Urunk mennybemenetele római katolikus templom (2026)

Tarcalon már a 14. szádban is áll egy védőfallal körül vett templom, amelyet több mint két évszázadon hol a katolikusok, hol pedig reformátusok birtokoltak. 

1615-ben a kéttornyú, erődített templomot Hancman Márton építőmester vezetésével átalakították. A protestánsok 1671-ben vissza atdták az épületet, amikor II. Rákóczi György özvegye Báthory Zsófia áttért a katolikus hitre. 1678-ban a török csapatok kirabolták és felégették az istenházat. Nem sokkal később újjáépült a templom, amelyet 1690-ig használtak az evangélikusok. De a katolikusok csak 1706-tól birtokolták megint az épületet, ugyanis a Rákóczi szabadságharc idején reformátusok szállják meg a települést.

A harcokat lezárás után I. József császár visszaszolgáltattatta a katolikusoknak az ekkor már igen csak leromlott épületet. A templomot Grassalkovich Antal kamaraelnök támogatásával 1765-1766 között újjáépítették barokk stílusban. A műemlék gótikus eredetére napjainkban csak a torony sarkán álló támpillérek és a kripta falai emlékeztetnek. A templombelső kiemelkedő berendezése rokokó stílusban készült a 18. században.

Szentháromság római katolikus templom (2026)

A mai római katolikus templom 1653-ban épült, amely kezdetben egy magányos őrtorony volt, és egy kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. 1837 és 1856 között az épületet átalakították, a munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Ekkor állapították meg, hogy a szentély és a hajója a régebbi, Árpád-kori gótikus stílusú templom maradványa. 

1968-ban is a templom külső felújításra szorult, a renoválás alkalmával pedig a sekrestye alatt egy kriptát találtak.

A templom belsejében egy barokk oltárkép látható, amely a Szentháromságot jeleníti meg.

Református templom (2026)

Szerencs első temploma 1220 körül épült román stílusban, de később, 1480-ban átalakították, és ekkor kapta gótikus tornyát. 1595-ben az épületet Rákóczi Zsigmond reformátusuknak adományozta, akik jelentős átalakításokat végeztek rajta. A templom az elkövetkező időszakban többször cserélt gazdát, ugyanis hol a katolikusok, hol pedig a reformátusok birtokolták. 1791-ben és 1903-ban renoválták a templomot, de szerencsére végig megmaradt az épület középkori hangulata.

A templom belsejében a kőkeretes ablakok és a támpillérek láthatóak, valamint a szentély előtti félköríves diadalív maradt meg a gótikus korszakból. Az épület érdekessége a középen látható késő reneszánsz síremlék, amely 1618-ban készült, és Rákóczi Zsigmond, valamint neje, Gerendy Anna nyugszik benne.

A történelemkönyvekbe is bekerült a szerencsi református templom, ugyanis 1605-ben itt választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé.

Szent Simon és Júdás Tádé apostolok római katolikus templom (2026)

Az Ózdhoz tartozó Szentsimonon álló római katolikus templom az 1200-as években épült román stílusban. A Simon és Júdás apostolok tiszteletére felszentelt épületet a 13. században gótikus stílusú részletekkel toldották meg. A templom belsejében látható főoltár jellegzetes korai barokk munka, amely 1687-ben készült.

Az műemléképület egyik igazi értéke az országos hírű, 1650-ben készült kazettás famennyezet, amely 24 darabból áll. Valamint kiemelkedő művészettörténeti érdekességek az 1948-as restaurálás során feltárt, 1423-ból származó freskótöredékek. A szakemberek megállapították, hogy a templomban látható festmények két korszakból származnak, ugyanis az 1423-as összefüggő falkép sorozaton kívül, egy Keresztelő Szent János ábrázolást is találtak, amely az 1300-as évek táján készült.

Toursi Szent Márton római katolikus templom (2025)

Mátraterenye legrégebbi egyházi épülete a Szent Márton-templom vagy más néven „kistemplom”, amely egyes részei a 13. századból maradtak fenn.

A román stílusú kis templom két szakaszban épült: a hajó és a szentély 13. század második negyedében készült el, a karzatot és főhomlokzat tartó pillérek pedig a század a végén. A 15. század elején a község birtokosa temetőkápolnát és csontházat toldott a templomhoz. Ugyanebben az időszakban készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. Az építmény a mai homlokzatát 1801-ben kapta, ekkor a pusztuló oldalépítményeket lebontották le, és ekkor készítettek el a sekrestyét és a huszártornyot.

