Túra: Malom és Halom (2015)

„Hova szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Ujra láttam végre születésem földét,
A szép Kiskunságot”

(Petőfi Sándor)

A határon




















forrás: facebook.com/phte2015


Útvonal:

Pusztaszer(P) – Arborétum – Hétvezér emlékmű (Z) – Bagi malom – Fülöp-tó  Szabó-tó  Pusztaszer


Táv és szintemelkedés:

13 km/ 10 m



A nagy találkozás

Bagi-féle szélmalom (2015)



Áll egy szélmalom Csongrád és Bács-Kiskun megye határán, amely közigazgatásilag Pálmonostorához tartozik.

Ezt az ipari műemléket államosításig Bagi Ferenc használta, és a maga korában igen korszerűnek számított. A következő évtizedekben csak rágta az enyészet, míg egy francia származású tanár bele nem szeretett és meg nem vásárolta az épületet. Azóta Alain Guillon minden nyáron szabadidejében az épület helyrehozatalán fáradozik. Ennek köszönhetően most már stabilak a falak, ki vannak javítva az ablakok és nem ázik be a tető.

A malom környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!

Sziki cickafark (Achillea asplenifolia)


A rózsaszín virágú sziki cickafark megjelenése a talaj szikesedésnek köszönhető. Kaszálókon, nedves talajú láp és mocsárréteken, szikes pusztákon találkozhatunk vele június és október között.

Sziki őszirózsa (Aster tripolium subsp. pannonicus)

Eme őszirózsa faj szikes laposainkat lilás-rózsaszínesre színező a nyári, kora őszi virága.
A sziki őszirózsa virágzó tömege nem csak a szemnek kedves, de egyúttal nagyon fontos is az őszi nektár- és virágporgyűjtő rovarvilág számára.

Fülöp-szék (2015)

A mindössze 41 hektáros pusztaszeri Fülöp-szék a tőle nem messze található Büdös-szék „kistestvére”.
A szikes tó madárvilág igen gazdag, főként a csapadékos időszakban a területen közel 159 fajt figyeltek meg a nemzeti park munkatársai. Emellett a vízfelület vonulási időszakokban is megtelik a vándorló madarak sokaságával.
A kiskunsági tó látképe hűen illik a Petőfi által oly sokszor emlegetett alföldi tájképbe, hisz a környéken útszéli kereszt, romos tanyák és egy szélmalom is található.

Szabó-tó (2015)

A Szabó-tó vagy szék a Pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozó Fülöp-szék egykori nyúlványa.
A tó meder itt is az alföldi szikes tavakhoz hasonlóan nyaranta kiszárad, de ekkor nyújt pompás költőhelyet a sziki madaraknak.

Gemenc kincsei (2015)



A Gemenci Erdei Vasút fogadóépülete mellett áll a Gemenc kincsei elnevezésű kiállítás. A néprajzi múzeum rész betekintést enged a Sárközi élet mindennapjaiba és bemutatja az erdő főemlősét, a gímszarvast. Emellett megismerkedhetünk a környék ártereinek élővilágával is hagyományos és interaktív bemutatók keretében.

Halászati kiállítás (2015)


A Gemenci Erdei Vasút egyik megállója a Lassi nevet viseli, és az itt található játszótér mellett, még egy múzeum is helyet kapott itt. 
A megállóval szemköztik szépen felújított épület egykoron a kerületvezető erdész szolgálati lakása volt, aki egész évben itt is tartózkodott. Napjainkban halászati kiállítás működik benne, amely betekintést enged az ártéri és a dunai halászok mindennapjaiba, bemutatja használati tárgyaikat és szerszámaikat. Ezen kívül megismerhetjük még a gemenci vizek halait és a híres bajai halászlé elkészítési módját is.

Vaddisznó (Sus scrofa)

A vaddisznó eredeti élőhelye sokáig a nyíltabb erdőségek voltak, de az évszázadok során megkedvelte a mezőgazdaság területek, sőt a globalizáció miatt nem ritkán betéved a lakott településekre is.

Az állat mindenevő a táplálékának zöme növényi eredetű, kedveli a makkot, de a rágcsálókat, kis nyulat, férgeket, hüllőket, madártojásokat vagy a férgeket sem veti meg. A fiatal állatot könnyű felismerni jellegzetes mogyoróbarna és sárgásbarna csíkiakról. A vadkanok vadászatilag értékes nagyvadak, amelyek trófeáit és agyarait is gyűjtik a vadászok.

Gemenci Állami Erdei Vasút (2015)

A Gemenci Erdei Vasút az ország egyetlen ártérben haladó erdészeti kisvasútja, amely Pörböly és Bárányfok falvak között közlekedett fénykorában. 

Hajdanán több különböző vonalon szállították az erdőben kivágott fákat, majd a szakaszokat 1966-ban egyesítették. Az így kialakult, 30 kilométeres sínpálya minden megállója érdekes kikapcsolódást rejt, kilátók, tanösvények és kiállítóhelyek is várják az érdeklődőket. A háborítatlanság megőrzése miatt a teljes szakaszon nem pöfög ma már az erdei vasút. Az üzemeltetők két részre bontották a közlekedést, az egyik a Keselyűs fogadóépülettől a Duna-deltáig közlekedik, a másik pedig az Ökoturisztakai központból Malomtelelő állomásig halad.