II. világháborús emlékmű (2014)


A hódmezővásárhelyi Hősök tere középső részén áll a város II. világháborús emlékműve. 

A négy oszlopos, két angyalos emlékművet Lantos Györgyi készítette el 1992-ben. A földszintben elhelyezett mészkőtáblákon pedig több mint kétezer vásárhelyi II. világháborús hősi halott és áldozat neve olvasható.

Puli (Canis lupus familiaris)

A puli a magyar kutyafajtáink egyik világszerte elismerte terelőkutyafajtája, amelyek egykoron a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. A kutya története messzire nyúlik vissza, valószínűleg állattenyésztő őseinkhez a vándorlásuk során csapódott hozzá. Később a Kárpát-medencében, évszázadokig volt a pásztorok hű segítője, és ezzel szerzett magának hírnevet. A huszadik századra megtörtént mezőgazdaság modernizációja miatt egyre kevesebb kutya maradt kint a legelőkön, de ehelyett beköltöztek a tanyákra, falvakba és városokba, ahol házőrzők, vagy házi kedvencek lettek.

Túra: Határ menti csigafutam (2014)

„Fent a csúcson kis kápolna,
Néz a völgybe hallgatag;
Pásztorgyermek dalt dalolva
Őrzi lent a nyájakat.

Gyászharangot, gyászzsolozsmát
Völgy zokogva visszaver,
Víg nótákat túlharsogják,
S a fiúcska felfigyel.”


(Ludwig Uhland)

Kápolna a határ mentén


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

Nagylak – Kövegy – Langó-kápolna  Kun kereszt  Apátfalva – Makó Hagymaház – Kiszombor – Deszk, Gerliczy-kastély – Újszeged – Tápé - Szeged


Táv és szintemelkedés:

67,5 km/ 77 m




Gursky után szabadon

Gerliczy-kastély (2014)

Az eklektikus-klasszicizáló stílusú kastélyt 1884-ben építették a Gerliczy család számára a Szeged melletti Deszken. Az uradalom 1929-ig volt a Geliczy bárók kezén, majd birtokot eladták ,és a kastélyt államosították. Jelenleg a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem betegségek klinikájaként üzemel az egykori épület.
A kastélyhoz tartozik egy kilenc hektáros park is, amelyben idő kocsányos tölgyek, és egy tó is található.

Hagymaház (2014)

Makó kulturális életének egyik központja a Posta utcában található Hagymaház. Az építészeti szempontból is lenyűgöző épület amellett, hogy művelődési ház funkciónál egy színház termet is magában foglal.
A Makovecz Imre által tervezett épület stílusa és egyedisége miatt nem csak helyi, hanem az egész megyében egyedül álló látványosság. A ház a nevét az elődjéről kapta, amelyet a helyi hagymaárusok emeltek és árucsarnokként működött. A mostani négytornyú épület 1998-ban épült, azóta a város jelképet meghatározó műemlék.

Hagymatikum (2014)


Makó fürdője, a Hagymatikum Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján készült a korábban is meglévő beltéri fedett tanuszoda és a kültéri medencék beépítésével.
A különleges hangulatú fürdőben változatos medence típusok és minden igényt kielégítő szauna park várja a vendégeket.

A marosi gyógyiszap és -víz hatását már az 1900 éves közepe óta ismerik, használják mozgásszervi és reumás betegségek kezelésére.

Kun László kőkereszt (2014)


A Marosháti semmitmondó pusztában rejtőzik a környék, sőt a kistáj legrégebbi történelmi emléke, a Kun László-kőkereszt. A Belezi-halom közelében álló zömök, rövid karú, máltai keresztre emlékeztető monolit kőemlék a legelterjedtebb monda szerint Kun László sírja felett áll.
1972 nyarán a szegedi múzeumigazgató és kis csapata hitelesítő ásatást végzett a területen, és megállapították, hogy a kőfeszület keletkezése a 16. század elejére tehető. Később, 1975-ben a területen sírokra bukkantak, és valószínűsíthetően ehhez az ótemetőhöz tartozik a magyarcsanádi híres ereklye.

II. világháborús emlékmű (2014)


A katolikus templom mellett áll Kövegy település II. világháborús emlékműve. A harangláb szerű építmény Sipos György tervei alapján készült 1993-ban.

Szűz Mária Szent Neve templom (2014)

A kis község egyetlen temploma az északi (skandináv) téglaépítészet formajegyeit viseli. Az eklektikus épületet 1902-ben építette a kincstár és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.

Szent Fábián és Szent Sebestyén templom (Pusztatorony) (2014)



Fotó: magyarvarak.hu
Fábiánsebestyén eme középkori nevezetességének megtalálása nem mindennapi kalandnak ígérkezik. A Szentes és Fábiánsebestyén közötti Pusztatemplom megálló mellett található Pankotai gazdaság kerítése mellet kell egy jó kilométert gyalogolni, onnan pedig már látszik a Kórógy-ér partján álló kis domb és a toronycsonk.

