Újszegedi református templom (2020)


Az 1928-ban alapított újszegedi református gyülekezet imaháza olyan felújításon esett át 2011-ben, hogy harmonizáljon szomszédos fürdőkomplexummal, de mégis megőrizze a református templomok egyszerűségét. 
2011-ben készült el a Hunguest Hotel és a Napfényfürdő szomszédságában álló templom.Vesmás Péter építész tervei alapján elkészült 300 férőhelyes vallási épület a lebontott imaterem tégláiból épült, és az ott lévő szószék és Úr asztala is visszakerült ide.

Kopcsik Marcipánia (2020)



Egerben, a vár tövében a Minaret mellett lévő Servita udvarházban nyitott meg az ország „legédesebb” kiállítása. 

A kiállítás a nemzetközileg is elismert, Oscar-díjas, Guinness rekorder egri mestercukrász, Kopcsik Lajos remekműveiből áll.

A múzeum fő attrakciója a Barokk szoba, amelyben a padlótól a tapétán és függönyön át a kályháig minden cukorból készült. .

Túra: Reggeli Egednél (2020)

 „Az ősz hideg kezétől sápadozva
gyérül a sárga lomb a nyíreken.
Kihalt tölgyesben jár az ősz neszezve,
kerengve hull a rozsdamart levél,
köd terped vastagon a hűlt vizekre,
és rohamozva felvisít a szél.
Mély őszi csend őrzői, ringatói,
ti kedves völgyek, lankák, tölgyesek,
ti bús, vigalmas napjaim tanúi,
lesz még tavasz...most hadd felejtselek!”

(Alekszandr Puskin)

Reggeli Egednél

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Eger - Cigléd - Tiba-kút - Vadaskert - Felsőtárkány


Táv és szintemelkedés:

12 km/ 300 m



Ősz Utca

Tiba-kút (2020)



A Kis-Tiba aljából feltörő forrás szintén Tiba Istvánról, Egert a töröktől 1687-ben visszafoglaló huszárok hősies kapitányáról kapta a nevét. 

A forrást egyébként a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztálya foglalta 1902-ben.

Nagy-Eged hegy (2020)


Eger belvárosától északkeletre található a Nagy-Eged hegy, amely szigetszerűen emelkedik ki a környezetéből a város fölé. Az 536 m magas Nagy-Eged lejtőinél elterülő szőlőültetvények a terület különleges mikroklímájának köszönhetően igen jól érzik itt magukat. A hegy tetején pedig botanikai-zoológiai-geológiai tanösvény is várja az ide látogatót. Az 1991-ben létrehozott, mintegy 4 km hosszú sétaút a „Nagyegedi növénytársulás” mutatja be, amelyet 1978-ban helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítottak.

Szent Donát-oszlop (2020)


Szent Donát 1 méter magas festetlen kőszobra a Donát-tetőn tetején áll, hogy az időjárás viszontagságaitól oltalmazta az egri szőlőket.

A terméskőből készült alkotást az ezredforduló környékén állították, a talapzaton lévő fekete márványtáblákon az bikavérét adományozók nevei olvashatók.

Túra: A Dél-Bükk szurdokai és rétjei (2020)

 „Jól esik egy langyos,
őszi napsugár,
mi lomhán s tétován
szűrődik át a zavartan keringő
ködfátyolok honán.
Jól esik egy forró
nyugtalan nyár után
falevél-forgácsból
vetetlen avarágy.
Aludni készül, hát vetkőzik a táj:
égszínkék hálóing lebben a fák között -
kitisztul a talány,
s a dombtetőn, a völgy ölén
bőg a szarvas,
áll a nász.”

(Igmándi Szűcs István)

Aludni készül


























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bükkszentkeresz – Lófő-tisztásDorongos – Nyír-mező – Sügér-völgyTebepuszta  Hór-völgyDerecske-lápaPazsag-völgy – Lök-völgy – Kós-völgy – Stimecz-házVörös-kő-völgyEgeres-völgy – Felsőtárkány


Táv és szintemelkedés:

27 km/ 600 m



A Kék Bolygó

Samassa-ház (2020)


A Kis-kút-völgy és a Lambót-völgy találkozásánál, festői környezetben fekszik a Bükk-hegység legrégebbi kulcsosháza, a Samassa-ház. 
Felsőtárkánytól, erdészeti úton mintegy 7 km található az 1889-ben épült menedékház, amelybe jelenleg öt szobába van, 29 férőhellyel. A házhoz kerti tusoló tartozik, télen pedig fatüzeléses kályhákban fűthetünk.