A temetőben álló templom szentélye síkmennyezetű, déli falában pedig egy középkori ülőfülke látható.

Csonkatorony (2025)

Soltszentimre határában a szántóföldek közepén található egy Árpád-kori templom romja, amelyből a hajó- és szentélyfalai állnak még.

A műemlék pontos építési ideje nem ismert, de valószínüleg a templom alapja a 11-13. században készülhetett. A román stilsú, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom megépítéséhez főként réti mészkövet, andezitet, andezittufát és római téglát is felhasználtak, az utóbbi valószínüleg egy dunántúli castellum építőanyaga volt. A 14. században a templomot átépítették gótikus stílusúra, ekkor készülhetett a három oldalon záródó nyolcszögletű szentély és a vastag lőrésszerű ablakok. 

A templomot és a körülötte elterülő falut a 16. századi török pusztítás során dúlták fel. A templom falait később a terület birtokosa, Blaskovits Sándor sokáig óvta, majd az 1960-as években romokat feltárták és konzerválták. 

Az egyházi épület maradványai napjainkban is dacol az idővel, amely környékét a Kiskunsági Nemzeti Park és a helyi önkormányzat tarja rendben. A Csonkatorony elé nem régiben egy kereszt is állítottak, amely Polyák Ferenc alkotása és Szent Imrét ábrázolja.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A lescei Mária Mennybemenetele templom Krajna területének legkorábbi Szűz Mária zarándokhelye, és e mellett a régió egyik legjelentősebb barokk műemléke is.

Az első templom ezen a helyen már a római korban állt, amelyet a 12. század közepén lebontottak, és újat építettek a helyére. A számos zarándokot vonzó istenházat a 14. században háromhajós templommá építették át gótikus stílusban. Az épület végül a mai barokk megjelenését a 17. és 18. században nyerte el. A hajó eredeti famennyezetét ekkor kupola váltotta fel, a három presbitérium helyére pedig egy négyzet alakút építettek, majd a két oldalsó templomot sekrestyévé alakították át.

Napjainkban a templom homlokzatán látható még az a fennmaradt gótikus freskó, amely Máriát ábrázolja Jézussal trónon. Az alkotás elkészítői a 14. és 15. század fordulóján alkotó goriziai Nikolaj és Štefan festők voltak. Az épület elülső homlokzatán is található egy freskó, amelyet Vinko Tušek akadémikus festő 1995-ben festett. A belső tér egyik ékessége az 1736-ban, Franc Jelovšek által készített, illúziószerű szerű Mária mennybevétele ábrázolás.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A Bledi-tó közepén található szigeten álló barokk templom egy gótikus stílusú templom átépítésével jött létre a 17. század végén. Az épület belső falain, a szentélyben még láthatóak az eredeti gótikus freskók töredékek is. 

Az épület belső értéke a fő oltár, amely gazdag aranyozott faragásokkal díszített és1747-ből származik. A központi oltár képei az ülő Isten Anyát ábrázolja, mellette pedig II. Henriket Bled birtok adományozója és felesége, Kunigunda látható. A mellékoltárok 17. századiak, és Szent Sebestyénnek, Szent Magdolnának és Szent Annának vannak szentelve. A templom még egy igazi zarándokhely is, ugyanis ha harangját háromszor megkongatjuk, akkor tejesül egy kívánságunk.

Alexandriai Szent Katalin templom (2025)

A Szent Katalin-templom Hom gyönyörű festői kilátóponton található, ahonnan nem mindennapi panoráma nyílik a Karavankák hegyláncára.

A középkorban épült templomot először 1500 körül említik, amely akkoriban felkapott zarándokhely volt. A templomot a 18. században barokk stílusban átépítették, de gótikus kerítése és kapuja megmaradt. Az épület belsejében a 16. század elejéről származó freskók láthatóak, a presbitérium pedig 17. századi.

A templom híres volt Szent Katalin-napi zarándoklatairól, amikor a zasipi és mužijei gazdák tehenet sütöttek az ország minden tájáról ide érkező zarándokoknak. 1860 őszén pedig jelentős értékű kincset ástak ki a templom előtt, amelyet a legenda szerint egy francia tábornok ásott el, mielőtt háborúba indult.

