Túra: Ladánybene majdnem 27 (2020)

 „Anyám szeme, mint jóságos sugár
Vitorlám útját kíséri
Nem félek az idegen világban
Egyedül minden sikerül

Pánsípon játszik egy kis pásztor
Léghajó fölötte repül
Meleg van halovány kép lebeg
Kismadár álomba merül

(Ladánybene 27)

Turján-vidék


















Kiskunsági Piros 1.


Heten vágtunk neki a „Fölső-Kiskunság” dimbes-dombos vidékének és megpróbáltunk a 30 kilcsibe belepréselni mindent, ami a csövön kifért. 

Nem bírtunk már tovább várni… tehát elkezdtük! A Ladánybenétől induló mai Kiskunsági Piros első szakaszán temérdek a látnivaló, de ugyan ennyit ki is hagy a turistaút. Nem kérdés, hogy a pusztában megbúvó templomromokért és kastélyokért érdemes egy kis kittérőt tenni. Ha valaki a környék összes látnivalóját szeretné felfűzni egy sétára, arra bizony 30 kilométernyi út sem elég.


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Ladánybene (P) - Temetődűlői iskola - Erdő-hegy - Rákóczi-hegy - Csaradi iskola - Kunbaracsi templomrom (P+) - Kunbaracs - Kunbaracsi-erdők - Barcsay-kúria - Ladánybenei templomrom (PL) - Ladánybene


Táv és szintemelkedés:

30 km/ 130 m



Napfenyves


Ladánybenei templomrom (2020)


Ladánybene határában több kurgán (kunhalom) is található, az egyikből került elő az a honfoglalás-kori sírlelet, amely a településről a Bene vitéz nevet kapta.

Az 1840-es években a Templomdűlőben került elő egy honfoglalás-kori sírlelet. A halom alatt lévő, a helyiek által már régóta emlegettet 12. századi templom egy téglából épített, félköríves szentélyű, kisméretű épület lehetett. A templomot kőből épített kerítőfal vett körül, s valószínűleg Bene temetőjét fogta közre.

A régészek 1982 és 1992 között újra birtokba vették a lelőhelyet, és az alapfalakat kibontották, a temető 541 sírját pedig feltárták. A sírokból viszonylag gazdag, késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek és viseleti tárgyak. Az itt felszínre hozott leleteket napjainkban a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.

Barcsay-kúria (2020)


A Kunbaracshoz tartozó, de már szinte Ladánybene határában álló Barcsay-kúria 1840-es évek környékén épült. 

Az épület első tulajdonosa Simon báró volt, aki meghonosította az ingatlan körüli birtokon a szőlőművelést. A bárótól nyerte el kártyán az erdélyi származású ügyvéd, báró Barcsay Andor. A második világháborút követően az üres épületet a helyi TSZ vette át, és munkáscsaládokat költöztettek be ide. Az 1950-es években a szőlőt felváltották a vörös, és fekete fenyők. 2000-ben egy család vásárolta meg, és felújításba kezdett a birtokon, így született meg az épület mai (eredeti) arculata, jellegzetes kidomborítással és gipszdíszítésekkel. 

A kúria környéke - bár nincs elzárva - de magánterület. Kérjük ennek maximális tiszteletben tartását!

Szent Mihály-emlékfal (2020)

A Szent Mihály-emlékfal Ladánybene szakrális múltjának egyik legrégebbi építészeti emléke.
Az emlékfalat 1912-ben állították a Barcsay birtokon, és a mennyei hadak nagy vezérét ábrázolja. A kegyhely az évek során több felújításon is átesett, de ezek során eddig még sikerült megőrizni az eredeti mű jellegét.

Kárpáti borzderes (2020)

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. 
A állat a Kárpátok lábánál lévő területekre lett kitenyésztve, ugyanis a zord hegyvidéki körülmények szilárd testalkatú fajtát követeltek meg, amely a legelőfüvön tartva is képes egy család ellátására elegendő tejet termelni. A borzderes a mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el, de napjainkban már nincs jelentősebb állományuk az országban.

