Kisboldogasszony római katolikus templom (2026)

Járdánházán 1696-ban már állt templom, amely az „Angyalok Királynéjának Születésére” volt felszentelve. Ez a templom azonban az enyészeté lett, ezért szükségessé vált egy az újabb istenház megépítése, amely végül 1742 -ben készült el a hívek adományaiból. 1859-ben megint templomépítésbe fogtak a járdánháziak, ugyanis a település javarészével egy tűzvész végzett. A neobarokk stílusú istenházat szeptember 2-án áldotta meg az egri érsek.

Bérpalota (2026)

A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, amely a város főtérének legimpozánsabb része is.

Az Arad-Csanádi Takarékpénztár palotája a püspöki magtár helyén épült fel 1925-1927 között neobarokk stílusban. Az épület terveit Orth Ambrus készítette, a munkálatokat Papp József végezte, a kiadásokat pedig Speyer-kölcsönből finanszírozta a város vezetése. Az épületben akkoriban lakások kaptak helyet, a földszintjén pedig üzletek voltak. A napjainkban is hasonló funkcióval bíró Bérpalota párkányán található Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2025)

A salgótarjáni Kisboldogasszony-templom a városközpontban található, amely Árpád-kori múltjáról nincs bizonyíték, de az oklevelekben tanúsága szerint a 14. században a támfallal védett plébániatemplom már állt.

A templomot valószínüleg az itteni a bánya megnyitása és a lakosság növekedése után állították. Az idők során templomot többször is bővítették, a karzat az 1821-es tűzvész után, tornya pedig 1866-ban épült. A barokk stílusú épület mai formáját 1914-ben kapta, ekkor a templomot háromhajósra bővíttetették és neobarokk fióktornyok is kapott.

A templom főoltárát a zagyvarónai születésű Bátki József szobrászművész alkotásai díszítik, amelyet 1923-ban készített. A Szent József-oltárt megalkotása pedig Bóna Kovács Károly nevéhez fűződik.

Szent József római katolikus templom (2025)

A kiskőrösi római katolikus egyház temploma 1826-ban épült neobarokk stílusban. Az épület belsejében látható főoltár a 17. században készült barokk alkotás, rajta a Szent Ambrust és Szent Jánost ábrázoló hársfából készült szobrok állnak. A templom 1943-ban készült belső festésének érdekessége, hogy Karol Malczyk a II világháború idején hazánkba menekült lengyel festőművész a szenteket és a bibliai jelentek szereplőit kiskőrösi emberekről mintázta.

A templom belsejében különösen szép látványt nyújt még a Szent Lászlót és Szent Margitot ábrázoló színes ablakok, amelyek 2014-ben készültek. A karzat mellvértjén pedig a hősi halált halt Leányfalusi Károly kántor-hitoktató portréja látható. 

A templomnak toronyzenéje is van, amelyek 7:05 és 12:05-kor és 19:05-kor az ünnepkörnek megfelelő zeneszámok szólalnak meg.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

A battonyai Szentháromság templom 1814-ben épült klasszicista stílusban. Az akkoriban csak egyetlen toronnyal rendelkező istenházat 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán szegedi építészmérnökök tervei alapján.

A környék legnagyobb templomának belsejében látható oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette, valamint Barta Ferenc iparművész ólomüveg ablakai díszítik.

Fekete Sas (2023)

Hódmezővásárhely egyik legimpozánsabb épülete, a Fekete Sas Rendezvényház, amely Pártos Gyula tervei alapján épült 1905-ben.

A rendezvényház megjelenése a hangsúlyos stílus elemek ötvözete, ugyanis eklektikus, neobarokk és rokokó elemekkel díszített az épület külleme. A homlokzaton látható díszvakolások finom ornamentikát, növényi díszítéseket hordoznak, amelyekhez monumentális ablakok kapcsolódnak. A Fekete Sas Rendezvényház Közép-Európa második legnagyobb, oszlop nélküli báltermével is rendelkezik. A bálteremben nagyméretű tükrök, gipsz domborművek, és szecessziós vonalvezetésű páholyok a századfordulós hangulatot erősítik. A neves épületben ma is kávéház és étterem működik, nagyterme báloknak és rendezvényeknek ad otthont.

Palermói Szent Rozália görögkatolikus kápolna (2023)

„A kedves barokk templom, nagy ajtajával szemben a terecske közepén a Szentháromság szobor, s tőle délre a Templom tér és a Gizella tér határán a Rozália kápolna.” (Móra Ferenc)

Szeged belvárosának egyik legbarátságosabb terén, a Lechner téren található a város legszebb kápolnája, amelyet a pestis járvány emlékére építettek.

foto: egykor.hu

A 18. század közepén épült barokk kápolna a mai Hősök kapuja helyén állt, de a nagy árvíz utáni újjáépítésekor átvitték a Dóm térre, a Szent Demeter-templom elé. Az újjáépített, díszesebb épületet az első világháború éveiben betelepülő görögkatolikusok vették birtokba 1921-ben. A Fogadalmi templom körüli nagyszabású építkezés miatt azonban kápolnát megint át kellet helyezni. Ekkor az épületet darabokra vágták, és a megszámozott darabokat pedig a Lechner térre szállították. Áthelyezéskor a kápolnát kissé bővítették, átépítették a tetőszerkezetét, és egy kereszthajóval toldották meg az épületet.