Mária Mennybemenetele templom (2025)

A bitnjei Szűz Mária Mennybemenetele templom fallal körülvéve áll, egy temető közepén. A templomot források már a 15. század végén említik, de mai formáját a 17. században kapta. Ekkor épült az épület barokk hagymakupolás harangtornya, valamint folyami kövekkel burkolták ki nyugati oldalon lévő templomszínt is. Az épület egyik legérdekesebb jellegzetessége az 1673-ból származó gótikus főkapu, amely a zöld Peračica sziklából készült, és Szlovénia egyik legfontosabb ilyen jellegű épülete.

A templom legrégebbi berendezési tárgya a 15. század elejéről származó, ülő Mária-szobor. A belsőrész mellékoltárai a 16. századiak, a nagy „arany” oltár viszont 17. század második felében készült, és a Bohinj-tó környékének egyik legnagyobb és leggazdagabb oltára. Ezenkívül egy 1680 körüli fogadalmi festmény látható a sekrestyében, valamint a késő barokk korból való Károlyi keresztút található még itt.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás. 

Szent Bernát templomrom (2025)

Piran Szent Bernát-negyedben található egy ferences kolostor templomának maradványai, amely a harangtoronyból és a szentélyből áll. A Szent Bernardina kolostort és templomot 1452-ben alapította Kapisztrán János, aki kivételes szónoki képességeiről volt híres. A gótikus templom ekkoriban márványoltárokkal és értékes festményekkel díszítve. A kolostort 1806-ban bezárták, majd 1830-ban az osztrák császári hadsereg erődítménnyé alakította át az öböl védelmére. A következő évszázadra a fennmaradt építmény romossá vált, az értékes műalkotások pedig elvesztek vagy áthelyezték őket.

Szent György római katolikus templom (2024)

A jáki nagytemplom hazánk egyik legszebben fennmaradt román és kora gótikus stílusú műemléke. A három hajós katedrális építészeti megoldásaival, faragványaival, és freskóival állít emléket a 12. századi világ művészetének.

A Ják nemzetséget az a Wasserburgi Wecellin bajor lovag alapította, aki Gizella királynő, Szent István feleségének kíséretében érkezett, és a királyi testőrség parancsnoka volt. Az apátságot és a templom az ő leszármazottja Nagy Márton nemes, földbirtokos építette fel 1214-től 1256-ig. A román és gótikus stílusú elemeket is tartalmazó templom három szakaszban készült el, ugyanis a munkálatokat hátráltatta az alapító halála és a tatárjárás. Az épületen érződik a nemzetközi építőmesterek munkája, a gyönyörű díszítésekben az észak-francia, és normann burgundi kőfaragók hatása érvényesül.

A templom belsejében látható főhajót és a mellékhajót a gótikára jellemző nyolcszögű pillérek választják el egymástól. A szentélyben Szent György sárkánnyal való harcát, a toronyaljban az alapító Jáki Nagy Mártont ábrázoló freskók találhatóak. A bal oldali mellékszentély oltárán pedig egy 15. századi Mária-szobor áll, amely eredetileg a Szent Jakab-kápolna főoltárát díszítette.

A Műemlékek Országos Bizottság megbízására 1896-tól 1904-ig készült el a templom legjelentősebb helyreállítása, amely munkálatait Schulek Frigyes és Gyalus László vezette. A restaurálás során a barokk oltárok helyett neoromán oltárok készültek, és többek között felújították az áldoztató rácsot, a szószéket és az egykori kegyúri karzat mellvédjét is. 2024-re készült el a műemlék legutolsó felújítása, amelynek a megbízója a Magyar Kormány volt, és a restaurálás mellett egy kiállítóteret is építtetek.

Református templom (2024)

A zabolai református templom Háromszék egyik legnagyobb műemléképülete, amely napjainkig megőrizte az eredeti formáját.

A magas, ovális várfallal körülvett udvar közepén álló templomot feltehetően az 1473-as földrengés után építették. Ekkoriban a szentély mennyezetét bordás hálóboltozat díszítette, de a gyakori földrengések miatt megrongálódott, és a 18. században lebontották. Ennek a helyére reneszánsz stílusú, festett, virágokkal díszített kazettás mennyezetet készítettek 1759 és 1772-ben. A templomnak évszázadokon át fontos védelmi szerepe is volt, ugyanis a 15. századtól egészen a 18. századig vizesárok vette körül.

