József Attila Múzeum és skanzen (2026)

A makói József Attila Múzeum1950-ben nyitotta meg kapuit, amely azóta is gyűjti és mutatja be a várost és annak környékét. A múzeumban ma a város történetét bemutató kiállítás tekinthető meg, emellett Galamb József Ford T-modellével is megismerkedhet itt a látógató. A múzeum udvarán pedig egy skanzen található, amelyben az egykori paraszti gazdálkodás épületei és tárgyai láthatóak.

Haszmann Pál Múzeum (2024)

A Haszmann Pál Múzeuma Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet Csernátonban. A gyűjtemény nagyon fontos részét képezi a község és a környező vidék művelődéstörténetét, valamint a település nevezetes alakjainak életét, munkásságát bemutató álandókiállítás.

A kúria eredetileg a 17. században épült, de mai neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. Az épület falai között megfordult Jókai Mór is, aki itt írta a Damokosok című regényét. A kúriát 1949-ben államosították, majd gabonaraktárként, szülőotthonként, munkásszállásként és traktorállomásként is üzemelt. Az épület végül megmentették, és 1973 óta a Haszmann Pál Múzeum és fafaragó-iskola működik benne.

A napjainkban fénykorát élő múzeum egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be, korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot láthat itt a nagyérdemű.

A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, avagy a kályhamúzeum. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, de a többség a 19. századból, azon belül is a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ide.

A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató rádiókiállítás is. Az itt kiállított készülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as évektől kezdődően egészen napjainkig.

A múzeum kertje skanzenként funkcionál, ahol áttelepített székely házak, székely kapuk, egy vízimalom, és a székely népi építészeti örökség jellegzetes típusai található meg.

Székely Nemzeti Múzeum (2024)

A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeum, amely átfogó képet mutat a székelységről, így Székelyföld nagyon fontos látványossága.

A múzeum főépülete 1913-ban készült el, amely tervezője Kós Károly, aki az Arts and Crafts művészeti mozgalom tagja. A múzeum legkiemelkedőbb értéke a könyvtárában található Apor-kódex, amelybe 1500 körül többek között az első magyar bibliafordítás zsoltárait is bemásolták. Az egyik kiállítás kiemeleten foglalkozik Háromszék történelmi ereklyéivel, a székely szabadság szimbólumaival azaz Gábor Áron ágyújával és Bem apó tábori nyomdájával. 

A múzeum néprajzi gyűjteményei pedig egyedi úrihímzései, változatos kerámia- és bútoranyaga nyűgözi le a látogatókat.

Az udvarban egy 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu látható. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Őrségi Népi Műemlékegyüttes (2024)

A Szalafőhöz tartozó Pityeszer ad otthont Őrség egyik skanzenének, ahol az eredeti formájában mutatják be a helyi népi építészet megmaradt emlékeit.

A Pityerszeri Skanzent a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 1970-ben hozta létre, amelyben akkoriban még csak három porta állt. Az őrségi szeres településformát bemutató szabadtéri néprajzi múzeumben napjainkban olyan érdekes építmények találhatóak meg, mint például a kerekített ház, az emeletes kástu, vagy a kontyos ház.

 A falumúzeumban található eredeti házak mellett egy tanösvény is helyett kapott, amely az "Élet a kaszálógyümölcsösben tanösvény nevet viseli. Az itteni állomásokon végéig menve megelevenedik az egykori őrségi porták, az ott tartott állatok és a nap érlelte gyümölcsök világa. 

A skanzenben még kézműves foglalkozásokkal és kincskereső játékokkal is várják az ide érkező vendégeket.

Göcseji Falumúzeum (2023)

A Göcseji Falumúzeum Magyarország első szabadtéri múzeuma, amely 1968-ban nyitotta meg kapuit.

Zalaegerszegen a Zala folyó holtágánál, egy régi vízimalom körül alakították ki egy 19. századi göcseji település mindennapi életét, használati tárgyait, és háztáji állatait bemutató szabadtéri kiállítást. A különleges, egyedi gyűjteményt mintegy 22 különböző zalai településről szállították ide. Napjainkban a zalaegerszegi skanzenben többek között látható egy hottói kovácsműhely, egy kálócfai, egy zalalövői és egy kávási lakóház, valamint az utóbbihoz tartozik egy nagykutasi torkospajta.

A skanzen házainak kertjében vezet a Zöldösvény tanösvény, amelyhez tartozik egy halmegfigyelő állomás is. A sétaút során az itteni őshonos háziállatokkal, a természetes környezettel, gyógy-és a fűszernövényekkel, valamint a vizes élőhelyek növény -és állatvilágál ismerkedhetünk meg.