A 15. század tájékán épült gótikus templomot Maróthy János macsói bán építette Szent Sebestyén és Szent Fábián tiszteletére. Napjainkban már csak az egykori vörös téglatemplom dél-nyugati sarka áll. Nemrégiben sor került egy jelentősebb ásatásra, ekkor került felszínre a templom alapja és a mellette épült kripta.

Szűz Mária Keresztények Segítsége Erődtemplom (2014)




A helyreállított templom 1924 után
fotó: sulinet.hu



Az országban is egyedülálló középkori templom található Óföldeák északi végén, amely jelenleg felújított állapotban is a megye egyik legszebb ilyen jellegű épülete.

A ma is álló templom elődje valószínűleg a 15. század második felében épült, és eredetileg gótikus boltozattal rendelkezett. A követő évszádban a templomot újjáépítek és védőfalat húztak köréje. A környék hírhedett nagyárvize a falut sem kímélte, ezért az itteni település a távolabb (Földeák) költözött. A megrongálódott épületet a Návay család magtárként használta, a templom berendezéseit pedig átköltöztették a földeáki templomba. Návay László azonban a szibériai száműzetéséből hazatérve úgy döntött, hogy helyreállíttatja az elődei által igen csak elhanyagolt templom épületét. Az immár régihez hasonló pompában tündöklő épületbe 1923 és 24 között szárnyas oltárt készítettek a búcsújáró helyek Mária képekeinek mintájára.

A templomot a 2000-es évek elején Gyulai Endre, a Csanád megyei püspök zarándokhelyé nyilvánította.



Magyarok Nagyasszonya (2014)


A település egyik híres nevezetessége a Hódmezővásárhelyi út mellett lévő Szűz Mária szobor.
Az 1880-as években egy tűzeset követően a helybéliek úgy döntöttek, hogy szobrot állíttatnak a katasztrófa helyén. Ezután minden szombaton és ünnepnapokon gyertyát gyújtottak a szenthelynél. 1947-ben a szobrot beszállították a templomba és majd félévszád múltán helyeztek el egy másolatot az eredeti helyére. Azóta viszont folyamatosan nő a kegyhely kultusza országszerte. 

Krisztus Urunk Szenvedése kápolna és kálvária (2014)



A falu katolikus temetője egy különleges kálváriát és kápolnát rejt.

A 14 stációt különböző földeáki lakosok állíttatták, a kálvária domborműveit pedig Návay Sándor szobrászművész készítette.

A neogótikus temető-kápolnát 1864-ben Oltványi Pál plébános építtette a Szenvedő Krisztus tiszteletére. 
Az épület építészetileg sok hasonlóságot mutat a Szent László templommal, pilléren Szent Péter és Pál apostol szobrai láthatóak.





Református templom (2014)


A környező tanyákról beszivárgó földeáki reformátusok már 1885-től tartottak a faluban istentiszteletet.
A mostani modernista tornyos imaházat Loós János makói iparművész tervei alapján, 1938-ban építették.

Szent László (2014)


Földeákon a Tempom téren található Szent László egész alakos bronz szobra, amely Tóbiás Klára szobrászművész alkotás. A 2006-ban felállított szobor egy díszkút is, a művésznő hasonló alkotása látható Kisteleken.

I. Világháborús emlékmű (2014)


A földeáki Szent László téren, a Katolikus templom előtt lett felállítva az első világháborúban hősi halált halt falubeliek emlékére készült Hősi emlékmű. Az 1926-ban felavatott szobor Pásztor János alkotása, és Krisztus ábrázolja, amint átkarol egy haldokló katonát.

Szent László király templom (2014)

Az 1892-ben rendbe hozott park közepén áll szobrok és emlékművek társaságában Földeák római katolikus katedrálisa.
Az áttelepülés után az újfalu számára Návay Károly adott át tízholdnyi területet templomépítés céljából, cserébe az óföldeáki magtárért. 1857-ben ennek a területnek a közepén emelték fel a romantizáló Szent László tiszteletére megáldott templomot.

Nepomuki Szent János (2014)


A templom téren található Nepomuki Szent János szobor feltételezhetően a Száraz-ér mellett állott át hozataláig, és 1858-ban Bánszki János emeltette.

Schossberger-kastély (2014)



A turai Schossberger-kastély egy az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Ugyanakkor a Pest megyei épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának.

A Tura települ központjában található kastély megtervezéses többen Ybl Miklós alkotásaként tartják számon, ugyanis sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, mert építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyulát kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére. A palota 10 éven át épült, és végül 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol wc, központifűtés, villanyáram, étellift). Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaház egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.
A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és a parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

 Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszlet, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy a hollywoodi híresség, Angelina Jolie.

Túra: Várak és vulkánok a Karancs vidékén (2014)

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

(Ismerős Arcok)

Két Torony
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (S) – Salgóbánya – Dornyai turistaház (P) Petőfi-forrás Somoskő, vár (Z) – Krudy-forrásMacskakői bánya (P) – Bukovinka – Mizsere-árok – Kis-Karancs (S) – Somoskőújfalu, áll.




