Lillafüredi Állami Erdei Vasút és Ökoturisztikai centrum (2025)

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút pályája Miskolctól (Dorottya utca) egészen a Bükk-hegység szívén, a Garadna-völgyön keresztül vezet át. A vasút Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb erdei vasútvonala.

Az erdei vasútat 1920-ban készült el, és eleinte a Bükk-hegység erdőinek fáit szállították vele. A személyszállítás csak 4 évvel később kezdődött meg, amikor a Palota Szálló megépítették. Az azóta eltelt években a Lillafüred jelentős turisztikai célponttá vált, ugyanis az erdei vasút nyomvonalát meredek hegyoldalak és különleges völgyhidak, alagutakat színesítik, egészen a Garadnáig. A vasút különlegessége, hogy a télen az Mk48-as mozdony egy Mikulás szerelvényt húz maga után. A kisvasút egykoron több mellékszárnnyallal rendelkezett, de ezeket a forgalom csökkenése és a sínlopások megszaporodása miatt felszedték.

Lillafüred régi várótermében pedig egy a Magyarország kisvasútjaival foglakozó kiállítás is látható.

Mesztegnyői Állami Erdei Vasút (2023)

A Mesztegnyői Erdei Vasút Magyarország az ország egyik leghangulatosabb kisvasútja volt egykoron, ugyanis vonala nagyrészt erdőben vagy tavak mellett halad. Sajnos a SEFAG Zrt. beszüntette a vasútiközlekedést ezen a vonalon az erdei vasút balesetveszélyes állapota miatt, felújítása és újra indítás időpontja még nem ismert.

A Boronka-Melléki Tájvédelmi Körzeten áthaladó kisvasutat 1925-ben építtették a Hunyadi grófok, hogy a mesztegnyői erdőkben kitermelt faanyagot szállítsák vele. Később a vasút a környék halastavainak szállítási feladatait is ellátta az akkoriban kb. 6 km hosszúságú vonalon. A Mesztegnyő és Nagyhomok között járó vagonokat ebben az időben még lovak vontatták, csak 1958-tól által át dízelmozdonyokra. Az addigra már 9 km-es hosszúságúra nyúlt pályán az 1960-as felújítás követően indult meg a személyszállítás. 

Ekkor még Kakpuszta, Libickozma, Háromház, Kopárpuszta, Lencsenpuszta és Cserfekvés települések lakosainak a kisvasút jelentette az egyetlen közlekedési eszközt. A 70-es évektől a falvak elnéptelenedése és a faanyag kitermelésének csökkenése miatt egyre kisebb vonalon közlekedtek a mozdonyok. A Mesztegnyői vasút járműveit 2010-ben és 2013-ban felújították a turizmus fellendülése miatt, sőt két tanösvényt is létrehoztak a vasút Kakpusztai végállomásán.

Széchenyi-hegyi Gyermekvasút (2022)

Budapest egyik közlekedési látványossága a város két kerületét erdei területen összekötő, keskeny nyomtávú Gyermekvasút.

1947-ben az ország akkori vezetősége egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. Így a 11 kilométeres pályával rendelkező vonal a rendszerváltásig Úttörővasút néven üzemelt. 2015-ben a Gyermekvasút bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, ugyanis a budapesti kisvasút a világ leghosszabb olyan vasútvonala, ahol a forgalmi és a kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

A vonal két végállomása Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között napjainkban is temérdek látnivaló várja az ide látogatókat.

Molnár-kút-árok (2020)

Az Odvaskő Hotel parkolójából induló kék keresztjelzés egy árnyas lombsátor alatt vezető, kis zúgókkal színesített szurdokban halad, amely végpontja a híres bakonyi Gyilkos-tó. 

Azt viszont kevesen tudják, hogy egykoron a Molnár-kút-árokban egy erdei kisvasút robogott. Pedig a nyomvonalán haladva a mai napig jól kivehetők a töltések, bevágások, és a rézsűk nyomai, amelyen a keskeny nyomtávú kisvasút futott. 