Vörös-kastély (2020)


Kunbaracsról kiérve, a ladányben út mentén egy díszes kapu jelzi, hogy itt a fák között, elbújva áll Bács-Kiskun megye egyik legszebb kastélya, a Vörös-kastély. 
A műemléképület felújítása ugyan kicsit túlzóra vagy inkább giccsesre sikerült, de belsejében az erdeihez nagyon hasonló, korhű berendezés található. Azonban az épületet belülről és kívülről egyaránt megtekinteni sajnos csak a szálló vendégeknek lehet.

Kunbaracsi templomrom (2020)

A kunbaracsi erdők ölelésében, elbújva található az a 13. századi templom maradvány, amelyet az 1920-as években a kecskeméti Városi Múzeum tárt fel. 
A pusztában álló egyhajós, román stílusú templom a század első felében épült terméskőből. Az épületet a 15. században egy kápolnával bővítették, és ekkor készülhetett a templomot övező kör alakú fal is, amely napjainkban is jól kivehető. A romoknál áll egy emlékkereszt is, melyet 2005. augusztus 21-én szenteltek fel. Az itteni domb egyébként egy csillagászati megfigyelőhely is, mert a területen elég alacsony a fényszennyezés.

Rákóczi-hegy (2020)




A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is. 

Sarlóspuszta, avagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács megye határán fekszik. A homoki gyepes dombvonulatot szép völgyek szabdalják fel, a hátakról pedig pazar kilátás nyílik a buckavidékre. 

1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc, kuruc csapataival Sarlóspusztán vészelte át a pestisjárványt, és a hagyomány szerint a fejedelem sátra az itteni a halmon állt.

Erdő-hegy (2020)




Tatárszentgyörgy és Ladánybene határán terül a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckása, az Erdő-hegy.

A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is.

A „hegy” növénytársulata is kivételes, ugyanis a borókás, galagonyás és homoki gyepes társulásokat csak itt-ott töri meg néhány betelepülő faj. Az itteni sárga jelzésű turistaút pedig egy szép feketefenyves erdőben vezet a látnivalóhoz.

Templomdűlői iskola (2020)


A Templomdűlői iskola múltjához méltatlanul áll az út mentén, és az enyészetre vár. Az épület előtt látható keresztet pedig sajnos megfosztották egykoron a fém tolvajok a „méltóságától”.

Magyarok Nagyasszonya templom (2020)


A ladánybenei Kovács Pál lelkész javaslatára kezdeték el a mai templom megépítését 1940-ben. Sajnos az építkezésbe a II. világháború is beleszólt, így csak 1948 novemberére készült el teljesen a templom. A Boldogasszonyról elnevezett új templomot dr. Pétery József váci megyés püspök szentelte fel.
2015-ben a templom nagy ajándékot kapott, ugyanis egy nagyméretű, faragott keresztutat adományozott Varga László. A fotóművész és népi fafaragó Dabason él, de Ladánybene szülötte.

Nagyboldogasszony görög katolikus székesegyház (2020)


A miskolci Nagyboldogasszony székesegyházat gyakran Búza téri templomként szokták emlegetni. A tekintélyes méretekkel megáldott katedrális 2011-ben kapta székesegyházi rangját, ugyanis ekkor Miskolc újra görög katolikus püspöki székhely lett.

A miskolci Búza téren álló premodern, neogótikus épületet Galter János tervei alapján épült, Hricz József épített. 1911-ben felszentelt a templom megépítését 1800-as évek eleje óta szorgalmazta a helyi görög katolikus vallású ruszinok és szlovákok.

A latin kereszt formájú templombelsőben egy gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztáz látható, melyet az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban..

Zsinagóga (2020)

A régió ma is működő legnagyobb zsinagógája Miskolcon a Kazinczy utcában található.
Az épület 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján, neoromán stílusban. A zsinagóga a bécsi leopoldstadti épület mintájára készült és a tervezésekor több újítást is kapott, például egy orgonát is helyeztek ide. A tóraolvasó asztalt elrendezése és egyéb okok miatt a sátoraljaújhelyi rabbigyűlés kiátkozta a miskolci rabbit, ezt követően pedig a hagyományoknak megfelelően átalakították a zsinagógát. A leromlott, balesetveszélyes építményt 2017-ben felújították.
A háromhajós, álbazilikás elrendezésű épület belsejében karcsú vaspillérek vannak, melyek díszítésében gótikus és bizánci elemek is láthatóak. A falak keleti motívumokat idéző, bonyolult festése M. Horowitz munkája.