Mikó-vár (2022)

Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége a Mikó-vár, ahol jelenleg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye és a vár történetét bemutató kiállítás látható.

A várat Hídvégi Mikó Ferenc építtette 1623-ban, de a késő reneszánsz kori, négyszögletű olaszbástyás várkastély elsősorban lakhelyül funkcionált. 1661-ben Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkszeredára, és a várat a településsel együtt felégetté. A gazdátlan romokat 1716-ban gróf Stephan Steinville császári tábornok állíttatta helyre, aki egy katonai bázist alakitatott ki a város és a Gyimesi-szoros védelmére. Az erőd 1837-től egészen 1961-ig kaszárnyaként és katonai intézetként működött.

A Csíkszeredához kapcsolt Martonfalván található épületbe 1970-ben költözött be a Csíki Székely Múzeum, amely napjainkban is nyitva áll. A várkastélyban gazdag egyházművészeti és néprajzi gyűjteménye mellett, érdekes még a Mikó-vár történetét ismertető tárlat található. A vár mögötti kertben pedig egy mini skanzent rendeztek be, ahol csíki székely házak és székelykapuk láthatóak.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (2022)

A szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Zselicben, gyönyörű természeti környezet található, ahol a tájegység népi építészetével ismerkedhet meg az ide látogató.

A szennai skanzenben az első talpas-favázas népi lakóépületet 1975-76-ban érkeztek meg, és ez követően 1978-ban nyitotta meg a szabadtéri múzeum kapui. A ma már öt Belső-Somogy falvaiból áttelepített lakóháznak otthont adó skanzenben a berendezett házak mellett a gazdasági építmények is megtekinthetőek. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletéből állnak, amelyek jól példázzák egykori lakóinak vagyoni állapotát.

A lakóházak, és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek sikeres újratelepítéséért a szennai skanzen 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat. Napjainkban a szabadtéri múzeum a múlttal való találkozás élményére fekteti hangsúlyt, de változatos programokkal is várja a kikapcsolódni vágyókat.

Halászati Mini Skanzen (2021)

A Türr István-kilátó szomszédságában, a település egyik legrégebbi városrészében található a Halászati Mini Skanzen.

A bajai apró skanzent a helyi Hajómalom Egyesület hozta létre, hogy bemutassa az egykori halásztanyákban leggyakrabban használt halászati eszközöket, és a tanyasi élet egyéb tárgyait. Emellett kézműves foglalkozásokkal és a dunai gasztronómiai hagyományok felelevenítésével is várják az ide érkezőket.

Tájház (2021)

Az ócsai Öregfalu máig megtartotta eredeti településszerkezetét, és régi stílusú házait, sőt az itt élő néphagyományát a településmag szívében álló tájház fel is tárja a látogatók előtt.

A helytörténeti gyűjteményt bemutató parasztházban és a hozzá kapcsolódó épületekben megtekinthetőek a polgárosodó parasztság helyben gyűjtött használati tárgyai, munkaeszközei, ruhái és bútorai. 

Mivel a skanzen szomszédságában húzódik az Ócsai Tájvédelmi Körzet ezért Alföldre valaha oly jellemző lápos, mocsaras, ingoványos turjánvidékből is ízelítőt kapunk az ittenei bemutatókon.

Körtvélyes skanzen (2021)

A körtvélyesi tiszai gátőrházal szemben egy mini Halászati Skanzent alakították ki. 

A töltés túl oldalán pedig szürkemarhákat láthatunk ridegtartásban, amelyek jól szemléltetik, hogy milyen volt az élet anno ezen a vidéken.

Hadas Városrész (2020)

A Matyóföld fővárosa, Mezőkövesd is büszkélkedik egy skanzennel, ahol 100-150 éves házakban mutatják be a helyi népművészetet és az itt élő emberek egykori mindennapjait.

Hadas nevű városrész ad otthont a tájházaknak, ahol a megtestesül maga a matyó világ.

 A szabálytalanul kanyargó kis utcában álló nádtetős parasztházakban megismerkedhetünk a gyékényezés, a bútorfestés, a szövés-fonás, a hímzés, a mézeskalács készítés és tűzzománcozás, a fazekas és üvegcsiszoló mesterség hagyományaival. 

Az egyik műemlékházban egy külön tárlat foglalkozik a híres, mezőkövesdi „íróasszony”, Kisjankó Bori életével.

