Soltvadkerten a baptista gyülekezet 1891-től létezik, az imaházuk 1911-ben épült fel.
A szecessziós elemekkel gazdagított épület 1991-ben lett felújítva, amikor is a belsőteret átalakították,
a fűtést korszerűsítették, az orgonát pedig kibővítették.
I. világháborús emlékmű (2021)
A Hősök tere kis parkaja ad otthont a soltvadkerti I. világháborús emlékműnek, amelyet
a település 1931. május 31-én avatott fel. A szobrot Kalotay Ottó budapesti szobrászművész készítette, és egy teljes menetfelszerelésben a puskájára támaszkodó, tekintélyes méretű katonát ábrázol.
A mészkő talapzat egyik oldalán pedig a Szózat egyik sora olvasható.
Református templom (2021)
A soltvadkerti református templom 1794-ben épült fel barokk stílusban. Az épület helyén állt egykoron az evangélikusokkal közös imaház, amelyet a kalocsai érsek emberei felégettek. A templom karzatát 1825-ben L alakúra bővítették, a tornyát pedig 1851-ben megmagasították.
A keletelt templom harangjait Lechner Antal és Hirsch Henrik önttette 1760-ban, az utóbbinak nagy érdeme volt abban, hogy a templom megépült.
Tanítók szobra (2021)
A „Tanítók szobra” a soltvadkerti Református templom előtt áll, és a település neves pedagógusainak kíván emléket állítani. A naiv felfogású szoborkompozíció Szűcs-Farkas László alkotása, és 2005-be avatták fel.
II. világháborús emlékmű (2021)
Az evangélikus templom szomszédságában kialakított téren áll a II. világháború helyi hőseinek emlékműve, amely Máté István 1992-es alkotása.
Evangélikus templom (2021)
A Soltvadkertre betelepített evangélikus és a református svábok 1747-től közös imaházat és iskolát építettek, amelyet a kalocsai érsek emberei leromboltak.
Első templomuk II. József Türelmi Rendeletét követően 1784-ben készült, amely a külön-külön működő német és szlovák evangélikusgyülekezet otthonául is szolgált. A ma is a város közepén látható klasszicista stílusú templom 1834 és 1837 között épült, az építkezés felhasználták a régi templom anyagát is.
A régi templom emlékköve az épület belsejében a szószék alatti falon a látható, rajta egy német nyelvű felirat: “Dies ist der Denckstein der evangelica Kirche in Vadkerd” (ez a vadkerti evangélikus templom emlékköve).
Tanösvénytúrák: Orchidea tanösvény (2021)
A Páhiból induló Orchidea tanösvény 8 kilométeren keresztül kanyarog a Kolon-tó déli részén.
Az erdő foltokat és mezöket váltakozva járó tanösvény 8 darab érdekes információstáblán keresztül mutatja be a Páhi-rétek. A tanösvényen tavasztól egészen nyár elejéig csodálhatjuk meg a hazai orchideák, vagyis a kosborok sokszínű világát. Ősszel pedig az őszi kikerics festi rózsaszínre a környékbeli mezőket.
Az itteni síkvidéknek van még egy különleges látnivalója, ugyanis a réten szórványosan álló vadkörtefamatuzsálemek láthatunk, amelyek közül néhányuk életkorát 150-250 évesre becsülik.
A tanösvény adatai:
Táv: 8 km
Állomások: 8
Üzemeltető: KNPI
Füzet: nincs
Májusi cserebogár ((Melolontha melolontha)
A májusi cserebogár mezőgazdaságiterületek egyik jelentős kártevője, ugyanis is ennél a fajnál az imágó is táplálkozik. A kifejlett vöröses barna állat már április végétől rajzik és fogyasztja a lombos fák, cserjék leveleit.
Szibériai nőszirom (Iris sibirica)
A szibériai nőszirom Magyarországon láp- és mocsárréteken, illetve láperdők szegélyében fordul elő.
