Bohinji-tó (2025)

A Júliai-Alpok hatalmas hegyei közé beékelődött, páratlan fekvésű Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes hegyi tava.

Az 526 méter magasságban fekvő állóvizet gleccserek hozták létre, majd általuk szállított, lerakott kőzettörmelék formálta mai képére. A tó környéke kedvelt kirándulóhely, amely a misztikus hangulatát a tavat körülölelő hegyek látványának köszönheti. A 45 méter mély, glaciális eredetű tó északi oldalán meredek hegyvonulatok állnak, és tiszta időben a környék legmagasabb hegye, a Triglav is jól látható.A tó partján futó 12 kilométer hosszú túraúton sétálva pedig magunkba szívhatjuk a hely szépségét.

Keresztelő Szent János templom (2025)

A hatalmas hegyek közé szorított, csodálatos fekvésű Bohinji-tó partján áll a képeskönyvbe illő, kívül-belül középkori freskókkal díszített, apró gótikus templom.

A Bohinji-tó szomszédságában, közvetlenül a folyó partján álló templom egyes feltételezések szerint a 11. században épült. Ezt bizonyítja a hajó román kori kialakítsa, míg a szentély egyértelműen gótikus alkotás. Az egész épületet körül vevő védőfal is a középkorban készült, amely valószínüleg az itteni kőhíddal egy idős. A környékre jellemző zöld kővel díszített harangtorony pedig már a barokk korban épülhetett.

A templom legnagyobb értékei a kívül és belül egyalánt megtalálható freskó töredékeke. A legrégebbi alkotást hajó déli falán láthatjuk, amely Szent Kristóf ábrázolja, a vállán a kisded Jézussal. De az épület belsejét is találunk régi festményeket, amelyek közül a legérdekesebb a Keresztelő Szent János lefejezését illusztráló középkori alkotás. A templom aranyozott főoltára 1668-ban készült, a szószék pedig 1711-ből való alkotás.