Urunk színeváltozása szerb ortodox templom (2025)

A deszki szerb ortodox közösség első temploma valamikor a 18. szádban épült, de a 1848-49-es szabadságharc alatt ez megsemmisült. A mai is látható templom 1859-ben épült klasszicista stílusban, a tornyát viszont csak később, 1863-ban kapta.

A kelet-nyugati tájolású, egy hajós istenház bejárati részét 1949-ben alakították át. A templom belsejében lévő ikonosztázt valószínüleg Sztevan Alexov festő késztette, aki a deszki régi szerb temetőben van eltemetve. A képesfal alsó sorában Szent Miklós, Mária, Jézus és Szent János egész alakos festett képe, a fölötte lévő sorban középen az utolsó vacsora, kétoldalt három-három szent, míg a legfölső sorban a tizenkét apostol és a feltámadás jelenete látható. A főbejárat bal oldalán álló boltív alatt található a keresztelőmedence, amely felett Szűz Mária és a kis Jézus szentképe található.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2025)

A térség legmodernebb temploma Ruzsa központjában található. Az 1987-ben épült istenház terveit Takács János, szegedi főépítész készítette el. 1991-ben a templom egy különleges, pagoda stílusú, különálló, acél szerkezetes harangtornyot kapott. 

A szentély érdekessége az oltár felett látható Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázoló óriási freskó. A templomban található még egy 15 elemes keresztút domborműalkotás.ó.

Urunk Színeváltozása római katolikus templom (2023)

Csávolynak már a 18. században is volt egy kis kápolnája, legalább is erről tanúskodik a temetőkápolnában lévő 1722-ben öntött harang. Ekkoriban még a Bajáról átjáró a ferences rendi barátok látták el az egyházi szolgálatot. A ma is látható egyhajós templomot Patacsics Ádám érsek építette fel 1783-ra, az építtető címere ma is látható az épület homlokzatán. A késő barokk stílusú templomot 1883-ban három hajósra bővítették, a szentély barokk berendezését pedig kicserélték klasszicista jellegűre. Ekkor tájt készült el Johann Höfrich festő Raffaello Urunk színeváltozásának képének másolata, amely ma is az oltár fölött látható.

A templomban Szent Péter és Pál szobrai és a Magyarok nagyasszonya szobrai láthatóak. Az oldalhajóban két mellékoltár, a Boldogságos Szűz Mária illetve Szent József oltár található még. A templomban őrzik továbbá II. János Pál pápa hajának ereklyéjét.

Urunk színeváltozása-kápolna (2023)

A Nagykanizsához tartozó Förhénc-hegyen vagy más néven Szőlő-hegyen álló egyhajós, hagymakupolás kápolna 1761-ben épült barokk stílusban. Az Urunk színeváltozása titulust viselő építménynél augusztus 6-án tartják a szőlőhegyi búcsút.

A kápolna mellett áll Ország-Perkó-kereszt, amelyet 1922-ben állítatott a család.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2022)

Alsócsernátonnak már 1332-ben volt egy plébániatemploma, amely a reformáció idején a protestánsok kezére került.

A település mai barokk római katolikus temploma 1844-re készült el, addig egy házikápolnában tartottak istentiszteletet. A templom az építtetője Zambler János plébános volt, akinek a szobra a templomkertben látható.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2022)

A falu központi részén áll a település katolikus temploma, amely 1808-ban késő barokk stílusban építtetettek.

A templom belsejében látható freskót Dorffmaister István készítette, aki a szakemberek szerint Szent Lukács evangélista képében a saját arcmását festette meg.

Az altemplomban található Tolnai Festetics Lajos földbirtokos sírja a vörös márványlappal lezárva.

Az oltárhoz közel álló szürke gránitobeliszken pedig a Festetics-család címere látható.

Urunk színeváltozása görögkatolikus templom (2019)

A helyi görögkatolikusok első temploma 1932-ben épült, neobarokk stílusban. A Jánky Géza nyíregyházi mérnök tervei szerint megépített templom építését öt évvel később tovább folytatták. Az épület belsejében a fa kazettás mennyezetet látható, az oltárképeket és falfestményeket

pedig Szegedi Molnár Géza festette 1937 és 1948 között. A kétsoros ikonosztázion 1997-ben készült el Gergely József faragványai díszíti.

Urunk színeváltozása görögkatolikus templom (2019)

A mai is látható görögkatolikus templomot báró Sennyey Miklós építtette a kastéllyal szemközt magánkápolna céljára, amelyet 1922. december 6-án szenteltek fel Szűz Mária tiszteletére. Ezt a kápolnát a római és görögkatolikusok közösen használták a Jézus Szíve-templom felépítésig.
A pácini templom fém-réz ikonosztáza mindössze két képet tartalmaz, Jézus Krisztusét és az Istenszülőét, amelyek a Biriben szolgálatot teljesítő Terdik Mihály parókus atya ajándéka.

Urunk színeváltozása római katolikus templom (2016)

A Pálosok pécsi temploma 1741-1756 között épült egy török dzsámi helyén és felhasználásával.

Egy egyhajós-kápolnafülkés, torony nélkül, hosszított szentéllyel és orgonakarzattal rendelkező templom épült az első periódusban. A rend 1786 évi feloszlatása után az épületegyüttes fél évszázadig használaton kívül állt, berendezését széthordták. Ezt követően az épületekben a Szepessy Ignác püspök a jogi és bölcseleti kar kapott helyett, ezért is szokták „Lyceum -templom” néven is emlegetni.

A templom festményei közül kiemelkedik a Szent István protomártír megkövezésének jelenete, amelyet Anton Paulus Senser eszéki származású festő alkotása és a diadalív jobb oldalán függő, Patrona Hungariae-t ábrázoló olajfestmény, amely Otto Scharfer munkája.

Urunk Színeváltozása római katolikus templom (2014)

A legvirágosabb település címet többször is kiérdemlő kiskunsági falu 1992-ben kapta római katolikus templomát. Az Urunk Színeváltozására felszentelt, modernista stílusú épület érdekessége a hagymára emlékeztető toronysisakja.