Magyarország legnagyobb kerületű fája (2017)

A Gemenci-erdő számos faóriással dicsekedhet, de a Móric-Duna partján található mind közül a legnagyobb. A négy, fekete nyár sarjból összenőtt faóriás lenyűgöző látvány. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb törzskerületű fája, az 1200 centiméteres körméretével. A fa korát alig 100 évre becsülik, de egészséges, életerős fa, még sokat gyarapodhat.

Móric-Duna (2017)

A Pörbölyi-erdő egyik legfiatalabb Duna-ága a Móric-Duna, amely az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén jelenik meg először. Neve valószínűleg személynév eredetű, akárcsak másik két társának. Az egykoron dél felé fokozatosan elvándorló meder folyamatosan építette és rombolta ezt a vidéket. Ezért a folyó apró szigeteket és Duna-ágakat hagyott maga után, egészen addig, amíg az 1950-es évekre véglegesen stabilizálták a medret különböző védőművekkel. A speciális vízállású mellékágon egyébként jól lehet evezni és az egykori Közép-Pörbölyi vadászház közelében hatalmas nyárfák láthatóak.

Túra: Zengő körüli masni (2017)

Zengő felé

„... morajlások után néhány napra pedig megindul a szél. Fergeteges vész támad, ítéletidő. Azt mondják, a pásztorasszony szelleme kísért ilyenkor. Sír, zokog, sikoltoz gyermeke után. Akit az ítéletidő kint talál munkában, lesi-várja a remeteharang szavát, mert csak ez csillapíthatja le a vihart.”

(legenda)

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Zengővárkony (S*) – Büdös-kút-völgy (SP+) – Komlós-völgy – Zengő (S) – Zengő-kő (S*K□) – Réka-kunyhó (P+) – Réka-völgy (S*) – Szép Ilonka kilátó - Dóri-út (Z+) – Sütő-gödör – Síremlék (KP+) – Zengővárkony

Táv és szintemelkedés:

15,8 km/ 630 m

---

Rékánál

Dóri út (2017)

Dóri út a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen, széles, erdei szekérút. A kacskaringós utat Dóri László erdészről nevezték el, akit egy orvvadász agyonlőtt a környéken. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült, impozáns Szép Ilonka kilátó.

Szép Ilonka kilátó (2017)

Pécsváradtól északra, a Dóri út közelében található a fából ácsolt torony. Scholtz Péter erdőmérnök tervei alapján 2001-ben készítette el Iljin Petárácsmester az érdekes kilátót. Az építmény igencsak roskatag állapotán nemrégiben javítottak, a felső, kilátószint is újra a régi helyén áll.

Réka-kunyhó (2017)

A Keleti-Mecsek egyik legszebb pontján, három patak találkozásánál, ahol a kék négyzet és a piros kereszt jelzés találkozik ott áll a Réka-kunyhó. 

A takaros erdei házikó fűthető helyiséggel és egyszerű körülményekkel várja a túrázni vágyó családokat.

Etelka-forrás (2017)

A Réka-völgy legszebb részén, a kunyhó tövében fakad a népszerű forrás. Közelében nem csak a mellékvölgyek, hanem a turistautak is találkoznak (K□ és P+). A foglalás fő alapanyagát a mórágyi gránit adja, kifolyócsöve előtt kis medence látható. A forrás stabil vízhozammal rendelkezik.

Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides)

Az erdei kutyatej a hazai erdőkben sokfelé előfordul, kedveli a gyertyános-tölgyes, bükkös erdőket. Felismerni legkönnyebben a szárát sűrűn borító bíborvörös és zöld árnyalatú leveleiről lehet megismerni. Hasonlóan a többi társához, nedve mérgező, bőrrel érintkezve irritációt is okozhat.

Zengő (2017)

A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa, magassága pedig 682 méter. A homokkőből és mészkőből álló hegyre feljutni a lábainál elterülő településekről (Hosszúhetény, Pécsvárad, Püspökszentlászló, Óbánya) lehet legkönnyebben.