Sajnos a technika fejlődésével ezek a szerelvények már értéküket elvesztették, és egyetlen egy vasút sem maradt meg hírmódnak a Bakonyban.

Tanösvény túrák: Hármashegyi tanösvény (2019)

A hármashegyi erdei iskolától induló tanösvény az Erdőspuszták flóráját és faunáját mutatja be. A felújított táblák a védett terület természeti és kulturális értékeire hívják fel a figyelmet. A sétaút megközelíthető a Zsuzsi kisvonattal Debrecenből vagy gyalog a Halapi csárdától a Kék jelzésen, illetve a Martinka felől a sárgán. 

A tanösvény adatai

Táv: 3,5 km

Állomások: 8

Üzemeltető: HNPI

Füzet: van

Zsuzsi Erdei Vasút (2019)

A mai erdei vasút elődje 19882-ben kezdte meg működését és Debrecen (Fatelep) – Nyírmártonfalva között járt a fát szállító járat. A vasúton kezdetben gőzmozdonyok üzemeltek, ezek közül az egyik a Zsuzsi nevet kapta. 1902-től Debrecen városa saját kezelésébe vette a vasutat, és több mellékvonalat alakítottak ki, ekkor épült a Zielinszky Szilárd által tervezett híd is, amely Magyarország első vasúti vasbetonhídja volt. 1923-ig csak teherszállítás volt a vasúton, ezt követően viszont engedélyezték a korlátozott közforgalmat. 

A kilencvenes évek közepére a Zsuzsi vonat a turisták kedvelt járműve lett, a több ütemű fejlesztés után pedig már 3 szakaszon is robogott a gőzős. A személyszállítás virágkora a 70-es években volt, amikor a vonatok rendszerint zsúfolásig megteltek. Ezekben az években a teherforgalom is erős volt, az erdőgazdaság motorszínt és pályamesteri szakaszt is építettek a Gúti-erdőben. Miután az erdőt védetté nyilvánították, a lakosság nagymértékű tiltakozása ellenére a vonalat csak megszüntetették. 1978. május 1-től Úttörővasút néven indult újra személyforgalom a Debrecen és Hármashegyalja közti pályaszakaszon.

A DKV pénzügyi problémák miatt a Zsuzsi Erdei Kisvasútért Baráti Kör vette át az üzemeltetést. A végállomásnak otthont adó pihenőcentrumnál büfé, tanösvény, játszótér és látogatóközpont is létesült az elmúlt időszakban.

Kemencei Erdei Múzeumvasút (2015)

Kemence híres kisvasút pályáját 1913-ban kezdték el kiépíteni a Csarna-patak völgyében. A feketevölgyi vasút Kemence–Wirterház–Hamuház–Halyagos vonalon futott egykor több mint 9 kilométeren át. A főpálya fénykorában több mellékszárnnyal rendelkezett, a végállomásokon pedig lakást és műhelyt építettek. A második világháború után az erdők állami kezelésbe kerültek, ezért a síneken már egyre kevesebb mozdony robogott. 1995 áprilisában egy hirtelen jött eső felduzzasztotta a Csarna-patakot, amely több hidat is elsodort. 

A Hamuház feletti szakasz teljesen megsemmisült, de 1999 nyarán az újabb áradást követően a feketevölgyi nyomvonal is használhatatlanná vált. 

A 90-es évek végére tárgyalások indultak a vasút újraindításának lehetőségeiről, ennek első lépése a 2000-ben megnyílt múzeum volt, amelyet a Kisvasutak Baráti Köre hozott létre. Ezt követően a Kemence-Strand-Godóvár szakasz újult meg, 2007 tavasza óta pedig már a Feketevölgy panziót is meglehet közelíteni kisvasúttal.

Gemenci Állami Erdei Vasút (2015)

A Gemenci Erdei Vasút az ország egyetlen ártérben haladó erdészeti kisvasútja, amely Pörböly és Bárányfok falvak között közlekedett fénykorában. 