A növény Ibolyáskék színű virágával május-június hónapokban találkozhatunk.
Tavaszi fűgyökérmoly (Thisanotia chrysonuchella)
A tavaszi fűgyökérmoly Magyarországon mindenütt gyakori, kedveli a száraz füves területeket.
A lepke szárnya elefántcsont színű, rajta apró fekete pontok vannak.
Lápi szitakötő/lápi álarcos-szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)
A lápi szitakötő főként kisvizeket kedveli, ezért elsősorban lápokban, holtágakban, és morotvákban fordul elő.
A szitakötőfaj nőstényét potrohán lévő élénksárga foltsorozatról, hímjét pedig a 7 szelvényen lévő nagyobb sárga foltról könnyen felismerhetjük. A lápi szitakötő védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Vitézkosbor (Orchis militaris)
A vitézkosbor hazánk hegyi, homoki, irtás- és láprétjeit kedveli, de találkozhatunk vele ligeterdőben, tölgyesben, és láperdőben is.
A védett növényfaj májusban nyílik, virága pedig kívül fehéres vagy halványrózsaszínű, belül ibolyásvöröses.
Tizenkétcseppes füsskata (Vibidia duodecimguttata)
A tizenkétcseppes füsskata egy kisebb termetű, narancsszínű bogárfaj, amely a szárnyfedőjén lévő tizenkét pettyről kapta a nevét. Mivel a bogár lárvái lisztharmaton élnek, ezért igen hasznos a tevékenységük.
Rácsos rétiaraszoló (Chiasmia clathrata)
A rácsos rétiaraszoló rétek, legelők, és nyílt erdők lakója. Az araszolófaj mintázata egyedi, amely alapszíne fehértől sárgásbarnáig terjed, a rajzolat lehet sötétebb vagy világosabb, de ez is változó.
Szőrös szitakötő/karcsúacsa (Brachytron pratense)
A szőrös szitakötő gazdag növényzetű, nádas-gyékényes állóvizekben, csatornákban, lápokban, és mocsarakban fordul elő. A szitakötőfaj mindkét nemének a torján szőrök láthatóak, erről kapta a faj a nevét is.
Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)
A hússzínű ujjaskosbor lápréteken, mocsárréteken, sásos-zsombékos társulásokban, magaskórósokban, és láperdők szomszédságában gyakori. A májustól nyíló kosborfaj virága hófehértől egészen a húsvörösig terjedhet, a széle pedig durván csipkézett.
Hegyesnyilú szegfűbagoly (Hadena silenes)
A hegyesnyilú szegfűbagoly hazánk homokterületein és mészkő-dolomit-sziklagyepein honos.
A ritkának számító bagolylepke fajt májustól júliusig figyelhetjük meg.
Tarajos karolópók (Xysticus cristatus)
A tarajos karolópók a talaj közelében lévő, alacsony növényeken él és vadászik.
A pók színe barna, a potrohán pedig sötétebb alakzatok láthatóak.
Nagy meztelencsiga (Limax maximus)
A nagy meztelencsiga nem csak az erdős területeken gyakori, hanem előszeretettel bújik meg lakóhelyünk nedves pincéiben, deszkák vagy kövek alá. A leopárdmintás „csigakirály” napszállta után indul táplálékkereső útjára, és étlapjára főként növényi maradványok, rothadó gumók és gyümölcsök kerülnek fel.
Fényes kormosmoly (Heliothela wulfeniana)
A fényes kormosmoly a fűgyökérrágó lepkék közé tartozó faj, és Magyarországon mindenütt előfordul.
A lepke szárnyának alapszíne feketésbarna, amelyen elszórtan sötét és acélkéken csillogó pikkelyek láthatóak.
Túra: Szatymazi határ V. (202)
„Az igazi jó kalandokat mindig a véletlen hozza, de ritkán hozza helybe.El kell indulni valamerre, hogy találkozzunk velük.”