A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora fűződik. Nevének egyik magyarázata, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza. Egy másik teória szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet névének eredete. 

A Zengő csúcsára 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtet egy mérőtornyot, amely tetejéről ritka szép panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyes!

A Zengő lankáin terül el a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, amely egyik legékesebb növénye a csúcson igencsak nagy egyed számba előforduló ritka és védett bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. banatica). A növény ritkaságokon kívül a környék egyedi faunával is rendelkezik, több fokozottan védett madarunk (kuvik, darázsölyv és a békászósas) és emlősfajunk (nagy patkósdenevér és a csonkafülű denevér) él és táplálkozik a hegyen.

Meg kell említeni még a Zengő-hegyi csata néven elhíresült civil összefogást, amely 2004-ben megakadályozta, hogy a hegy tetejére NATO rádiólokátor-állomás építsenek. A „csata” emlékére a Civilek a Zengőért Mozgalom az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén minden évben emléktúrát rendez.

Zengővár (2017)

A Mecsek legmagasabb csúcsán nem csak egy geodéziai mérőtorony látható, hanem egy középkori vár maradványai is.

Az itt talált edénytöredékek miatt az erdőd keletkezését a 13. századra datálják, de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. 

A vár egyetlen lakótoronyból állott és ezt valószínűleg fatörzsekből összerótt palánkfal védte.

A környékbeliek az erődöt Miklós-vár néven is ismerik, Miklós vitéz tragikus legendája miatt. A Magyaregregyhez közelebb fekvő vár vitéze, Máré elment csatázni igen csak hosszú időre. Az urát elveszettnek gondoló fiatal feleség ez alatt megcsalta őt a Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat elpusztította, a párt pedig aranykincsekkel együtt a romok alá temette. A vétlen lányuknak százévente egyszer adatik meg a lehetőség, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyé változott lányt. E bátoré lesz a lány, a kincs és hatalom…

Büdös-kúti-völgy (2017)

 „A pécsváradi erdőben Büdes Kutnál egykor ezüstércet kerestek. A bányászat már annyira fejlett volt, hogy 70 bányászt dolgoztattak.”

A zengővárkonyi Büdös-kút egykoron bővizű, fontos itató hely volt a környéken, mely több száz év óta folyamatos használatban volt a jószágok itatására egészen a közelmúltig. De még ma is meg lehet találni az itató vályúkat a környéken.

Református templom (2017)

A falu református templomát 1787-1802 között építették barokk stílusban. A napjainkban műemléki védettséget élvező épület melletti áll a parókia, amelyben helyet kapott Fülep Lajos emlékszobája.

A templom belülről is szépen karbantartott, az érdekessége, hogy udvaron lett kiállítva a torony egykori bádog csúcsa, amelynek rajta van a Habsburg címer. Valószínűleg a templom építéséhez szükséges engedélyt a Habsburgok szerezték meg a falunak.

Túra: Támadás a Jakab-hegy ellen! (2017)

„Sziklán ülök. Nehéz a dús légáradat,

nehéz, alig birom: mégis feszít, emelget;

a lombok és füvek illata-íze rátapadt,

amint a táj fölött hullámzott és kerengett.

Nemcsak tüdőm zihál, egész testemre átragad

a jámbor kapzsiság: mindent magamba nyeljek:

völgyet, hegyet, fehér utat, nyugalmat és derűt,

e roppant omlatag bájt és pehely-könnyű erőt.”

(Csorba Győző)

Kereszt kilátással

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Cserkút (P□) – Kővágószőlős – Jubileumi kereszt – Babás-szerkövek (K) – Sasfészek – Zsongor-kő (Z) – Pálos kolostor romja – Körtvélyesi-hát (P) – Petőcz-akna (KK∆) – Halomsírok – Sasfészek –– Cserkút

Táv és szintemelkedés:

11,8 km/ 565 m

---

A nap vége

Pálos-kút (2017)

A Jakab-hegy északi oldalában fakadó forrást 2002-ben foglalta az Arany Horda Természetjáró szakosztály. A foglalás központi részén,a kifolyócső felett a falazatban a Pálos-címer látható. 

