Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely és a Vértó (2025)

Egyes hiedelmek szerint egy közeli vágóhídról idefolyt vörös színű víz miatt kapta a Rókusi lakótelep paneljeivel körül ölet tó mai nevét. A vízfelület lápos részén szánkódombot alakítottak a ki a 20. század második felében az itt lakó gyerekek nagy örömére. Majd ezen a dombon valósult meg 2009-ben a határon belüli és kívüli összefogásból elsőnként a nyolc különböző székely kapu állítása.

Napjainkban már Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhelyként emlegetik az igazán szép tópartot, hiszen itt állítottak fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy különleges fából faragott szoborkompozíciót. A fakereszt tövében álló két szobor Csanády György költőt, és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolja. De Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és a megvakított Vazul is „lakója” ma már a szoborparknak.

Székely himnusz emlékműve (2025)

A Vér-tó melletti dobon található nemzeti emlékhelyen állították fel a Székely himnusz és szerzőinek emlékére egy szoborkompozíciót. A Barta János által, 2009-ben elkészített keményfából faragott szobrok Csanády György költő és Mihalik Kálmán zeneszerzőt ábrázolják.

Fény - a magyar feltámadás (2025)

A vértói domb tetején kialakított Magyar Történelmi Nemzeti Emlékhely központjában található a „Fény - a magyar feltámadás” emlékjele. A Szögedi-szer magyar napok keretében, 2012-ben felállított szoborcsoport mitikus magyar alakokat (Analita Istenanya, Szöged vezér, Nekese Fősámán, Deédes Aranyasszony, Koppány és Vazul) ábrázol. A szobrokat szegedi és a környékbeli művészek készítettek el Lőrincz Ferenc vezetésével.

Kalazanci Szent József (2024)

Kalazanci Szent József tiszteletére alapított szegedi Piarista rendház udvarán látható a patrónus szobra.

A szentet egy olvasó gyerekkel ábrázolta az ismeretlen alkotó.

Jézus Szíve szobor (2024)

A Dugonics András Piarista Gimnázium kertjébe látható Krisztus király szobra, amely 1931-ben készült.

A szobornak létezik egy másolata is Szegeden, amelyet Bánvölgyi László szobrászművész készített el és a rókusi templom kertjében áll.

Jézus Szíve szobor (2023)

A Szent Rókus-templom kertjben áll még egy szobormásolat, amely eredetijét Krisztus király tiszteletére emelték Szeged katolikus hívei 1931-ben. A másolatot Bánvölgyi László szobrászművész készítette el 1999-ben, az eredeti pedig a Dugonics András Piarista Gimnázium kertjébe látható.

Boros József-emlékmű (2023)

A Szent Rókus tér sokat vitatott szobra Mária Magdolnát megtérése előtti munkaruhában ábrázolja, amelyet az I.sz. kórház bejárata mellől helyeztettek át ide. Petri Lajos 1926-os alkotása Dr. Boros Józsefnek állít emléket, művét 2009-ben Bánvölgyi László restaurálta.

Magyarok Nagyasszonya (2023)

A Szent Rókus-templom kertjében áll egy Mária-szobor, amely a teremtő anyját Magyarok Nagyasszonyaként ábrázolja. Az ismeretlen alkotó által 1909-ben készített szobrot Bánvölgyi László szobrászművész restaurálta 1999-ben, majd másolatot készített róla és ezt állították fel a templomkertben. Az eredeti szobor a béketelepi Krisztus Király-kápolna előtt látható.

Teleki Pál (2023)

A Szent Rókus-templom előtti téren áll Teleki Pál egész alakos szobra, amely a Lengyel-Magyar barátság emlékére köszült 2020-ban. A politikust megformázó szobor alkotója Brzózka Marek, kinek neve a talapzatra elhelyezett kis gyík hátán olvasható.

Szent Rókus római katolikus templom (2023)

forrás: sulinet.hu

A Rókusiak a pestis járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben a kápolnát építettek. A 18. század elejére ezt az épületet kinőtték ezért egy új egytornyos barokk templom felhúzására 1833-ban került sor amely a Szent Rókus templom nevet kapta. 

1879-es Szegedet pusztító ár az épület falait sem kímélte, ezért a lebontása mellett döntöttek. E templom mai utódja 1905-1909 között épült Aigner Sándor és Rainer Károly tervei alapján, jellemzően neogótikus stílusban. A hatalmas kéttornyú katedrális a Fogadalmi templom elkészültéig a Szegedre költöző Csanádi püspök székesegyháza is volt.

Belső termei is tetszetős kialakításúak, a két oldalsó szentélyében Szent Istvánnak és a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, a főoltár képe pedig Szent Rókus ábrázolja, aki éppen a pestises betegek között áll. 

Figyelemre méltó még a templom bejárata fölött látható virágot formázó üvegablak is.

Gyermekeit váró anya (2023)

A Rókus I. sz. Általános Iskola előtt áll egy gyermekeit váró anya szobra, amelyet az Erdélyből menekült Oláh Sándor készített. Az iskola avatásán,1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Horthy Miklós kormányzó is jelen volt.

Gyermekeinek örvendező anya (2023)

A Rókus I. sz. Általános Iskola előtti kertben látható a Gyermekeit váró anya szobrának, egyik másik aspektusa. A gyemekeinek örvendező anya szobrát az erdélyi Oláh Sándor adakozta Szeged városának, amely 1933-as avatásakor még az iskola udvarán állt.

Piarista vértanúk római katolikus templom (2021)

A szegedi piarista iskola melletti templom 2000-2001-ben épült fel, Golda János és Madzin Attila terve alapján. A templom a spanyol polgárháborúban kivégzett és 1995-ben boldoggá avatott 13 piarista vértanú tiszteletére lett felszentelve.

A templom kívül és belül is letisztult, minimalista formavilágát mutat. Belsejében Csobán András művésztanár olajfestményei láthatóak, amelyek az első spanyol piarista vértanúkat, Kalazanci Szent Józsefet és a pestises beteget gyógyító Tarnóczi Jeromost ábrázolják.

Petresi emlékmű (2015)

Az Petresi gátszakadás emlékére 1908-ben egy fekete márványtáblás emlékkövet helyeztek el a körtöltésen, De a táblát többször megrongálták, ezért az emlékműnek új helyet találtak a Vértói úti vasútátjárótól pár méterre. Az ár ötvenedik évfordulójából Móra Ferenc új föliratot ajánlott, az egykori apostoli szöveg helyet amely így hangzik:

"Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat,

Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái.

Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány.

Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel."

Tűztorony (2015)

A Kossuth Lajos körút környéke az 1900 évektől kezdve a szegedi könnyűipar egyik meghatározó része volt. Előbb dohánygyár majd az 50-es évektől pedig ruhagyár állt itt. Ekkor tájt épült a környék egyik hangsúlyos épülete, a tűztorony.