Hajdanán több különböző vonalon szállították az erdőben kivágott fákat, majd a szakaszokat 1966-ban egyesítették. Az így kialakult, 30 kilométeres sínpálya minden megállója érdekes kikapcsolódást rejt, kilátók, tanösvények és kiállítóhelyek is várják az érdeklődőket. A háborítatlanság megőrzése miatt a teljes szakaszon nem pöfög ma már az erdei vasút. Az üzemeltetők két részre bontották a közlekedést, az egyik a Keselyűs fogadóépülettől a Duna-deltáig közlekedik, a másik pedig az Ökoturisztakai központból Malomtelelő állomásig halad.

Nagybörzsönyi Erdei Vasút (2015)

Ha az ország leghangulatosabb kisvasútját keressük, akkor azt a Börzsöny szívébe kell kutatni. Nagyírtáspuszta és Nagybörzsöny között, végig az árnyasban kanyargó sínpálya Magyarország egyetlen csúcsfordítós vasútvonala. 

A kisvasúthálózat eredetileg az Esztergomi érsekség erdőbirtokai között szállította a kitermelt fát az Ipolypásztó - Nagybörzsöny vonalon. A további sínpályák megépülése után az erdőmélyi Kisírtáspuszta lett a vasút központi állomása. 1531-ben készült el a legendás Kammerhof pálya, amely rekordnak számító mintegy tizenhárom csúcsfordítóval rendelkezett, és a nehézkes termelés miatti sorozatos műszaki hibák okozták vesztét. A szobi kőbánya teherautós szállításra történő áttérése után megszűnt a vasúti közlekedés a teljes szakaszon, a pályát pedig szépen lassan elhordták a „fémtolvajok”. Szerencsére Nagybörzsöny önkormányzata meglátta a turisztikai értéket a vasút újraindításában, ezért 2002 óta újra robog a mozdony a híres vonalon.

Királyréti Erdei Vasút (2015)

Magyarország legrégebbi erdei vasútpályája a Kismarosról induló és Szokolyán keresztül Királyrétre vezető erdei vasút. A hegységet egykoron behálózó, mintegy 200 kilométernyi sínpálya egyik utolsó még működő hírmondója a királyréti szerelvény. 

A Királyréti Erdei Kisvasút fő nyomvonala még a hőskorban készült, az a 19. században. Az egykori Magyar Királyság erdőterületein a fakitermelés hatékonyságának növelése érdekében széles körben alkalmazták az akkori magas technológiai színvonalú mérnöki megoldásokat felvonultató műszaki eszközöket. Sajnos az évek során az erdőművelés hanyatlása miatt már csak néhol találunk működő kisvasutakat, de számtalan sikert könyvelhet el a manapság megint reneszánszukat élő mozdonyok és kacskaringós pályáik.

Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút (2013)

Felsőtárkányból induló kisvasút  egy napjainkban is használt vasúti szakasz, amely a Bükk hegység keleti kapujából indul a Felsőtárkányi-tó mellől. 

A település házait elhagyva az első megállója a Varróház. Itt található egy vadaspark és innen indul a turistaút a szépséges Hidegkúti-völgybe. A következő és egyben utolsó szakasza pedig a Vöröskő-völgybe vezet, ahol a hegység egy védett természeti területén halad át. 

Végállomáson, a Stimecz-háztól lehet megindulni a Bükk 900-as csúcsaihoz, de megálló közelében barlang, forrás és tanösvény is található. 

Az induló állomáson, az egykori Fűtőház területén pedig régi vasúti járművek kiállítása tekinthető meg.

Szilvásváradi Erdei Vasút (2012)

A Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt kanyarog a festői Szalajka-völgyben. 

A közel 5 kilométeres vonal a Fatelep állomásról indul, a végállomása pedig a Gloriett tisztás, ahol a Fátyol-vízesés is található.

További megállók a Tótfalusi-völgy bejárata és a Szalajka-Halastó, az Erdészeti múzeumnál.