Makói Vénusz (2026)

A Széchenyi tér látható megriadt nő szobra Nagy Gyula 1930-ban készült híres alkotásának másolata. Ugyanis Gajdos Dezső kőfaragó a szobor nagy rajongója volt, és 1988-ban újra öntette, és a városnak ajándékozta. A talapzaton álló meztelen női alakot a helyiek csak Makói Vénusz néven szokták emlegetni.

Fátyol Misi (2026)

A makói Széchenyi téri sarkán áll Fátyol Misi, a cigányprímás bronzból készült egészalakos szobra.

A szobor felállítását Bozsogi Attila nyugalmazott zenész kezdeményezte, de az önkormányzat is felkarolta az ügyet, és országos pályázatot írt ki a szobor megtervezésére. Végül Kiss Jenő Ferenc makói szobrászművész nyerte kiírást, és alkothatta meg a 2009-ben felavatott kompozíciót.

Korona Szálló (2026)

A városközpontban található eklektikus szálló a Makói szellemi élet fellegvárának számított hajdanán. A város legszebb eklektikus épületének elődje 18. század végén épült Nagykocsma néven. A vendéglőt 1855 és 1967 között négy különböző szakaszban átépítették Giba Antal és Koczka Ferdinánd tervei alapján, s ekkor nyerte el mai formáját. A 2005-ben felújított épületben napjainkban a város legelegánsabb vendéglátóhelye működik.

Bérpalota (2026)

A Bérpalota Makó egyik legszebb neobarokk épülete, amely a város főtérének legimpozánsabb része is.

Az Arad-Csanádi Takarékpénztár palotája a püspöki magtár helyén épült fel 1925-1927 között neobarokk stílusban. Az épület terveit Orth Ambrus készítette, a munkálatokat Papp József végezte, a kiadásokat pedig Speyer-kölcsönből finanszírozta a város vezetése. Az épületben akkoriban lakások kaptak helyet, a földszintjén pedig üzletek voltak. A napjainkban is hasonló funkcióval bíró Bérpalota párkányán található Európa második legnagyobb molnárfecske-telepe.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Korona Szálló előtti téren áll az I. világháború makói hőseinek emlékműve, amelyet Pásztor János készített el 1929-ben. A szoborkompozíció több alakból áll, ugyanis a felső lábazaton sisakos ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát, mellette egy fohászkodó fiatal nő. Az alsó sorban pedig egy csikós öltözetű, kezében fokost tartó férfi, és egy anya két gyermekével látható. A makói avatáson Horthy Miklós kormányzó, és magas rangú kísérete is részt vett.

Városháza (2026)

Makón, a Széchenyi téren ál a város legszebb műemléképületet, a klasszicista stílusú egykori megyeháza, amely ma városházaként funkcionál.

A mai épület elődje 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. 1839-ben ezt az épületet átalakították Giba Antal, városi mérnök vezetésével. A felújítás során az alapfalak megerősítették és tovább bővíttették oldal irányban. 1929-ben pedig az épületet háromszintes szárnyépülettel toldották meg. A megyeháza Csanád vármegye székhelyeként kezdete meg működését, amely 1950-ig tartott. Ezután a városi tanács használta az épületet, majd az önkormányzat költözött be.

Návay Lajos (2026)

Az egykori megyeháza előtt már 1935-ben állítottak egy szobrot a földeáki Návay Lajosnak, de ezt 1945-ben lerombolták. A ma is látható kompozíciót a Návay-emlékév záró napján, 2016 avatták fel. Az eredetileg Szentgyörgyi István által készített szoborcsoport újra alkotói Kiss Jenő Ferenc makói és Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművészek voltak. A szoborokhoz egy hármas lépcsősor vezet, közepén Návay Lajos egész alakos szobra áll, mellette pedig egy Anya és lánya, valamint Apa és fia helyezkedik el.

Kossuth Lajos (2026)

A Városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amely nagyon hasonlít a hódmezővásárhelyire, ugyanis mindkettő Kallós Ede alkotása. A szobor 1905-ben állították fel a Csanád vezér téri főgimnázium elé, de 1949-ben átrakták mai helyére.