Petőczpuszta (2017)

Petőczpuszta az egykori, pécsi káptalani uradalom telepe volt. Egykoron erdészház és néhány zsellérház állt itt 1827-körül. Majd a szocialista rendszerben beinduló uránbányászat egyik légaknájának építésekor ezeket a házakat lebontották.

Ma már csak egy emlékmű jelzi, hogy egykor itt virágzó település volt.

Rákos-patak (2017)

A Nyugat-Mecsekben található, Rákos-völgy névadó patakja egy az Orfű-patakba torkoló vízfolyások közül. A Jakab-hegy alatti források vizét gyűjti be és a Szuadó-nyeregben csatlakozik nagyobb társához.

Tanösvénytúrák: Kövirózsa tanösvény (2017)

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2011-ben adta át a nagyérdeműnek a Kövirózsa tanösvényt, amely a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót. A tanösvény végigjárása során számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. 

A tanösvény adatai

Táv: 2,5 km

Állomások: 8

Üzemeltető: DDNPI

Füzet: van

Sarlós Boldogasszony templom (2017)

A község leghíresebb árpád kori műemléke egy 12. századi, 35 méter magas templomtorony.

A 17. században barokk stílusú egyhajós templomot emeltek a torony mellé és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Szent József (2017)

A Szent József-szobor a Sarlós Boldogasszony plébániatemplom háta mögött „bújik” meg.

Az alkotás felállítási éve nem ismert, de feltehetően 1941 körül készülhetett, hiszen a szobrászművész több Szent József-szobrot is ekkor tájt alkotott.

Keresztelő Szent János templom (2017)

A falu Árpád-kori temploma 1270 és 1290 között épült román stílusban. A fazsindelyes épülethez a 14. században tornyot építettek hozzá. 

A templombelső északi falán értékes freskómaradványok láthatóak, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. A falon az apostolok sorakoznak, akik a három királyokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. 

Az oltár mögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló kép található. A barokk stílusú sekrestyét Prokop Péter festőművész Kálvária című alkotása díszíti.

Telefonos egyeztetés után Németh István szívélyesen és nagyon részletesen mesél a templomról.

Túra: Ébredések Illancson (2017)

Sorminta

„A naplemente is olyankor a legszebb, ha szabálytalan felhők borítják az eget, mert csak így mutatkozhat meg az a sok szín, amelyből az álmok és a versek születnek.”

(Paulo Coelho)

---

AK-02/2.

Harmadik Alföldi Kéktúránknak megint nyolcan vágtunk neki Illancs talán legszebb részének. Aki nem böngész rendszeresen térképeket, az nem is tudhatja, hogy léteznek hazánkban ilyen hullámzó tájegységek. A homokdombos, akácfás, erdei fenyőkkel tarkított területen varázslatos kirándulásban volt részünk. A Duna-völgyi-főcsatornát már alkonyatkor kaptuk derékban, de a Hajósi pincefaluba nem felejtettünk el adózni Bacchus oltárán.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

 Sükösd, buszállomás (K) - Józseftelek (K∆) - Ólom-hegy(K) - Rém - Bácska-hegy - Szentgyörgy erdőgazdaság - Érsekhalma - Hild - Hajósi pincék

Táv és szintemelkedés:

36 km/ 135 m

---

Kisvilág

Hildpusztai földvár (2017)

Érsekhalmához tartozó Hildpusztán fellelhető várdombot a régészeti szakirodalom a vatyai kultúra legdélebbi erődített földváraként tartja számon. A településrészén még ma is láthatók a több ezer éves földvár falai, valamint a löszfalba vájt középkori barlangrendszer maradványai. A területen folyó ásatások és az előkerült gazadag leletanyag indokolta, hogy a sáncot és környékét 1991-ben "Történelmi régészeti
jelentőségű védetterület"-té nyilvánították.