Mahr-ház (2020)


A Széchenyi István út 35 szám alatt álló stukkódíszítésű épület 1881-ben épült Mahr Károly kereskedő megbízásából. Az ötaxisú épület középrizalitját négy féloszlop tagolja, amelyek az emeleti részeken látványos szecessziós díszítéssel vannak ellátva. A ház homlokzatának felső részén és a kovácsoltvas kapun is látható a készíttető monogramja. A bérház földszintjén volt Mahr Károly és Mahr Pál „fűszer-, anyag-, festék- norinbergi áru, mag- és ásványvíz" kereskedése a Fekete kutya.

Mancs (2020)

 Mancsnak, a miskolci Spider Mentőcsoport mentőkutyájának a szobra Szinva patak partján áll.
A németjuhász kutya gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett a világ számos pontján. A híres mentő kutya egy tüdőgyulladást követően vesztette életét, belvárosi szobra azóta valóságos búcsújáró hellyé vált.

MÁV Igazgatóság épülete (2020)


A egykori Bárányka fogadó helyén épült fel 1892-ben a görög katolikus püspökség neobarokk székháza. Az épület terveit Blau Gyula készítette a megbízó pedig Firczák Gyula munkácsi egyházmegye püspöke volt. A hatalmas bérházban a miskolci vasúti igazgatóság is helyet kapott. Az épület napjainkban is MÁV Igazgatóság tulajdona.

Vasutas hősök emlékműve (2020)


A Mindszent téren, a MÁV Központ épülete sarkánál áll a vasutas hősök emlékműve.
Az államvasutak miskolci vezetősége 1936-ban szobrot állíttatott hősi halottainak emlékére. A kompozíció Aszalay Gyula bronzalkotása, amelyre egy '56-os emléktábla is rákerült 1992-ben.

Szent Péter és Pál apostolok templom (2020)



A Szent Péter és Pál apostol templom Miskolc belvárosában, a Mindszent téren található, tervezője korának kiváló építésze Giovanni Battista Carlone volt. 
A templom 1728-1744 között épült, egy középkori kápolna helyén, amely a szegények kórháza mellett állt. A barokk idők tekintélyes alkotásának eklektikus tornyai csak 100 évvel később készültek el Ferenc József felajánlásából. A Szent Péter és Pál apostol tiszteletére felszentelt épület sokáig a város egyetlen katolikus temploma volt. 
A templom barokk berendezéséből kiemelkedik a szószék és a főoltár, amely oltárképe Szent Pétert és Pált ábrázolja. Az alkotást a többi oltárképpel együtt Kovács Mihály készítette.

Csupros Mária (Immaculata) (2020)


A Mindszenti téren álló Mária-szobrot a pestisjárványtól megmenekülő város lakói emelték. 

A 18. században állított barokk stílusú mészkőből fogadalmi oszlopon napjainkban már csak Szűz Mária látható, pedig eredetileg a kompozíció három alakos volt. 1878.-ban a szobrot ismeretlen tettesek megrongálták, Nepomuki Szent János és Szent Lőrinc Sebestyén szobrait letörték. Ezért aztán az alkotást a templomudvarba helyezték át inkább, a térre meg egy másolat került. 

A helyiek szerint a szobor „Csúfneve” onnan ered, hogy régen a szobor közelében volt a piac, és a környék fazekasai a szobrot körülvevő kovácsoltvas kerítésre akasztották ki portékájukat.

Szovjet Hősi emlékmű és katonasírok (2020)


A II. világháborút követő szocialista időkben egy 33 sírból álló szovjet katonai temető is kialakítottak a Kálvária-dombon. Sőt egy felszabadítási emlékmű is helyet kapott a sírkert közepén.