Városháza (2023)

„csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnő”

Babits Mihály ily módon méltatta Szeged impozáns copf jelképét, a Városházát.

A mai Városháza elődjét 1728-ban építették, de ezen épületnek jóval szerényeb küllemmel rendelkezett. A régebbi épület helyén azonban 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint újabb Városháza készült, de ennek az épületnek az árvíz (1879) pecsételte meg a sorsát. A ma is látható eklektikus-neobarokk stílusú, karcsú tornyos épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették 1883-ra.

A Városháza avatására Ferenc József osztrák császár és magyar király is Szegedre látogatott, aki megtekintette az árvíz után újjáépített várost. Az uralkodó tiszteltére átjárót építettek híres velencei híd mintájára a Bérpalota és a Városháza közé.

Vigadó (2023)

A megújult gyulai vigadó vagy a régebbi ismert nevén a „Gübögő” a Göndöcs-kertben található, ahol 1860-as évekig a Holt-Körös húzódott.

A Vigadó megépítést Göndöcs Benedek apát kezdeményezte a 19. század végén, hogy ez az épület legyen a város kulturális életének a központja. A kétszintes neobarokk épület 1888-1889 között készült el, és eleinte színházi előadásoknak, hangversenyeknek, táncvigalmaknak és felolvasásoknak adott otthont. Később, a művelődési ház felépülése után, a Vigadó Kohán képeinek kiállítóhelyévé vált.

2013-ban a Vigadó és a környékbeli épületek a Széchenyi Terv keretében megújultak a képtár pedig külön épületbe költözött.

Nemzeti Színház (2022)

A napfény városának egyik legtündöklőbb „ékszerdoboza” a Szegedi Nemzeti Színház. Az épület nem csak külleme miatt tartozik az ország legszebb színházai közé, hanem jelentős színháztörténeti hagyományokkal is büszkélkedhet. 

A mai szegedi színház az 1879-es szegedi nagy árvíz után épült neobarokk, és néhol eklektikába hajló stílusban. Ekkortájt a Fellner & Helmer cég neve monarchia szerte egyet jelentett a színházépítéssel. Nem csoda hát, hogy őket bízták meg az épület terveinek elkészítésével. 1883 szeptemberében végül elkészült a színház, amely belső munkáit helybeli kárpitosmesterek, Steifmann és Léderer Mihály vállalkozók végezték, a mennyezet freskóit pedig Mannheimer Gusztáv festette.

A szegedi színtársulat a 19. század eleje óta széles repertoárral kényezteti a nézőket, hiszen tragédiák, vígjátékok, operák, operettek, majd napjainkban musicalek és balettek is bekerülnek a színház programjába.

Tisza Szálló és Gyógyfürdő (2022)

A Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épülete elegánsan színesíti Szolnok belvárosát.

A Tisza folyó partján, parkosított környezetben álló épületet 1928-ban építették Hegedűs Ármin tervei alapján. Az építkezés alatt 55,6 °C alkáli hidrogénkarbonátos és jódos hévizet találtak, ezért a szálloda mellé egy gyógyfürdő is építettek. A 948 méter mélységből feltörő gyógyvíz reumatikus, ízületi, nőgyógyászati betegségek, gyomorfájások és fogínybetegségek kezelésére alkalmas.

Vígszínház (2021)

A Vígszínház a legrégebbi budapesti színház, de emellett a legnépszerűbb is, sőt építészeti szempontból is jelentős műemlék.

Közép-Európa egyik legszebb színház épületének megálmodói a híres osztrák építészek, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer voltak. A polgárosodó Budapest első színháza 1896-ban egy év alatt épült fel Lipótvárosban. Az elkészült Vígszínház hamar a városlakók kedvence lett, több, mint ezer férőhelyes épület az első pillanattól kezdve telt házas volt, és mindig vastapssal jutalmazta a közönség a színészeket. A huszadik századi magyar színjátszás első igazgatója Ditrói Mór volt, és kezdetekkor klasszikus darabokat, kortárs műveket, és francia vígjátékokat vittek színpadra.

A Vígszínház a 21. században se vesztett a népszerűségéből, a színészek napjainkban is szépszámú közönség előtt játszanak.

Városháza (2021)

Az egykori Pallavicini tér közepén áll a kastélyszerű, neobarokk városháza, amely 1938-ban épült Rimár József építészmérnök tervei alapján. Az árkádos, díszerkélyes épületet a Pallaviciniek adományozták az akkori városvezetésnek

MÁV Igazgatóság épülete (2020)

A egykori Bárányka fogadó helyén épült fel 1892-ben a görög katolikus püspökség neobarokk székháza. Az épület terveit Blau Gyula készítette a megbízó pedig Firczák Gyula munkácsi egyházmegye püspöke volt. A hatalmas bérházban a miskolci vasúti igazgatóság is helyet kapott. Az épület napjainkban is MÁV Igazgatóság tulajdona.