A Hét-völgy a Duna-menti síkság és a Duna-Tisza közi Hátság érintkezésének egyik geomorfológiailag legérdekesebb megjelenésű területe. A löszvölgyek oldalában, az Alföldre egykor jellemző löszpuszta növényzet különleges maradványaira lelhetünk. Nem ritka itt a tarka sáfrány, a fürtös gyöngyike, a törpe nőszirom, a törpemandula és néhány orchidea faj sem. A gyepek és környezetük állatvilága is igen gazdag. A virágos növények
sok, máshol ritka lepkefajt csalogat ide.

Szent József (a munkás) templom (2017)

A település zömmel római katolikus vallású lakossága összefogására, 1989-ben új templom épült. A templom oltárképét Bakallár József festőművész készítette.

Hajósszentgyörgyi vadászház (2017)

Érsekhalma közelében az egykori majorság területén, jellegzetes alföldi akácerdők ölelésében álló, takaros vadászház várja pihenni vágyókat.

A Hajós-Homoki vadászterület erdőit akác, fekete- és erdeifenyő, kevés hazai- és nemes nyár, továbbá kocsányos tölgy fafajokból álló állományok alkotják. A terület ma már igen jelentős mennyiségű és minőségű gímszarvas, őz és vaddisznó állománnyal rendelkezik. 

Tarka sáfrány (Crocus reticulatus)

A tarka sáfrány a nősziromfélék egyik legkorábban virágzó virága. Elsősorban lösz- és homokpusztagyepek, homoki tölgyesek és akácosok alatt fordul elő. Virág a könnyen felismerhető a 

a hosszúkás-harang alakjáról, amelyen hosszanti lefutású ibolyás csík látható. 

Gímszarvas (Cervus elaphus)

A gímszarvas hazánk legnagyobb testű vadfaja, a kifejlett bikák testsúlya meghaladhatja a 200 kilogrammot is. Agancsot csak a hímek viselnek, amelyet minden tél végén elhullajtják, majd tavasszal újranövesztik szarvaikat. A szarvasfajta az erdei élőhelyet kedveli, ahol főleg makkal táplálkozik.

Az állat egyik jellegzetessége a szarvasbőgés, amely szeptemberben, a szaporodási időszaka kezdődik, a bikák ilyenkor hangos bőgésükkel imponálnak a teheneknek.

Ólom-hegy (2017)

Az Ólom-hegy a maga 174 méterével Bács-Kiskun megye, valamint  a Duna–Tisza közének legmagasabb pontja.

A „hegy” Rém és Sükösd között található, az Alföldi Kéktúra is érinti.  A csúcsán egy geodéziai torony áll, ahonnan remek panoráma tárul a vidékre.

Mindenszentek templom (2017)

Sükösd Mindenszentek temploma 1820-1821 között épült klasszicista stílusban. 

A szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keleti homlokzati tornyos épületet később bővíttetek mai formájára. Berendezése a 19. századra jellemző formavilágú, főoltárképét 1950-ben Prokop Péter készítette.

Pincefalu (2017)

Hajós város büszkesége az 1980-as évek óta gyarapodó, mára a mintegy 1300 présházból és ahhoz tartozó löszbe vájt pincékből álló  „falu”. 

A Pincefalu a szabályosan, egybefüggően elhelyezkedő kacskaringós utcáival és az apró házaival, egyedül álló látványosság a maga nemében. 

A Hajósi borok híre ugyan az utóbbi időben megkopott, de még mindig több nyitott pince és vendéglátóhely várja az alföldi borok kedvelőit.

Pap-fenyves (2017)

Kistelek külterületén, szinte már Pusztaszer határában található az egykoron szebb napokat látott Pap-fenyves. Egykor az erdő rengeteg helyi programnak adott helyet, erdei pihenőt és játszó teret is felállított itt a város vezetése.

Az erdő hanyatlása akkor kezdődött, amikor 2014 szálloda épült a fák szomszédságába, azóta már csak egy sávnyi árnyas hirdeti a közkedvelt pihenő helyet.