Felszabadulási emlékmű (2020)



Miskolcon, a Mindszent téren, a Munkaügyi Központ mellett áll egy felszabadulási emlékmű.
Makrisz Agamemnon alkotása a II. világháború lezárásának a huszadik évfordulójára készült, ezért is szokták "20 éve" elnevezést használni a kompozícióra. A szoborcsoport két férfit és egy nőt ábrázol, amint felszabadultan lobogtatják hazájuk zászlaját.

Kálvária és kápolna (2020)


Miskolc legszebb kálváriája az Avas oldalában található, a Herman Ottó Múzeum Görgey úti épülete mögött.
A kálvária megépítésére Máriássy Gábor egri kanonok alapítványt hozott létre 1857-ben. Az általa megvásárolt Tűzköves dűlőben lévő telken álló kápolna 1864-re készült el Rudolf Antal tervei alapján. A domboldalban hatlépcsős kálváriasort is kiépítettek itt, stációk kőfaragásait pedig Dallstrőm József, svéd származású miskolci kőfaragó készítette. Napjainkban a stációk közül már csak négy áll az is romosan, a kápolnát legutóbb az 1990-es években renoválták.

Avasi kilátó (2020)



A 234 méter magas Avas tetején áll egy 72 méteres tévétorony, amely kilátóként is működik. 

Miskolc emblematikus tornyát 1963-ban építették Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján. A „hegyen” már korábban is egy fából készült kitekintő, a Rákóczi-kilátó állt, amely Rákóczi hamvainak Kassára szállításának emlékére készült el.
A mai Avasi kilátót szabadon látogatható, sőt egy kávéház helyet kapott a toronyban, teraszáról pedig nyugodtan gyönyörködhetünk az alattunk elterülő Miskolc szépségeiben.

Szent Anna templom (2020)


A miskolci Szent Anna templom a város egyik legkisebb temploma, amelyet a helyiek Vöröstemplomként is szoktak emlegetni.
A Szent Anna téren álló épület 1826-ban készült klasszicista stílusban.
A szintén klasszicista orgonát pedig Angster József készítette 1894-ben.
A templom temetőjében olyan neves személyiségek nyugszanak, mint első operaénekesnőnk Déryné Széppataki Róza, és híres festőnk, Munkácsy (Lieb) Mihály nővére, Lieb Cecília.

Avasi református templom (2020)

























Az Avas lábánál megbújó gótikus református templom Miskolc legrégebbi és egyben legértékesebb műemléke.

A város első templomát a 13. században kezdték el építeni, amely egy egyhajós, román stílusú templom volt. Nagy Lajos uralkodása alatt kezdték meg e templom bővítését, majd 1289-ben teljesen átépítettek, ekkor kapta meg ma is látható késő gótikus stílusú csarnoktemplom alakját. 1544-ben a törökök felgyújtották az épületet, sőt az épület legszebb részét a tornyot is ledöntötték. Az építmény két évtizedig tető nélkül állt, míg nem a reformátusok 1563 és 1569 között átépítették. A torony is ekkor készült, de nem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként állították fel.
A templom belsejében található neogótikus stílusú orgonát 1895-ben építette Angster József. A 2000-es évek elején újabb felújítás helyett új hangszert kapott a gyülekezet, de a régi orgonát megy hagyták az eredeti helyén.

A templom körül található a város legrégebbi temetője terül el, amely legrégebbi sírkövek a 17. és 18. századból valók. A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, és a Latabár család is.

Evangélikus templom (2020)



A belvárosi evangélikus templom  Luther-udvarban áll, de tornya több helyről jól látszik a városból. A mellette található egykori evangélikus iskolának olyan neves tanulói voltak, mint Szemere Bertalan, Hunfalvy Pál vagy Herman Ottó.
A helyi cipszer és szlovák családokból álló lutheránus gyülekezet első temploma 1797-re épült fel a Hunyad utcák által közrefogott területen. A Radvánszky család adományából készült épület 1817-ben egy villámcsapás következtében teljesen leégett. 1817 és 1820 között az új empire stílusú templom építéséhez fogott a gyülekezet, amelyhez felhasználták a régi falmaradványokat is. A hatalmas, közel 60 méter magas templomtorony 1864-rben csatlakoztatták a hajóhoz. Az 1878-as miskolci árvízben komoly károkat szenvedett a templom, de a 20. század második felében teljesen felújították az épületet.
A templomba oltárképét Székely Bertalan készítette 1897-ben, a festmény Jézus a Getsemáne-kertben ábrázolta a művész.