Fekete-len forrás (2020)


A Fekete-len forrás az egyike a Bükk időszakos karsztforrásainak, amely a Tamás kútjától körülbelül 700 méterre található.

A Fekete-len nevű hegy az itteni tanösvény egyik állomása, ahová a Lök-völgy irányából is érkezhetünk. A forrás feletti szikla képződmény is meg ér egy pillantást.

Tanösvénytúrák: Tamás-kúti tanösvény (2020)


A Tamás-kúti turistaház mellől indul egy tanösvény, amely érinti a környék nevesebb karsztforrásait és közben elvezet az egykori palabányászat helyszínére. A változatos élőhelyeken haladva a bükkerdő madárvilágát és a faszénégetést ismertetetik az ösvény mentén kihelyezett táblák.

A tanösvény adatai
Táv: 7 km
Állomások: 5
Üzemeltető: BNP
Füzet: nincs

Tamás-kútja (2020)


A Tamás kútja nevű forrás az Egert Lillafüreddel összekötő útmentén, a szintén azonos nevű buszmegálló szomszédságában található. A forrás körül kényelmes pihenőt alakítottak ki, sőt innen indul egy tanösvény, amely környék látnivalót veszi sorra. 
De itt áll a Tamás kútja Vendégház is, amely szépen felújítva várja az ide látogató turistákat.

Pazsagi Turistaház (2020)



A Déli-Bükk vadonatúj turistaháza a Bükki Kéktúra és a sárga sáv jelzés kereszteződésénél található, de csupán csak két-három perces autókázásra fekszik a Felsőtárkányt Lillafüreddel összekötő országúttól.

A közel másfél hektáros telken áll, ég felé törő erdőrengeteggel körülvéve az Egererdő Zrt. által üzemeltetett modern Pazsag turistaház. Az erdei szálláshelyen 22 fő számára tudnak ágyat biztosítani, plusz tizenketten a két fürdőszobával ellátott emeleti matracszálláson is elférnek, de hatan még az udvaron lévő kis házban is alhatnak.


Pazsag azok számára ajánlott, akik szeretik a minőséget, a komfortot, és a csöndes, erdei környezetet.

 

Derecske-lápa (2020)


A Derecske-lápa a Bükk-hegység egyik kissé benőtt aljnövényzetű szurdokszerű mélyvölgye. 

A felsőrészéről indulva lassan egy kiszáradt patakmederhez érünk, amely folyamatosan mélyült. Kisebb források próbálták vízzel megtölteni a medret, de hamar elszivárgott a vizük
a mélybe. A Hór-völgy felöli, végén már a mederbe sétálunk, ahová a leömlő víz óriási mennyiségű hordalék rakott le. A páratlan szépségű völgyön a Bükki Kéktúra vezet át.

Hór-patak (2020)


A Hór-patak egy igazi bükki köves, kavicsos morajló patakocska a Hór-völgyben.
A patak Répáshutánál ered, és többször elnyelik a sziklák, mire kicsordogál a hegységből.
Az a hír járja róla, hogy széllel együtt halad, mert szurdokvölgyből délelőttönként hideg szelek jönnek, ezért nevezik ezt a jelenséget Hor szelinek.

Ripacsos dögbogár (Thanatophilus rugosus)


A ripacsos dögbogár hegyi erdőink egyik jellegzetes megjelenésű dögbogara.
A ragyás páncélú bogár a homoki árnyasokban is megtelepszik.

Citromsármány (Emberiza citrinella)


Hazánk leggyakoribb sármányfaja a folyókat kísérő ligeterdők, erdei tisztások, bokros és fás legelők lakója.
A kifejlett madarak főleg gyommagvakkal táplálkoznak, de rovarokkal és pókokkal etetik a fiókákat.
A sármányfat könnyű felismerni, ugyanis a testén sárga, sárgásbarna felső részén hosszanti irányban sötétbarna sávok láthatók.