(Varga Domokos)
 |
| Félelem és rettegés Szentmihályon |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Szatymaz - Kőhalom - Kulipintyó Csárda - Sziksós - Öreg -hegy - Kiskundorozsma - Szentmihály - Kecskés - Vadkerti-kereszt - Alsóvárosi temető - Rókus - Piarista-templom - Sándorfalvi út - Székhalom - Szalakóta Látogatóközpont - "Vad"Fehér-tó - Szatymaz
Táv és szintemelkedés:
56 km/ 115 m
 |
| Fehér-tó egy új szemszögből |
Nagy goda (Limosa limosa)
A nagy goda egy nedves mocsárréteket és szikes legelőket kedvelő gázolómadár.
A madár különféle rovarokat, férgeket, csigákat és más gerincteleneket fogyaszt, de nem veti meg a növények magjait sem. A goda általában zsombékos részeken költ, ahol földre rakja növényi anyagokból készített fészkét.
Nepomuki Szent János (2021)
Az alföldi szakrális népélet egyik jelentősebb emléke a Sándorfalva határában található barokk szobor. A mestermunka Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, az úton járók, vízen járók védőszentjét.
Szalakóta Látogatóközpont és Fehértavi Ornitológiai Tábor (2021)
A Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei madarász székhelye közvetlenül a Fehér-tó mellett található, a sándorfalvi Macskás-gyepen. A csoport a tó madárállomány-felmérésével, és azok élőhelyeik vizsgálatával foglalkozik, emellett természetvédelmi tanfolyamokat és táborokat is szerveznek.
A Nemzeti Park és a Madártani Egyesület közös munkájának
eredményeképpen 2019-ben nyílt a Fehér-tó legújabb attrakciója, a Szalakóta
Látogatóközpont. Az ökoturisztikai, oktatási és kutatási programoknak, madarász
táboroknak helyet adó épület, egy kilátóval, egy tanösvénnyel és „Madárbarát kert”-el bővült.
Sándorfalvi keresztek (2021)
 |
| Török-kereszt, 1904 |
 |
| Községi kereszt, 1954 |
 |
| Alsótemetői kereszt, 1951 |
 |
| Felsőtemetői kereszt, 1896 |
Székhalom (2021)
A Sándorfalvi úton, a Fehér-tó szomszédságában álló Székhalom környékén az ősember nyomai megtalálhatók. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei is kutatták itt a rézkor és a honfoglalás kor nyomait.
Az itteni terület hajdan teljesen a Tisza árterülete volt, sohasem volt elöntve, ezért kurgán későbbi évezredekben is jelentőséggel bírt. A középkorban a terepemelkedés mellett haladt el Csongrád felé vezető postaút, így valószínűleg őrhalomnak is használták.
Piarista vértanúk templom (2021)
A szegedi piarista iskola melletti templom 2000-2001-ben épült fel, Golda János és Madzin Attila terve alapján. A templom a spanyol polgárháborúban kivégzett és 1995-ben boldoggá avatott 13 piarista vértanú tiszteletére lett felszentelve.
A templom kívül és belül is letisztult, minimalista formavilágát mutat. Belsejében Csobán András művésztanár olajfestményei láthatóak, amelyek az első spanyol piarista vértanúkat, Kalazanci Szent Józsefet és a pestises beteget gyógyító Tarnóczi Jeromost ábrázolják.
Vadkertitéri Feszület (2021)
Szeged egyik legszebb és legrégebbi keresztje a Vadkerti téren áll, amelyet barokk szobrok díszítenek.
A feszület 1817 körül egy járványt követően készülhetett, állíttatója pedig feltehetően a tér névadója, Vadkerti József volt, aki az alsóvárosi "ispotály" gondnoka volt. A 2002-ben a műemlék szoborcsoport restaurálták, amelyet Bánvölgyi László szegedi szobrászművész végezet el.
Hétfájdalmú Szűzanya temetőkápolna (2021)
Szeged az Alsóvárosi temetőben található kápolna 1878-ban épült Oltványi Pál, prépost jóvoltából.