Erzsébet Fürdő (2020)


Miskolc egyik legszebb eklektikus épülete az Erzsébet fürdő, amely 1892 és 1893 között épült Adler Károly tervei alapján. A fürdőnek óriási sikere volt egészen 1994-ig, ekkora az épület annyira leromlott, hogy be kellett zárni. Az Erzsébet téren álló fürdő 2010-ben nyílt meg újra, ma gyógyászati központ működik benne.

Herman Ottó Múzeum (2020)

























Az Avas-hegy lábánál található egykori iskola épülete (Papszer) ad otthont a miskolci Herman Ottó Múzeumnak.

A nagy múltú épület falai között kezdte meg működését 1899-ben a Borsod-Miskolci Múzeum, később az igazgatóság is ide költözött. Ma pedig több kiállítótérrel rendelkező, a központhoz közvetlenül tartozó kiállítóhely az évszázados épület, amely termeiben időszakos és állandó kiállítások láthatóak. 

A Papszer utca elején ott áll a múzeum névadójának a mészkőből faragott szobra. Az egész alakos Herman Ottó alkotás volt feltehetően Medgyessy Ferenc utolsó munkája.

Bársony-ház (2020)



Az egykori Derékpiac helyén áll a város egyik legszebb épülete a Bársony-ház. 

Az emeletes, sarki épületen látható egy emléktábla, amely Bársony János Miskolc városi tiszti ügyészére emlékezik. A házának akad még egy híres történése, ugyanis alapozásakor 2,5 méter mélyen három különleges formájú leletre bukkantak 1891 augusztusában. Herman Ottó azonnal rájött a leletek jelentőségére, hisz bizonyítékul szolgálhattak arra, hogy éltek Magyarország területén az őskőkorban emberek.

Az egykori házban ma a Lévay József Református Gimnázium Tóth Pál diákotthona van.

Nemzeti Színház (2020)


,,ámbár nagyon szomorú, hogy olly nagy Hazánkba csak Miskolcon áll egy olly intézet, amely a nagy célnak megfelelend...." - Gróf Széchenyi István
A település első kőszínházát 1823. augusztus 24-én nyitották meg, de ez az épület sajnos a 43-as miskolci tűzvészben elpusztult. Az új, mai is látható, Cassano József tervei alapján elkészült színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel.  Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte küllemében a klasszicista jegyeket.

A Miskolc Nemzeti Színház komplexumában a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint Bartók Plusz Operafesztivál, és emellett Színháztörténeti és Színészmúzeum is működik itt.

Zborovszky-ház (2020)


A műemléki védettséggel rendelkező, szépen felújított Zborovszky-ház a miskolci Széchenyi utca egyik legszebb bérháza.
Zborovszky Sándor hentes a 19. század végén építtette az egyemeletes, ötaxisú házat. Az épület földszintjén sokáig húsbolt működött, majd 2005-ben az MKB Bank tulajdonába került, amely a földszinten fiókot nyitott, az emeleten pedig irodák vannak.

Miskolci Galéria (2020)



 A város vizuális művészeti központjaként funkcionál a belváros szívében található Miskolci Galéria.
A galéria 1967-ben jött létre, a Városi Képtár és a Diósgyőri Vármúzeum egyesülése révén. A kiállítás gyarapodó anyaga 1996-ban költözött Széchenyi utcán elhelyezkedő barokk kúriába, a Dőry-házba. A felújított és kibővített épületben időszakos és állandó kiállítások mellett, kortárs hazai és külföldi alkotók is állítanak ki.