Tebepuszta (2020)



A Bükk-fennsíkra emlékeztető Tebepuszta látványában egy magashegyi legelővel vetekszik. A rét köré telepített fenyőerdő pedig még egy egyedibb vadregényes környezetet teremt ide.

Tebepusztán áll a répáshutai Rejteki tanösvény egyik esőbeálló-pihenője, sőt a Szilvássy Andor Barlangkutató Egyesület fehérre meszelt kutatóházát is itt található.

 

Sügér-völgy (2020)



A Sügér-völgy a Dél-Bükk egyik forrásokkal és barlangokkal teli, vadregényes völgye. A szurdokban található többek között a völgy névadó „kútja” és a Gyertyán-kút. 

A völgyben haladó kék jelzés napjainkban nehezen járható, a keresztbe fekvő fák miatt.

Erdei fülbemászó (Chelidurella acanthopygia)


Az erdei fülbemászó a megneveésével ellentétben nem költözik be hallójáratainkban, nevének elterjedése csak pusztán tévhit. A fák kérge alatt, bokrokon található rovar egy igazi kis ragadozó, villás fogóját a fő ellenségének a cickányok elijesztésére használja..

Ilona-kút (2020)



A Dél-Bükki Ilona-kút napjainkra sajnos elapadt, romos és szemetes foglalás várja a túrázókat.

A forrás szomszédságában áll a tájba símuló, szépen felújított Ilonház.

Dorongos (2020)



A Bükk-hegység nem csak hatalmas, összefüggő erdőségeiről, hanem káprázatos rétjeiről is nevezetes, amelyek emberi tevékenységek nyomán alakultak ki. 

Ezek közül az egyik legkülönlegesebb tisztás a Délkeleti-Bükkben található Dorongos. Az emberi kéz nyomán kialakult cserjésedő, beerdősödő rét, ma a Bükk-hegység egyik „magterülete”, itt látható a védett Dorongósi-víznyelőbarlang is.

IV. Béla-emlékmű (2020)


A legenda szerint IV. Béla király és vitézei a Muhi csatából Bélapátfalvára menekülve még egyszer megütköztek a tatár hordákkal Bükkszentkereszt határában. Az emlékműt az egykori csata helyszínén állították fel 1994-ben. Az itt látható bronzból készült dombormű Balogh Sándor tervei alapján készült.

Réti imola (Centaurea jacea)


A réti imola Magyarországon elsősorban középhegységeinkben és a dombságainkban gyakori.

A faj kedveli az üde réteket, legelőket és kaszálókat, ahol kiszorítja a gyepképző növényeket is. A növény bíbor színű fészekvirágzatával júniustól októberig, helyenként novemberi találkozhatunk.

Hadas Városrész (2020)



A Matyóföld fővárosa, Mezőkövesd is büszkélkedik egy skanzennel, ahol 100-150 éves házakban mutatják be a helyi népművészetet és az itt élő emberek egykori mindennapjait.

Hadas nevű városrész ad otthont a tájházaknak, ahol a megtestesül maga a matyó világ.

 A szabálytalanul kanyargó kis utcában álló nádtetős parasztházakban megismerkedhetünk a gyékényezés, a bútorfestés, a szövés-fonás, a hímzés, a mézeskalács készítés és tűzzománcozás, a fazekas és üvegcsiszoló mesterség hagyományaival. 

Az egyik műemlékházban egy külön tárlat foglalkozik a híres, mezőkövesdi „íróasszony”, Kisjankó Bori életével.

Szent László király templom (2020)


A Szent László tér középpontjában álló műemléki védettségű egytornyos barokk épület a város büszkesége, amely történelme az Anjouk korába nyúlik vissza. 

A mezőkövesdi Szent László plébániatemplom város ősi gótikus stílusú templomának maradványaiból épült fel 1770-ben. Az épület megterveztetésében és építtetésében Grassalkovich Antal kamarai elnök és Répássy András plébános is részt vett. Bár az épület falait az építőmesterei kiválóan építették meg, az azóta eltelt időszakban, több ízben is renoválni kellett. 

A templom belsejében látható főoltárképen Szent László kitárt karral mutatja be hódolatát a felhőn trónoló Máriának, a képet Kovács Mihály festette 1868-ban. A belsőterek freskóit Korényi József egri akadémiai festőművész készítette. Az ótemplomból megmaradt és beépített gótikus Mária-kápolnában Takács István festőművész 1932-ben.készült színpompás matyó körmenetet ábrázoló festetménye látható.

