Urunk színeváltozása szerb ortodox templom (2025)

A deszki szerb ortodox közösség első temploma valamikor a 18. szádban épült, de a 1848-49-es szabadságharc alatt ez megsemmisült. A mai is látható templom 1859-ben épült klasszicista stílusban, a tornyát viszont csak később, 1863-ban kapta.

A kelet-nyugati tájolású, egy hajós istenház bejárati részét 1949-ben alakították át. A templom belsejében lévő ikonosztázt valószínüleg Sztevan Alexov festő késztette, aki a deszki régi szerb temetőben van eltemetve. A képesfal alsó sorában Szent Miklós, Mária, Jézus és Szent János egész alakos festett képe, a fölötte lévő sorban középen az utolsó vacsora, kétoldalt három-három szent, míg a legfölső sorban a tizenkét apostol és a feltámadás jelenete látható. A főbejárat bal oldalán álló boltív alatt található a keresztelőmedence, amely felett Szűz Mária és a kis Jézus szentképe található.

Isten Anyja elhunyta szerb ortodox templom (2025)

Újszentivánon már a 18. században állt egy boronatemplom, amely 1848-ban leégett.

A helyi szerbek mai kőből épült temploma 1853-ban készült neoklasszicista stílusban. Az újszentiváni görögkeleti templom a hagyományos bizánci alaprajzi rendszert követi, a keleti végében sokszögű oltárapszis található, nyugati oldalt pedig egy timpanon zárja le. A templom érdekessége, hogy az építés időszakában a görögkeleti vallásúak temploma nem lehetett közvetlenül utcára nyíló, ezt azonban a szerbek úgy oldották meg, hogy templomukat térpódiumra emelték, amelyen az épület ma is áll.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2024)

Battonya első görögkeleti temploma 1753 épült fából, de helyére 1759-re újabb templom épült vesszőből és sárból. A ma is látható szerb ortodox templomot 1778-ban kezdték el építeni, de végleges copf formáját 1779-ben kapta. A tornyos, egy hajós építmény legszebb része az barokk és klasszicista stílusú ikonosztázion, amelyet Bantkó János aradi mester épített. Az 55 kompozícióból álló ikonográfia megalkotása Sava Petrovć, temesvári festő nevéhez fűződik, de munkáját segítette Ignjatije Vojnović is.

Kisboldogasszony szerb ortodox templom (2024)

A Szegedhez tartozó településrészen a feljegyzések szerint már 17. század első felében állt egy Szent Györgynek felszentelt fatemplom.

A környezetéből, több szempontból is kiemelkedő szőregi szerb ortodox templom a település egyik legrégebbi épülete, amely 1779 és 1785 között épült copf-klasszicista stílusban. A templomot Isten Anyja, azaz Szűz Mária születésének a tiszteletére szentelték fel. A templom belseje kiemelkedő színvonalú festményeket és ikonosztázt rejt, az utóbbit Slavko Gigić festőművész készítette el 1912-ben.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2023)

A 17. században a betelepült görögkeleti vallású családok a türelmi rendelet után építtethetek Hódmezővásárhelyen templomot. 1786-ban még egy torony és harang nélkül késő barokk sítlusú épületet épült fel, amelyet végül csak 23 évvel később, 1889-ben fejeztek be özvegy Szilárdy Jánosné Lotta Mária által adott adományából. A copf stílusú épület érdekessége, hogy a korábbi felújítások után mindig emlékokmányt rejtettek el a 1848-ból származó időkapszulájában.

A templom belső ékessége az ikonosztáz, amely faragott ikonjai a Balkánról származnak, és a bizánci tradíciók mellett barokk stílus és olasz hatást keltenek. A templomban lévő kegytárgyak közül pedig a legbecsesebbek az 1700-as évek Velencéjéből származó görög nyelvű, és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyvek.

Szent György szerb ortodox temetőkápolna (2023)

Baja Kiscsávoly városrészében található a Szent György-temetőkápolna, amely egy szerb ortodox sírkert közepén állott egykoron. A Sárkányölő Szent György tiszteletére szentelt temetőkápolnát Szokolovity Katerina férje halála után építtetett 1903-ban családi temetkezési helynek. Az eklektikus kápolna megépítése Iszkáitz András építőmester nevéhez fűződik, aki az ortodox építészet irányelveit követve húzta fel az építményt.

A temetőkápolna a második világháborúban megsérült, sőt később ki is fosztották. A romos épület környékén lévő temető 1983-ban a város felszámolta, az építtető család szentély alatti kriptájával együtt. 

B. Mikli Ferenc festőművész közbenjárására 1999-ben a város felújította a kápolnát és környékét. A „Megbékélés Kápolnájára" keresztelt építmény faliképei és seccoki a festőművész munkái, amelyet ingyen készítette el. Napjainkban a kápolna kiállítóhelyként funkcionál.

Isten Anyja születése szerb ortodox templom (2023)

A hercegszántói katolikus rácok 1899-ben tömegesen áttértek a görögkeleti vallásra és ezt követően megalakult a helyi parókia és megépült egy fatemplom is. A mai eklektikus stílusú, egyhajós templomuk 1900-ban épült a szerb pátriárka gazdag adományából. Magyország egyik legnagyobb ortodox épületének berendezésének nagy része a szentendrei Opovacska-templomból és a bajai kis szerb templomból került át az 1950-es években.

Szent Miklós ereklyéinek átvitele szerb ortodox templom (2022)

A Dóm tér keleti végében álló ortodox templom a Csongrád-Csanád megye öt azon szerb temploma közé tartozik, amelyek a szerbek gazdag magyarországi múltjába adnak betekintést.

