Rákosivipera-védelmi és Oktató Központ (2026)

A Kunpeszér határán található a Rákosivipera-védelmi Oktató Központ, amely a kipusztulás szélére került rákosi vipera megmentésére jött létre 2004-ben. A kezdeti sikeres kígyók tenyésztés eredményességét jól mutatja, hogy napjainkban mintegy 700 vipera él az oktatóközpont területén. A központot üzemeltető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elsődleges célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. 

Továbbá lehetőség van előzetes bejelentkezéssel az itteni szabadtéri terráriumok megtekintésére, ahol központban nevelt kis viperák élnek. Valamint a viperákon kívül a környék gyíkfajait bemutató szabadtéri terrárium található még itt.

Salföldi Major (2023)

A Salföldi Major a Balaton-felvidék legnagyobb állatparkja, amelyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park működtet. A Káli-medencében található bemutatóhelyen az őshonos magyar háziállatokkal ismerkedhetünk meg, a major fűszer-és gyógynövénykertje pedig illatos élményeket kínál az ide látogatónak.

A falu határában található Salföldi Major 1997-ben kezdte meg működését, és elsősorban az őshonos magyar háziállatfajták bemutatását tűzte ki céljául a nemzeti park. A geológiai, botanikai és népi építészeti emlékekkel rendelkező birtokon napjainkban rackajuhot, mangalicát, bivalyt, szürkemarhát, baromfit, pásztorkutyákat, mint például pulit, pumit és mudikat valamint lovakat, köztük a nemzeti kincsként számon tartott, kalandos történetű gidránt láthatja az ide érkező vendég.

A Majorban található egy folyamatosan megújuló fűszer-és gyógynövénykert, és egy mezőgazdasági gépkiállítás is. 

A bemutatóhely fogadóépületében kiadványok, ajándéktárgyak, és itt készült áruk is megvásárolhatóaik. 

A gyermekeket pedig egy tájba illeszkedő játszótér várja.

Budakeszi Vadaspark (2022)

A Budakeszi Vadaspark a város határában, egy erdőben található, ahol a Kárpát-medencében honos nagyvad- és apróvadfajait saját, természetes környezetükben ismerhetjük meg. A Pilisi Parkerdő Zrt. által üzemeltetett vadaspark látnivalóit Dinó Park és Kalandpark is színesíti.

A Budakeszi Vadaspark több évnyi terveztőmunka után, 1979-ben nyitotta meg kapuit. A vadasparkot alapításakor az erdészeknek az volt a célja, hogy természetes élőhelyükön mutassa be a Kárpát-medencébe őshonos és betelepült állatvilágát, valamint még közelebb hozzák a látogatókat az állatokhoz. Napjainkban 32 állatfaj mintegy 120 egyede él természetes környezetben a 26 hektáros erdei területen. Ezek közül több állatfaj is megsimogató, sőt az iskolás és óvodás csoportok számára komplex oktatási program igényelhető.

A Budakeszi Vadasparkban az elmúlt években számos fejlesztés valósult meg, ezeknek köszönhető a Dinó Park is, ahol egy közel 2 hektáros területen 25 életnagyságú dinoszaurusz-modell tekinthető meg. De nem rég nyílt meg a kalandpark is, ahol 6 különböző nehézségű pálya várja a csúszni és mászni vágyókat! Ezenkívül erdei pihenők, játszótér, vadles és kilátó teszik színesebbé az itt eltöltött időt.

őstulok (Bos primigenius)

barna medve (Ursus arctos)

közönséges farkas vagy európai szürkefarkas (Canis lupus lupus)

Fővárosi Állat- és Növénykert (2021)

Budapest ad otthont Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertjének.

A Városligetben található mintegy 18,4 hektáron fekvő területen nem csak az állatok sokszínű világában gyönyörködhetünk, hanem különleges növények, és műemlék épületek is láthatóak.

Az intézmény 1866-ban nyitotta meg kapuit, és egészen 1950-ig az ország egyetlen ilyen jellegű intézménye volt. Az állatkert első igazgatója Xántus Jánost zoológus, etnográfus és utazó volt, aki az alapítási eszme úttörői közül is kiemelkedett. A kert a hanyatló érdeklődés és a magas bérleti díjak miatt a 1909-ben bezárta a kapuit. Az átépített Állatkert 1912-ben nyitott csak ki, de ekkor Európa egyik legmodernebb állatkertjének számított. A második világháború hatalmas károkat okozott az intézmény életében, súlyos bombatámadások érték, amelynek következtében az állatok és az épületek egyrésze elpusztult. Csak az intézmény dolgozóinak összefogásának köszönhető, hogy a kert 1945.ben újra nyitották.

A rendszerváltástól azonban az állatkert rohamosan növekedni és korszerűsödni kezdett, de mindvégig megőrizet 20. századi békebeli világát. Napjainkra az Állatkert páratlan oktató színtérré vált az itt megelevenedő természetvédelem és tudomány révén, de fontos része a parknak a természet közeli szabadidős programok is.

