


A római katolikus templom közelében áll Szent Rókus barokk szobra, amelyet 1888-ban állított fel Karaszi Ágnes.

Szent Imre templom (2023)


Nagybaracska első templomát 1774-ben vesszőből építették, amely két év multán leégett. 1789-ben újabb már maradandóbb anyagból építettek templom, de ezt az épületet a II. világháborúban egy katonai jelzőrakéta eltalálta. A templom a ma is látható késő barokk stílusú formáját a felújítást  követően kapta, és Szent Imre herceg tiszteletére szentelték fel. A templom homlokzatán, a szoborfülkékben Szent Péter és Szent Pál faszobra látható, amelyek a 18. század végén készültek.

Szovjet Hősi emlékmű (2023)


A Megmaradás Emlékműve az első magyarországi szovjet hősi emlékmű a rendszerváltás óta, amelyet 2009. november 8-án avattak fel. Az emlékmű felállításának történeti háttere is van, ugyanis 1944. november 13.-án a délvidéki szabadcsapatok 2000 embert akartak kivégezni a templom előtt. A vérengzést csodával határos módon sikerült megakadályoznia egy szovjet katonai járőrnek.

Szentháromság-szobor (2023)


1854-ben készült barokk stílusú Szentháromság-oszlop áll a katolikus templom előtt, amelyet Barna Józsefné Korsós Ilona emeltetett.

Nepomuki Szent János (2023)


A templomkertben látható barokk Nepomuki Szent János-szobrot Kiss István emelettette 1794-ben, amelyet 1888-ban felújítottak.

Kálvária (2023)


A nagybaracskai temetőben felettébb érdekes és egyedi kálvária található.

A „socreál” építészetet megidéző keresztutat 2002-ben az Önkormányzat és a Nagybaracskai Római Katolikus Egyházközség építtette. A szögletes gránitoszlopokon a Lörinczi György festő gravírozott rajzai láthatóak.