Nyilas Misi Ház (2020)


Miskolc történelmi belvárosában található a Nyilas Misi Ház, amelyet Belvárosi Református Egyházközség ifjúsági házként használ. A templom szomszédságában álló polgári házat a helyi református gyülekezet Rudolf Mihály építész tervei alapján építtette át. Az egykori földszintes ház homlokzatát erős plasztikkal, épületkerámiákkal és Napos-Holdas-Életfás szekkókkal, igefelirattal emelte ki a tervező.
Az épület udvarában szabadtéri szószék és egy fedett színpad is kialakításra került, így a megújult műemléképület fontos helyszíne a város kulturális életének. Ezen kívül lehetőség van az épületben megszállni, a belváros miatt csoportok és családoknak is ideális.

Belvárosi Református templom (Kakastemplom) (2020)




























Népiesen Kakastemplomnak nevezett a belvárosi templom régió legnagyobb református katedrálisa.

A késő barokk, klasszicista stílusú templomot 1786 és 1808 között építették Wieser Ferenc tervei alapján.

Az egyházkerület legmagasabb historizáló tornyában függ a 28 mázsás Eszter-harang, amelyet a Bató család korán elhunyt lányuk emlékére készítettet.

Szent Háromság orosz ortodox templom (2020)

A miskolci Szent Háromság orosz ortodox templom nemcsak városnak, hanem egész Magyarországnak is egyik rendkívül nagy értéket képviselő műemléke.
A Balkánról a Magyar Királyság területére, nagyobb számban érkező ortodox hitű családokból az 1700-as évek szerveződött egyházközösség Miskolcon. A Szent Naumról elnevezett kápolnájukat az idők folyamán kinőtték a helyi görögök, ezért elhatározták, hogy Isten dicsőségére különálló, díszes templomot építenek. A ma is látható barokk templom alapköveit 1785-ben rakták le, de az épület csak 21 év múltán készült el.
A templom 88 darabból álló ikonosztázionját Jankovics Miklós egri faszobrász készítette, a rajta látható képeket pedig Anton Kuchelmeister bécsi akadémiai festőművészt festette ukrán ikonfestők segítségével. A mennyezeti freskó szintén Kuchelmeister alkotása.

1782-ben II. Katalin orosz cárnő Miskolcon történt átutazása alkalmával meglátogatta a Piatz utcai kápolnát. A látogatása emlékére a Szentséges Istenszülő Ahtirkai Csodatevő ikonjának egy másolatát ajándékozta a közösségnek, amely díszes helyet kapott a templomban.
A II. világháború alatt Popovics Konstantin atya által megőrzött hatalmas értékkel bíró műkincsekből megalakult a Miskolci Magyar Ortodox Múzeum, amely csodálatos ikon- és kegytárgy-gyűjteményével az ország egyik legérdekesebb ortodox múzeuma.

Erdészeti palota (2020)


A miskolci Deák tér egyik meghatározó épülete az építészetileg is egyedülálló Erdészeti palota.
Az erdőigazgatóságot, mint hivatalt 1924-ben szervezték meg Miskolcon, melynek feladata a környező vármegyék erdeinek igazgatása és ellenőrzése volt. Az erdőkincstári palotája 1929-re épült fel, felsővidéki neoreneszánsz stílusban. A terveket Lehoczky György és Papp Sándor készítette a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére.
Az épület leglátványosabb eleme a délnyugati sarkon látható Patrona Hungariae szobor, amely Madonnát a lábainál lévő tövisbokorral átfont országcímerrel ábrázolja.

Deák Ferenc szobra (2020)



A főváros után elsőként Miskolcon állítottak szobrot a haza bölcsének. Deák Ferenc egész alakos szobrát Gárdos Aladár szobrászművész készített és 1925-ben adták át.
A kompozíció főalakja Deák, aki a jobbjával egy törvénykönyvre támaszkodik. A talapzat előtt álló női alak, kezében zászlóval a nemzetet szimbolizálja, és az alkotás pedig haraszti mészkőből készült.

Minorita templom szobrai (2020)



A templom homlokzata közel kétszáz évig díszítetlen volt, a ma is látható neobarokk stílusú kompozíció 1928-ban készült el. A bejárat melletti szoborfülkéiben Szent Klára és Szent Erzsébet szobrai láthatóak. Az emeleti ablakok mellett Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobra áll. Mária szobra pedig a templom főhomlokzatán kapott helyet.