Táv és szintemelkedés:

22 km/ 600 m



Határontúli folyó

Lila tölcsérpereszke (Lepista nuda)

A lila tölcsérpereszke az erdők napfényes részein, de kertekben és útszéleken is fordul elő. A kalapja fiatalon még kékeslila és domború, de ha idősebb lesz egy kissé ellapul és a színe barnás-lila lesz. A lila pereszke ehető, illata erős, és fűszeres, vidéki városok piacán ősszel gyakorta megtalálható.

Kis-Karancs (2014)



A Karancs-hegy fővonulata a szlovák-magyar határon található, amely egmagasabb pontja a Karancs.

A sok völggyel szabdalt hegység legszebb részei még a Kis-Karancs és a Karancs-nyereg. De több érdekes apró látványosság rejtőzik még ezen a területen, ilyen például a Margit-kápolna, amely jeles búcsújáró hely. A Kis-Karancs 660 méteres csúcsától 100 méterre pedig egy felhagyott kőbánya található.

Császárgalóca (Amanita caesarea)


A császárgomba savanyú talajú lomberdőkben él, de hazánkban csak ritkán fordul elő.
A jellegzetes narancsszínű kalapos gomba a galócafélék családjába tartozó egyik ehető fajta.

Macskalyuk-bánya (2014)

 A Somoskőhöz tartozó, de már Szlovák területen lévő macskakő bányát Sátorosbányátról a piros jelzésen lehet megközelíteni.

A Macskalyuki kőfejtő 1880-ban kezdte meg működését, és fénykorában 1500 embert is foglalkoztatott. Az itt bányászott híres macskaköveket kisvasúton szállították Magyarországra, innen pedig tovább több európai államba. A világháborúkat követően enyhe hanyatlása állt be a termelésben, de Trianon után is megmaradt a magyarok bányászati joga a terület felett.



A kőfejtő körül járja egy tanösvény is, amely 2,5 km hosszú, és az egyes államások a környék természeti értékeit mutatja be, de feleleveníti a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. 

Krúdy-forrás (2014)



A Somoskőt Sátorosbányával összekötő zöld jelzésű turistaút mentén található a jó vizű Krudy-forrás, két mesterséges tavacska szomszédságában. A vízkilépést a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről nevezték el.

Bukovinka tanösvény (2014)




Az 1954-ben védett területnek nyilvánított Somoskői Nemzeti Természeti Rezervátumhoz a váron és a bazaltorgonán kívül még tartozik egy 1,6 kilométeres 8 állomásos tanösvény.

A sétaút a terület vulkanikus eredetű domborzatának, jellegzetes állat- és növényvilágát és kultúrtörténeti emlékeit mutatja be. 2000 óta a területet védelmi munkálatait a határon túli együtt működés szimbolizáló Novohrad–Nógrád Geopark végzi.

Sátormegi-patak (Bukovinkai-patak) (2014)




A Sátormegi-patak vagy más néven Bukovinka-patak a Medves-fennsík azon a területen csordogál, amely a két ország (Magyarország és Szlovákia) határát is jelenti. Utja során a patak víze több helyen mesterséges tavacskába gyűlik össze, ezért az év minden időszakában pompás látványt nyújt.

A partján található még egy 1,5 km hosszú tanösvény is, amelyet a határon túli együtt működés hozott létre.

Bazaltorgona (2014)




A vár északi felén látható az igen híres somoskői bazaltzuhatag.

Az egykoron a hegy gyomrából kiömlő bazalt öt-és hatszögletű karcsú oszlopokban szilárdult meg, ennek köszönhetően jöttek létre a napjainkban oly lélegzetelállító Bazaltorgonák. A különlegessége még abban is rejli, hogy a világon mindössze négy helyen található ebből a látványos geológiai képződményből.

Somoskői vár (2014)




A Karancs-Medves-vidék legszebben egyben maradt vára a Somoskő fölött magasodó vulkáni kúp tetején található.

A vártörténete onnan kezdődik, amikor is a Kacsics nemzetség a 13. század második felében megépítette a vár egykori magját. Az erődöt az anarchikus belháború idején előbb Csák Máté birtokolta, majd legyőzése után Anjou Károly tovább adta a Szécsényieknek, akinek egy bő évszázadig a tulajdonukban is maradt. A török támadás viharát jól bírta a vár, Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott, de végül csak kitűzték a lófarkas zászlót. Az ezt követő időkben tovább romlott a vár állapota, végül 1682-ben portyázó lovasok felgyújtották a birtokot.

A magyar határon Szlovákia területén helyezkedik el a  vár, de uniós tagságunk óta már könnyűszerrel megközelíthető.

grafika: magyar-varak.hu





Petőfi Sándor Útirajzok című művében így emlékezik:

„Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.