Vasútállomás (2020)

A békéscsabai vasútállomás műemlék fogadóépülete az Andrássy út lezárásánál áll, a történelmi Csaba és Jamina városrészek között.

A jelenlegi timpanonos homlokzatú, kupolás tornyos épület Goszleth Béla tervei alapján 1933-ra készült el historizáló, neobarokk stílusban. Az épület bal oldali oldalszárnya II. világháborús bombázások során beomlott. A 60-70-es évek átépítései során a Tiszavidéki Vasút épületét összeépítették a posta és a MÁV épületeivel, a fogadóépületet pedig díszeitől megfosztották, tetejét pedig lapos tetővel fedték be.
A vasútállomást csak a 2014-es átépítésekor kapta vissza régi küllemét, ekkor újra különválasztották az épületeket és pótolták az egykori homlokzat hiányosságait.

Kálvária és kápolna (2019)

A csongrádi római katolikus temetőben 1852-ben épült, romantizáló neobarokk stílusú kápolna áll. Az épület oromzata fölött három kőkereszt magasodik, azt jelezve, hogy a kápolnát kálváriaként is használják. A kápolna belsejében kőből faragott oltár látható, felette a XIV. stáció képét, a sírbatétel ábrázoló festmény van.

A temető bejáratától a kápolnához vezető úton 13 téglaoszlop áll, amelyen Jézus kínszenvedését és halálát ábrázoló képek vannak felfestve. A stációk valószínűleg az építménnyel egyidősek, és a Városgondnokság 2012-ben újíttatta fel.  

Urunk színeváltozása görögkatolikus templom (2019)

A helyi görögkatolikusok első temploma 1932-ben épült, neobarokk stílusban. A Jánky Géza nyíregyházi mérnök tervei szerint megépített templom építését öt évvel később tovább folytatták. Az épület belsejében a fa kazettás mennyezetet látható, az oltárképeket és falfestményeket

pedig Szegedi Molnár Géza festette 1937 és 1948 között. A kétsoros ikonosztázion 1997-ben készült el Gergely József faragványai díszíti.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2019)

A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, és a minden évben megrendezett pünkösdi búcsú pedig a legnagyobb katolikus rendezvény egész Erdélyben.
A mai templom elődjét az ide telepedő ferences szerzetesek emelték gótikus stílusban a 15. században. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt épületet és a hozzá tartozó kis kolostort a török támadások miatt erős kőfallal vették körül. Az sorozatos ostromoknak köszönhetően 1661-ben a betörő oszmán sereg felkoncolta a kolostor lakosságát. A romos építményt 1804 után Konstantin Schmidt tervei alapján újjáépítették.

A neobarokk stílusú kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot. A 16. században hársfából faragott reneszánsz Mária-szobor valószínűleg a világ legnagyobb kegyszobra. A misztikus hangulatú, hármas koronát viselő Mária a jobb kezében királynői jogart, balban pedig a kisded Jézust tartja. A legenda úgy tartja, hogy a szobrot Hunyadi János készíttette törökök feletti győzelmének hálajeléül az égieknek hálát adva. Egy másik monda szerint egy török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ő ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.

A templombelsőben a „csodatevő” Mária mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A mellékoltárok közül többön Papp Miklós festményei láthatóak, és a szószéket is ugyancsak ő készítette. A kegytemplomhoz tartozik, még az udvarában található a Szent János kápolna és a 18. században épült ferences kolostor épülete is.

Jézus Szíve római katolikus templom (2019)

A falu katolikus temploma 1927 és 1938 között épült fel, és Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel. A neobarokk stílusú templom Zsihovics Ferenc plébános közben járása után templomépítési segélyből készülhetett el. Az épület környezete szép és rendezett, egy Lourdes-i barlang is található benne.

Déri Múzeum (2019)

Déri Frigyes, a gazdag selyemgyáros és műgyűjtő jelentős gyűjteményt adományozott a magyar államnak, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy Debrecenben állítsanak múzeumot a bemutatására.

A gyűjteménynek otthont adó épület a hajdani Füvészkert tómedre helyére épült fel 1930-ra, Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján. A neobarokk (empire) épületet kifejezetten úgy tervezték, hogy az egyik legnagyobb becsben tartott festményt, Munkácsy Ecce homo! művét egy külön tetővilágítású teremben tudják bemutatni. Az idők során a trilógia másik két darabja is idekerült, és a látogatók nagy örömére, 2017 júliusától mindhárom mestermű együtt látható. 

A régi képtárban barokk és klasszicista festmények mutatják be eme gazdag művészi időszakot. A kiállított közel hetven festmény tematikai csoportba rendezve jelenik meg. Emellett interaktív helytörténeti kiállítások, kelet-ázsiai és egyiptomi gyűjtemények kaptak helyet a múzeumba.