A hajó és a szentély kazettáinak egységes összképe az erdélyi virágos reneszánsz legmagyarosabb változatát képviselik. Külön figyelmet érdemel a mennyezet egyetlen állatalakos díszítésű kazettája, amelyen a kétfejű sas tűnik fel, alatta pedig kígyók tekergőznek. De láthatunk itt még olyan kazettákat is, amelyeken a vázába helyezett nagy virágos díszítésű csokorminták váltják egymást.

Sárkányölő Szent György (2024)

A város főterének északkeleti részén áll a Kolozsvári testvérek klasszikus Szent György-szobrának másolata.

A gótika szobrászi remekművének mását Lestyán Goda János szobrászművész öntötte, és 2012-ben lett kihelyezve a térre.

Szent Miklós-templomrom (2024)

A mai Pécs Ágoston téri részében feltehetően 1130 körül már állt egy gótikus templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a 13. században az Ágoston-rendi szerzetesek birtokolták, akik ide építették kolostorukat. A török időkben a templomot mecsetté alakították, majd később 1620 körül a középkori épületet teljesen lebontották és köveiből egy új mecsetet emeltek.

A Szent Ágoston templom körüli tér rendezésekor a területen ásatásokat végeztek, s ekkor tárták fel a középkori Szent Miklós-templomot.

Szent Péter apostol római katolikus templom (2024)

Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a Szent Péter apostol-templom, amely az Árpád-korban épült és ma Templomszeren áll a fák között.

A település első temploma 1200-as években épült román stílusúban, amelyet a török veszély közeledtével megerősítettek, és bástyákkal, sánccal és árokkal vettek körül. A környékbeli földesurak katonái hiába próbálták megvédeni az ekkor már gótikus stílusó erődöt, az 1664-es ostrom után elesett. A templomot a 17. század végén újjáépítették, amelynek tornyát beépítették a nyugati homlokzatba, és ezt követően a protestánsok birtokolták. Az épületet 1732-ben lett ismét a katolikusoké, majd 1979-1981 között Komjáthy Attila tervei alapján helyreállították az értékes műemléket.

A templom belsejében a hajó és a szentély belső falain 17. századi bibliai idézeteket láthatóak. A félköríves záródású szentélyben pedig Mischl Márton 1801-ben készült, Szent Pétert ábrázoló festménye található.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.

A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.

A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Dömötör-torony (2023)

Szeged büszkesége a Szent Dömötör-templom bontásakor előkerült kis keresztelő kápolna, a Dömötör-torony.

Forrás: Szegedi Dóm Látógatóközpont

A román alapokkal, de gótikus felépítéssel rendelkező egykori templom a hajóval azonos szélességű, egyenes szentélyzáródású szisztémában készült feltehetőleg a 11. században. A 14. század elején az építményt saroktámpillérekkel erősítették meg, és alapítványából a toronyhoz Mária tiszteletére templomot emeltek. A török időkben az építményt mohamedán imaházzá alakították át, és valószínűleg a szentély lehetett „Szulejmán kán ódonszerű dzsámija”. A 18. század első felében az egész épületegyüttes átépítették, és ekkor készült el a barokk Szent Demeter-templom. 1925-ben ezt a templomot a mai Dóm megépítése miatt elbontották, és munkálatok alatt került elő a torony egykori váza.

A megtalált alapokat Rerrich Béla restaurálta a vár egykori tégláival kiegészítve, belsejét keresztelő-kápolnává alakította át. A bejárati ajtó fölé pedig a szeged legrégebbi és leghíresebb szobrát a „Dorozsmai kőbárány”-t falazták be. A torony belsejébe található Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye.

Új zsinagóga (2023)

A szegedi zsinagóga Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen jellegű épülete, amely a 19-20. század fordulóján épült a Jósika utcában.

A Baumhorn Lipót által tervezett eklektikus épületen szinte valamennyi stílusirányzat szerepet kapott. Megtalálhatók itt az eklektikus, a szecessziós, a mór, a barokk, a gótikus, és a román stíluselemek is, amelyek a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét fejezik ki. A zsinagóga talán legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. De a Roth Manó műhelyében készült üvegablakok is az épület egyedi ékességei. 

Az építmény terme pedig napjainkban városi rendezvények, kiállítások egyik legfőbb színhelye.