A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére emelt épület a halottak oltalmára, és az élők vigasztalására készült.
Ferenc-rendi halottak síremléke (2021)
Szegen az Alsóvárosi temetőben látható a Ferencrend halottainak emléket állító szobor.
A síremlék Bicskei Karle István alkotása, és 1940-ben készült el.
Kecskés-telepi kereszt (2021)
A szegedi Kecskés telepen, a Szabadkai út és a Palánkai utca találkozásánál álló kereszt nem csak egy vallási jelkép, hanem egy I. világháborús emlékmű is egyben.
Az 1928-ban közadakozásból felállított feszület talapzatán domborművek is láthatóak, amelyek egy harcokban megsebesült katonát és egy sírhant előtt gyászoló család ábrázolnak.
Jézus Szíve szobor (2021)
A szentmihályi templom oldalában látható Jézus Szíve szobor 1930-ban készült, és eredetileg a szegedi Kalocsai Iskolanővérek házának udvarán állt.
A helyi szerzetesrendek felszámolása után a szobrot 1951-ben Szentmihályra menekítették, és ott őrizték egészen a templom elkészültéig.
Szent Mihály főangyal templom (2021)
A Szegedhez tartozó Szentmihály első kőtemploma valószínüleg a török időkben elpusztult.
A településen 1949-ben alakult meg a helyi katolikus gyülekezet, akik kezdetekben egy magánházban tartottak istentiszteletet.
A mai modern templom megépítése 1990. szeptember 30.-ra fejeződött be, amely Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel.
Kőhalom (2021)
A Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határrészek találkozásánál magasodik a Kőhalom, amely egy régóta ismert templomos hely. 1995-ben az ásatás során egy Árpád-kori településre és temető nyomaira bukkantak itt, majd 2002-ben pedig szarmata kori településrészlet, és egy honfoglalás kori sír került elő a feltárás során.
Foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)
A foltos nádiposzáta a fűzfákkal, bokrokkal, tarkított gyékényes nádasokat, mocsarakat kedveli.
A költési szezonban a hím revírjének kimagasló pontjain éneklésével jelzi jelenlétét.
A rovarokkal táplálkozó madarat leginkább a feltűnő szemöldöksávjáról lehet felismerni.
Nepomuki Szent János (2021)
Felsőszentivánon a Horgásztónak használt víztározó partján áll Nepomuki Szent János barokk szobra.
A talapzaton lévő felírat szerint eredetileg a szobor máshol állt, csak 2003-ban került mai helyére, és ekkor lett felújítva is.
Túra: Szelíd dombokon (2021)
„Utas vagyok csak ebben a világban, egészen magánosan vándorló utas, aki megnézhet mindent, amit látni módjában van, de semmit magával el nem vihet, semmit félre nem tehet, semmihez hozzá nem kötözheti magát, bármennyire is megszerette ezt, vagy amazt. Átballag az életen, éppen mintha tóparton menne, váltakozó arcú dombok között, mindig lát valami újat és mindig elbúcsúzik valami régitől, s legokosabb, ha mindezt úgy cselekszi, mint a világ legtermészetesebb dolgát.”
(Wass Albert)
 |
| Szelíd dombokon |
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Szálka (K) – Szálkai víztározó – Kismórágy – Bánya – Mórágy – Szintezési főalappont – Mórágyi rög – Gránit-forrás – Henrik-forrás – Bátapáti (S) – Apponyi-kilátó (S+) – Palatinca – Szálkai víztározó (K+) – Szálka
Táv és szintemelkedés:
28,3 km/ 500 m
 |
| Korlátok közt |
Nagy Miklós szobrai (2021)
A Mőcsényhez tartozó Palatincán áthaladva különleges fából készült szobrokat láthatunk az út mellet.
A különleges a fatörzsbe készült formákat egy helyi fafaraggó, Nagy Miklós készíti vagy, ahogy ő nevezi magát a „Fakopáncs”.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)