Nemzeti Történeti Emlékpark (2015)

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól megnyitása óta a Dél-Alföld legnagyobb szabadtérimúzeumjává nőtte ki magát, ahol a tájegység jellegzetes épületeit bemutató kiállítás, vízügyi, erdészeti és természetvédelmi bemutatók kaptak a helyet. Napjainkba az emlékhely legfőbb látványossága Feszty Árpád 1996-ban helyreállított „A magyarok bejövetele” című panorámaképe.

forrás: opusztaszer.hu

Az Emlékpark területén található az Alföld talán leggazdagabb monostorának maradványa, ugyanis az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség vélhetően a 12. században építette ide nagy alapterületű birtokát. A feltárt román stílusú plébániatemplom három periódusban is átépítették, így a középkor végére már bazilika nagyságúra duzzadt. Az uradalom virágzásának itt is a török pusztítás vettet véget. 

A későbbi feltárások során előkerült antik eszközök a park főépületében kaptak helyet egy szépen berendezett kiállítás keretében.

A romok szomszédságában található a honfoglalás 1000. évfordulójának emelt Árpád-emlékmű. A millenniumi ünnepségek közeledtével először Kecskemét városának jutott eszébe, hogy  Pusztaszeren(felső) emlékművet állítsanak az itteni történéseknek. A pusztaszeri alapkőletétel után két héttel Sövényházán is elkezdődtek a munkálatok. Az államalapítás 1100 éves évfordulójára panteonnal bővítették az emlékhelyet, ahol hazánk történelmét meghatározó nagyjaink mellszobrait kaptak helyet.

1995-ben nyílt meg a látogatók előtt az Emlékpark legfőbb látványossága, a Rontudában helyet kapó Feszty-körkép. A maga nemében egyedülálló Festmény a magyar nemzeti romantika legmonumentálisabb alkotása hazánk történelmében. Az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában Feszty Árpádot több festőtársa segítette. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket Vágó Pál készítette.

A kör alakú épülettömbben több kiállítás is látható, például a „Szer monostora és kora” című tárlat, ahol az egykor nagy hírű középkori monostor feltárásakor előkerült leleteket tették közzé. Ezen kívül a "Promenád 1896” elnevezésű viselettörténeti bemutató és egy reneszánsz panoptikum is színesít az amúgy is változatos tárlatot.

Az emlékparban, egy hangulatos tóparton található az egykori Tiszai gátőrház, ahol a folyami fafeldolgozás, hajóépítés és a halászat történetével ismerkedhet meg a látogató. Különlegesség még az itt helyet kapó 1879-es nagy árvizet bemutató fény- és hangjáték. A helyiek a Szegedet romba döntő áradatot Rózsa Sándor bosszújaként emlegették.

Országosan is egyedülálló látványt nyújt a parkban álló Csete György jurta-házai. Magyarország erdeit, a hazai erdőgazdálkodás történetét, az erdészek életét, valamint a fa kitermelését és megmunkálását mutatják be az itt álló 10 pavilonba. A tábor különleges értéke a kéttornyú ökumenikus deszka kápolna, amelyben elmerülhetünk a meditáció világában is akár.

A honfoglalás emlékhelyén található egy Szabadtéri néprajzi gyűjtemény is, amely az ország öt skanzenének egyike. Az itt álló házak mindegyike a 19. századi Szeged környéki falvak és tanyavilág hétköznapjaiba és ünnepeibe nyújt betekintést kiállításaival. A nézelődő láthat itt tanyasi iskolát, halászházakat széldarálóval, iparos műhelyek szerszám kiállítással, szatócsboltot pékműhellyel, kisvasutat állomásházzal, kocsik és mezőgazdaságigépek gyűjteményét, áttelepített községháza és postahivatal, amely 1987 óta postatörténeti múzeumként üzemel.

 Az alföld jelképének utolsó hírmondóinak egyike is itt kapott helyet, a Szentes-Donáti szélmalom korának egyik leghíresebbike volt.