Szentendrei Skanzen (2019)

Aki a Magyarország nyelvterületeinek népi építészetére, illetve a hozzákapcsolódó kultúrára, életmódra és gazdálkodásra kíváncsi, annak kihagyhatatlan látnivaló a Szentendrei skanzen.

A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1972-ben kezdte meg működését a Sztaravoda-patak völgyében, egy 46 hektáros területen. Napjainkban mintegy 400 eredeti, áttelepített épület áll a skanzen területén, melyek tájegységenként, faluszerű csoportokba rendezve állnak. A 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakot átölelő falu rekonstrukciók a hagyományos parasztporta mindennapjait tárja a látogatók elé, melyhez szervesen kapcsolódnak a korabeli szakrális, közösségi és gazdasági építmények.

A múzeum aktív helyszínekkel is várja a látogatóit, ahol kicsik-nagyok egyaránt régi praktikákat sajátíthatnak el és megismerheti az akkori mindennapokat. 

A múzeumban fellelhető 9 tájegység: Észak-Magyarországi falu, Felföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alföld, Dél-Dunántúl, Bakony-Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld.

Kétségtelenül a skanzen legnagyobb attrakciója a nyirádi vízimalom, amely már a 18. század elején is működött és Honi-malomnak nevezték. Az újjáépített malom, hasonlóan elődjéhez patakvízzel működik és napjainkban is működőképes. A két felülcsapott vízikerék, az őrlőberendezések és a molnárlakás is megtekinthető a parkban.

2000. augusztus 20-án adták át a nagyközönségnek az Alföld jelképének is számító, Dusnokról áttelepült szélmalmot. A szélmalmok a 18. század végétől terjedtek el a pusztákon és szorosan hozzátartoztak a mezővárosok, falvak életéhez.

Állandó, vándor, időszaki kiállítások és tematikus tárlatok tömkelege várja a skanzenben érkezőket. Mind közül talán legkülönlegesebb "Hé’67! - A világ, amelyben a Múzeum született" című tárlat, amely az intézmény 50. születésnapjára készült.

A magtárban berendezett múzeum egy igazi „retró” élményt kínál, ahol a Kádár-korszak elevenedik meg minden apró külcsínével és bájával együtt.

A szabadtéri múzeum területét nem csak gyalog vagy kölcsönzött kerékpárral barangolhatjuk be, hanem utazásunkat segíti egy 1930-ban gyártott, 80 férőhelyes vonat. A skanzen hat megállóhelye között egy korhűen felújított motorvonat (BCMot 422) szállítja a látogatókat.

Belsőváros (2019)

 Csongrád már az Árpád-kortól lakott település volt, és az itt élő emberek többnyire halászattal foglalkoztak.

Ennek az ősi mesterségnek állít emléket a korhűen meghagyott és visszaállított Belsőváros. Az itt található településnyi műemléki védettségű épület mindegyike a 18-19 századi parasztház egyediségét viseli magán. Az idők során a Körös-torok miatt jelentős idegenforgalmi bázissá fejlődött a város, ezért az épületek közül több jelenleg vendégházként funkcionál vagy kézművesházzá alakult. A Tisza mellett pedig egy szépen kiépített bicikli úton lehet megközelíteni a skanzent.

Bodrogközi Múzeumporta (2019)

Cigándon található a Bodrogköz egyetlen falumúzeuma, amely betekintést nyújt a település múltjába.

A község vezetősége 1999-ben gondolta úgy, hogy a település központjában lévő elhagyatott épületet megvásárolja, és falumúzeum kialakításába kezd. Régi fotók alapján építették újra a tornácos épületet, amely nádtetőt kapott. Napjainkban a falumúzeum főépületében négy helyiség látogatható: az 1920-as évekből való tisztaszoba és a pitvar, a másik két kiállító helyiség pedig a szőttes és a helytörténeti kiállítás. 

A hajdani istálló helyén múzeumpedagógiai foglalkoztató terem került kialakításra.

Tájház (2015)

Hódmezővásárhely népművészetét bemutató tájház az Árpád utca 21. szám alatt, közvetlenül az árvízvédelmi fal mellett található.

A 18. századi parasztház egy igazi vásárhelyi, népi építészi különlegesség, a szobákban a különböző városrészekről ide került, például csúcsi, tabáni és újvárosi bútorok és hímzések láthatóak. Az udvaron eredeti állapotban fenn maradt gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak találhatóak.

Nemzeti Történeti Emlékpark (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. 

A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.

1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít az amúgy is változatos tárlatot.

Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.