Szent Vendel római katolikus templom (2026)

Tatárszentgyörgy központjában, 100 éves gesztenyefák társaságában áll a település római katolikus temploma, amely 1858-ban épült barokk stílusban. A hagymakupolás épület 25 méter magas tornyát csak később, 1900-ban kapta. Az akkori átalakítás során két oldalhajót is építették hozzá.

Az egyházi épület belsejében található oltárkép a templom védőszentjét, Szent Vendelt ábrázolja.

1956-os emlékmű (2026)

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola melletti parkban található Tatárszentgyörgy 1956-os emlékműve.

A település „Büszkeségpont” pályázat keretében készítette el Pap János szobrásszal 2017-ben az alkotást.

Az emlékmű maga egy Magyország motívum, amely üvegszálas műgyantából készült, és az évszámot pedig egyszerűen kivágták a kompozícióból.

II. Rákóczi Ferenc-emlékmű (2026)

A tatárszentgyörgyi templomkertben egy különleges obeliszk áll, amely II. Rákóczi Ferencnek állít emléket. Ugyanis a fejedelem 1710. július 10-22. között csapataival Tatárszentgyörgyön táborozott, sátra a falu határában lévő strázsahegyen állt. A homokbuckát 1924-ben ezzel kőoszloppal jelölték meg, amely később bekerült a településre. Az obeliszket egy Rákóczi-címer díszíti, a talapzaton pedig egy márványtáblán olvasható a híres esemény dátuma.

Rákóczi-hegy (2026)

A sarlóspusztai Rákóczi-hegy nem csak a Felső-Kiskunság tájképi értéke, hanem emellett még történelmi emlékhely is.

Sarlóspuszta, avagy ahogyan a helyiek emlegetik Sarlóssár Pest és Bács vármegye határán fekszik, és arról híres, hogy 1710 nyarán II. Rákóczi Ferenc, kuruc csapataival itt vészelte át a pestisjárványt. A hagyomány szerint a fejedelem sátra az itteni Strázsahegyen volt. Ennek emlékére 1924-ben egy emlékoszlopot állítottak a halomra, amely azóta már átkértül Tatárszentgyörgyre. Van helyette azonban pazar kilátás az itteni a buckavidékre, ahol homoki dombvonulatokban és gyepes völgyek gyönyörködhetünk.

Erdő-hegyi geodéziai mérőtorony (2020)

Tatárszentgyörgy és Ladánybene határán terül a Turjánvidék egyik legszebb homokbuckása, az Erdő-hegy.

A bucka tetején álló tornyot a helyiek csak „kilátóként” szokták emlegetni, amely a maga 30 méterével állítólag az ország legmagasabb ilyen jellegű építménye. Sajnos napjainkban az építményben nincsenek meg a létrák, pedig tetejéről egykoron látni lehetett a Budai-hegyeket, Dunaújváros kéményeit és Kecskemétet is.

A „hegy” növénytársulata is kivételes, ugyanis a borókás, galagonyás és homoki gyepes társulásokat csak itt-ott töri meg néhány betelepülő faj. Az itteni sárga jelzésű turistaút pedig egy szép feketefenyves erdőben vezet a látnivalóhoz.