A szerb családok az Oszmán Birodalom előrenyomulásását követően telepedtek meg Szegeden a középkor folyamán, és itt emelték fel templomukat is. A közösség mai barokk templomát 1773 és 1778 között építették fel Jován Dobits tervei alapján és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel.

Az egyhajós templom belső tere az ortodox szokásoknak megfelelő díszes, központi eleme az arannyal dúsan díszített egyedülálló ikonosztáz. A rokokó stílusú ikonosztáz 1761-ben készült, és a híres ikonfestő, Jovan Popovic egyetlen fennmaradt műve. A templom egyik legérdekesebb műalkotása a Fekete Madonna, amelyen Máriát és Jézust színesbőrűként ábrázolták.

A 18. században egy másik görögkeleti templom is felépült Felsővárosban, amelyet Szent Mihály és Szent Gabriel arkangyalok tiszteletére szenteltek. A neobarokk stílusban épület szakasztott mása volt a belvárosi templomnak, és végül 1813-ban egy tűzvész semmisítette meg.

Isten anyja elhunyta szerb ortodox templom (2022)

A török hódoltság idején felerősödő délszláv bevándorlás során érkeztek szerb családok Villányba. A helyi ortodox híveknek már 1721-ben állt egy templomuk, amelyet sárból és vesszőből emeltek. A mai szerb ortodox templom 1773-ban épült barokk stílusban a község akkori központjában. A templom belsejében a falakon körben ikonok láthatóak, és több száz éves régebbi, nagyrészt cirill és görög betűkkel vegyesen íródott könyveket őríznek itt.

Gyümölcsoltó Boldogasszony szerb ortodox templom (2021)

A kisebbik bajai szerb templom egy omladozó bérház udvarában áll, egy műemlékhez egyáltalán nem méltó körülmények között.

A Szabadság út és a Batthyány utca sarkán álló teleken 1754-ben építették fel a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére felszentelt templomot. Az 1840-es évi nagy tűzvész idejében az épület lángba borult, de a tűz okozta károkat kijavították. 1972-ig állt az egyházközösség szolgálatában a templom, ezt követően a város megvásárolta és zeneiskolai kamaratermévé alakíttatta át.

Szent György szerb ortodox templom (2021)

A magyarcsanádi szerb pravoszláv templomot a kisebbségbe került szerbek építették, amely a mellette álló román ortodox katedrális kicsinyíttet mása.

A felekezet Ferenc Józseftől adóelengedést kapott a templom megépítéséhez, így 1875-1880-ra elkészülhetett a Szent György tiszteletére felszentelt istenház. 1944 októberében a tetőszerkezet és a torony leégett, de ezt gyorsan kijavították. A copf templom életében az utolsó felújítás 1996-97-ben volt.

Az épület belsejében látható freskók és az ikonosztászion Gyoka Putnik és fia munkája.

Szent Miklós ereklyéinek átvitele szerb ortodox templom (2018)

Eger északi városrészében, egy kis dombon áll az egyhajós különleges görögkeleti vagy más néven Szerb templom.

Az istenház Povolny János tervei alapján barokk-copf stílusban épült 1785-1799 között. A templom fődísze a faragott, egy bécsi festő által megfestett ikonosztázion, amely belső berendezéssel összhangba álló késő barokk-rokokó stílusú.

Az egykori plébániaházában ma Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája, és egy kiállító terem találtató.

Szent Miklós ereklyéinek átvitele szerb ortodox templom (2017)

Baja első pravoszláv templom 1715-ben épült. A mai Szent Miklós görögkeleti plébániatemplom 1775-ben készült el az itt élő szerbek anyagi támogatásával. Az ikonosztázt Arszenij Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású barokk templom kiemelten védett műemlék.

Szent Miklós ereklyéinek átvitele szerb ortodox templom (2016)

A Rác dombnak is nevezett löszháton emelkedik elő a környező házak közül Dunaújváros Görögkeleti temploma.

A parókiát 1696-ban a helyi szerb lakosság alapította, a jelenlegi templom pedig 1786-ban készült el, felszentelése egybeesett Szent Miklós ereklyéje átszállításának ünnepével. A műemléképület külseje, ikonosztáza és oltára a 18. századi népies barokk példája. A templom állaga a „szocializmus évtizedeiben” eléggé leromlott, ezért külső renoválást végeztek az épületen.

Úr Mennybemenetele szerb ortodox templom (2016)

Az egyhajós, tornyos épületet a helyi szerb közösség 1773-ban emeltette a leégett régebbi istenház helyére, és az Úr mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel.

A barokk kistemplom berendezésének legszebb ékessége a fekete Madonna ikon, amely Máriát a trónuson ábrázolja és a 18. század első fele készült.

Szent György szerb ortodox templom (2013)

Pomázon a 14. században már állt egy gótikus ortodox (görögkeleti) templom, amelyet a várost újjáépítő szerbek emeltettek. Ezt az egyházi épület 1719-ben átépítétték, de csak később 1752-re nyerte el mai barokk formáját. A templom védőszentje sárkányölő Szent György, a róla készült festmény a templom hátsó oldalán látható. 

Az istenház belsejében látható ikonosztáz pedig kiemelkedően jelentős barokk alkotás.

Szent Gábriel arkangyal szerb ortodox templom (2010)

Csobánka szerb temploma 1746-ban épült, barokk stílusban. A körülötte lévő kőfalban, befalazott sírok nyomai figyelhető meg. Az építmény a település legismertebb 18. századi műemléke.