Üregi bagoly

Dél-amerikai tapír

Mississippi alligátor

Sörényes hangyász

Komodói varánusz

Fekete-fehér vari

Oroszlán (ázsiai)

Ázsiai vadkutya

Sörényes juh

Keleti gyémánt csörgőkígyó

Szélesszájú orrszarvú

Szumátrai orangután

Kecskeméti Vadaskert (2020)

A Kecskeméti Vadaskertnek hazánk legkisebb állatkertje, de még is az ország egyik legdinamikusabban fejlődő állatkertje. 

1971-ben a város vezetése, az I. Vadászati Világkiállításról ajándékba kapott élőállat-gyűjtemény miatt döntött úgy, hogy Kecskeméten állatkertet létesít. Az akkori vadaskert mintegy három hektáron terült el, és elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok kerültek bemutatásra. 

A megnyitás óta az állatkert folyamatosan fejlődik, a fejlesztések során a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, napjainkban már a Föld minden kontinense képviselteti itt magát.

Sarki róka (Vulpes lagopus, Alopex lagopus) 

Afrikai oroszlán (Panthera leo)

Alaszkai fehér farkas (Canis lupus tundrarum)

Közönséges petymeg (Genetta genetta)

Mandrill (Mandrillus sphinx)

Fekete párduc (Panthera pardus)

Tűzróka (Canis vulpes x Alopex lagopus)

Veszprémi Állatkert (2020)

A Veszprémi Állatkert Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező vidéki állatkertje, amely Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli.

 A Közép-Dunántúli Régió legkedveltebb turisztikai célpontja 1958. augusztus elsején nyitotta meg kapuit. A két részből álló állatkert hamar kicsik és nagyok kedvencévé vált, ugyanis az állatparadicsom a festői szépségű Fejes-völgyben terül el. A felső, úgynevezett Gulya-dombi részen pedig a legújabb fejlesztések találhatóak, mint például hazánk egyik legszebb és legnagyobb Afrika-szavanna kifutója vagy az Elefánt Park.

A komplexum kiemelt hangsúlyt fektet a környezettudatos nevelésére, ezért Oktató- és Kiállítóháza nyári táboroknak ad otthont. Emeltet tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének és a Magyar Állatkertek Szövetségének, ezáltal aktívan részt vesz nemzetközi természetvédelmi kampányokban és szerepet vállal fajmegmentési és tenyésztési programokban.

Ha ez még nem lenne elég egy különleges időutazásra is invitál az itt nemrégiben megnyílt Dínó Park. További élményeket nyújthat a gyerekeknek még az Afrika szavanna játszótér.

Uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo)

Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)

Kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathicus)

Pampanyúl vagy nagy mara (Dolichotis patagonum)

Szibériai kőszáli kecske (Capra sibirica)

Ázsiai elefánt (Elephas maximus)

Debreceni állatkert (2019)

A debreceni állatkert 1958-ben nyitotta meg a kaput, a vidéki vadasparkok közül elsőként. A Nagyerdő varázslatos fái alatt kiépülő létesítmény 17 hektáron mutatja be öt földrész 170 állatfajának mintegy 900 példányát. 

Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott, így a hajdúsági park is igyekszik megfelelni a napjainkban elvárt zoopedagógiának. 

Kicsik és nagyok személyesen is megtapasztalhatják az itteni foglalkozásokon, szakvezetéseken, a zoológiai szaktáborokon, vetélkedőkön és a jeles napok rendezvényein az állatkertek varázslatos világát. 

A park 1961-től összevonva működik egy vidámparkkal, és így együtt alkotják a Nagyerdei Kultúrparkot.

Rozella papagáj (Platycercus eximinus)

Nílusi krokodil (Crocodilus niloticus)

Ezüstarcú szarvcsőrű madár (Bycanistes brevis)

Hóbagoly (Bubo scandiacus)

Oroszlán (Panthera leo)

Miskolci Állatkert és Kultúrpark (2018)

A Miskolci Állatkert és Kultúrpark Magyarország legrégebbi múltra visszatekintő állatkertje, a mai vadaspark elődjét még Nagy Lajos alapította 1355-ben.

A királyi vadaskert 1993-ban jelentős átalakuláson ment át, ezért a vadaspark már nemcsak a Bükki és a Zempléni hegység vadvilágát mutatja be, hanem öt kontinens, több mint 120 állatfaját ismerheti meg látogató különleges erdei környezetben. 

A fák között sétálva a nem csak különleges állatokat láthatunk, ugyan is az állatkert területe a Bükki Nemzeti Parkkal szomszédos, így annak természetes növény- és állatvilágából is ízelítőt kaphatunk.

Még egy völgyhíddal és magaslessel rendelkező tanösvényi s helyet kapott a Kultúrpark területén.

Közönséges óriáskígyó (Boa constrictor)

Sisakos kaméleon ((Chamaeleo calyptratus)

Kacagójancsi (Dacelo novaeguineae)

Európai vadmacska (Felis silvestris silvestris)

Mosómedve (Procyon lotor)