Szent László király és Szent Imre herceg (2020)


A mezőkövesdi római katolikus templom előtt álló szobor 1911-ben készült, az alkotója ismeretlen.







Szent Imre magas talapzaton álló szobra 2001 került a templom elé, amely alkotója Márkus Péter.

Szűz Mária és a szentek (2020)



A mezőkövesdi Szent László tér közepén áll Szűz Mária és a szentek szobrai.

A barokk stílusú szoborkompozíció 1778-ban, Mária Terézia uralkodása idején készült a pestis járványtól megmenekülés után, hálából.

Az alkotás Szent István király országalmával, Szent Domonkos rendalapítót és Nepomuki Szent János vértanút feszülettel ábrázolja. Föléjük magasodik Mária, aki imádkozó kéztartással egy faragott oszlopfős oszlopon áll.

Matyó Múzeum (2020)



Mezőkövesdről leginkább a híres Matyó népviselt ugrik be elsőre, nem csoda hát hogy a városban minden erről a különleges mintákból álló népi motívumról szól. 

Az egykori Korona Szálló műemlék épületében kapott helyett a Matyó népélet tárgyakban és hagyományokban is bemutató tárlat. A helyi lakodalmas menet, a matyó viseletek, a fotó- és kékfestőműhely, a surckészítő, és egy parasztház hagyományos berendezéssel mutatja be, hogy miért is fontossak a hagyományok a környékbelieknek.

Déli aranybagoly (Chrysodeixis chalcites)

A melegebb éghajlatot kedvelő déli aranybagoly csak pár éve érkezett hazánkba.
Bár a trópusokon kártevőkét tartják számon a fajt, nálunk egyelőre szórványosan bukkan fel.

Ópusztaszeri Akhal Ménes (2020)


Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark szomszédságában szelíden bújik meg egy mintegy 130 ha-os Ménesbirtok. 
A ménes története 1985-ra nyúlik vissza, ugyanis ekkor költözött az akkor még csak épülő Emlékpark mellé Cseppentő Attila és neje. Akik úgy gondolták a honfoglalás egykori helyén olyan lovat érdemes tenyészteni, amelynek történelmi múltja van. Első vendégük Musztafa volt, aki akkor az egyetlen Akhal Teke mén volt Magyarországon. Az az óta ménessé duzzadó Akhal nemzetség lett az itt folyó színvonalas lovas élet alapja.
A birtok napjainkban lovaglástanításra és a lovakkal való kommunikációra orientált, sokoldalú lovasképzésnek ad otthont. Lovas túrákkal, speciális programokkal várják a nagy létszámú csapatokat is.
A birtok emellett arról is híres, hogy itt tartják az „Anna and the Barbies” együttes fesztiválját, a „Hello Ugar!”-t.

Túra: A puszta előszobája (2020)

Élniakarás

 „Ebben nem csalódsz. Nem beszél, hát nem is hazudik; nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.”

(Fekete István)
























Kiskunsági Piros 5.


Az álmosan ébredő Jakabszállásról gyorsan a környék legnevezetesebb botanikus kertjéhez vezetett az utunk. A „Kis-Magyarország Botanikus Kert” egy méretarányos domborzati és vízrajzi terepasztal, amely csordogáló folyókkal, tavakkal, fákkal, bokrokkal és szobrokkal szimbolizálják hazánk híres tárjegységeit, fontosabb földrajzi pontjait. Innen Pusztaházára indultuk, ahol a nem régiben kialakított, kilátóval is rendelkező parkerdőt vettük szemügyre. Végül megtettük az első lépéseket is a híres bugaci pusztában, Viperás és a Fekete-szék nevezetű védett területrészeken haladtunk át.


forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Jakabszállás (P) - Ótemető - Repülőtér (P+) - Magyarkert - Gedeon-tanya (P) - Görbe-szék - Gubacsi-tó - Pusztaháza - Parkerdő - Mérőtorony - Viperás - Fekete-szék - Karikás csárda


Táv és szintemelkedés:

24 km/ 43 m



Bugac előszobája