A Békési Pálinkafőzde új, korszerű állomásán 2003 óta várja látogatóit a Békés belvárosában található az a régi műemlék épületben. A kóstoló és bemutatóhely első sorban fő terméküket hívatott népszerűsíteni. A Békési Szilvapálinka és földrajzi eredet védett termék és a Körösök völgyében termett vörös szilvából évszázados hagyományú kisüsti pálinkafőzéssel készül. Emellett persze közel 100 féle pálinka kóstolható meg, akár a látogató saját maga főzheti meg pálinkáját, majd tárolhatja pálinka trezorban.
Isten Anyja születése román ortodox templom (2019)
Békésen görög kereskedők emeltették a ma is látható egyhajós, síkmennyezetű, copfstílusú templomot, 1786-91 között.
A templom copf berendezése és ikonfala 1795-ben készült; az utóbbi Stefan Tenecki műhelyében. Az öttengelyes ikonosztáz képeit aranyozott pálmalevél-koszorúval keretezték. Az ikonok kiemelkedő értékűek, hisz Magyarországon csak két teljes ikonfal található, az egyik Szentesen, a másik Békésen. A műemlék épület ad otthont a hazánkban még fellelhető legrégebbi görög feliratos oltárasztalnak is, amelyet egy szarvasi kereskedő adományozott 1788-ban a gyülekezetnek.
Szentháromság templom (2019)
Békés területét először Csolt nemzettség birtokolta, vára
pedig Szent István uralkodása alatt ispánsági székhely volt. A török dúlás
követően a település elnéptelenedett, 1778-ban alapították újjá a helyi plébániát,
amely temploma 1792-1795 között épült. Az egyhajós, félköríves szentélyzáródású
copf épületet csehüvegboltozat fedi.
A szintén copfstílusú belsőtér főoltárát Bellér Péter
képfaragó és Nagy Ferenc festő készítette, az oltárkép pedig Harruckern Borbála
ajándéka. A szentély többi festményét két kiváló művész festette, Orlai Petrics
Soma és a békési születésű Jantyik Mátyás.
Gúthi-erdő (2019)
Nyíracsád községtől északra terül el az Alföld egyik legnagyobb egybefüggő erdője. Az itteni árnyast zömében akác uralja, de szerencsére még fellelhető az öreg tölgy állományok is, amely gazdagabb madárvilágot, és sokszínűbb növényvilágot rejtenek. Az erdő nem csak flórájáról híres, hanem az egyedülálló vadállományáról is nevezetes, különösen a párját ritkítóan erős dámvad-populációja miatt. És nem elhanyagolható tény, hogy az utóbbi évtizedekben innen kerültek ki a világranglista dobogós trófeái.
A Gúthi erdő története a 13. századig nyúlik vissza, amikor is Báthory család testőrségének parancsnokai, Guth és Keled hűségük jutalmául hatalmas birtokot kaptak Bihar és Szabolcs vármegyékben.
Gúti templomrom (2019)
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, áll egy a 13. században épült román stílusú templom maradványa.
Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom Belső-Gúton épült fel az Árpád-korban a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt monostora ékköveként. A törököket segítő tatár hordák 1594-ben végigrabolták a környéket, és ezután a monostor elnéptelenedett.
A templomrom a kellemes, erdős-ligetes környezetben található, kiváló kirándulási célpont.
Címkék:
Alföld,
Belső-Gút,
Boldogságos Szűz,
Dél-Nyírség,
Dunán innen,
Gúti-erdő,
Hajdúsági TK.,
Hortobágyi Nemzeti Park,
monostor,
Nyíradony,
Nyírerdő Zrt.,
Nyírség,
templomrom
Szeplőtelen fogantatás kistemplom (2019)
A Máriapócsi római katolikus kistemplom a város legrégibb műemléképülete. A Gótikus eredetű, sokszögű záródással ellátott keletelt téglatemplom valószínűleg a 14. században épült. A épület középkori eredetére elsősorban a hosszú szentély támpilléréi utalnak.
A templom hajójának déli falán található a Köpenyes Mária freskótöredék, amelyen főpapok, királyok, férfiak, nők, gyermekek folyamodnak Máriához.
A belsőteret 1980-as években Kocsis József tervei alapján átalakították.
Mindszenty József (2019)
Máriapócs áll Mindszenty József bíboros-hercegprímás egész alakos szobra, amely Bíró Lajos szobrászművész alkotása. A bíboros arról lett híres, hogy templomokat, iskolákat, plébániákat épített, védte az üldözött embereket és az egyházat, felemelte szavát a második világháború vége felé Magyarországon is felerősödő zsidóüldözéssel.
A hercegprímásról megmintázott szobrot annak emlékére állították, hogy a görög katolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát.
Máriapócsi fatemplom (2019)
A kegyhely legújabb épített értéke a közelmúltban épített fatemplom.
Az épület annak az egykor a településen állt ruszin stílusú fatemplomnak az utódja, amely otthont adott az 1696-os és 1715-ös könnyezéseknek.
A szerény, békét árasztó faépület szentélyében a könnyező ikon egy korai másolata is helyet kapott, míg az ikonosztáz képei az Istenszülő-ikon stílusának megfelelően készültek el.
Szent Mihály főangyal görög katolikus kegytemplom (2019)
A híres máriapócsi Szent Mihály bazilika elődje egy egyszerű kis fatemplomocska volt. A Pócsra zarándokoló hívek egyre nagyobb száma szükségessé tette a kis fatemplom helyén egy nagyobb és díszesebb templom építését.
1701-ben Mészáros Mátyás kezdte meg az adományok gyűjtését egy templom felépítésére. Ezen időszakban I. Lipót császár a török felett Zentánál aratott győzelmét a pócsi Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért ő is beszállt az adománygyűjtésbe. A templom építését Bizánczy Gennadius György, a munkácsi apostoli vikárius kezdte meg pénzéből. A mai barokk épületegyüttes 1756-ra sikerült felépíteni, viszont a két torony azonban csak 1856-ban készülhetett el. 1948-ban XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a basilica minor címet adományozott.
A templom berendezése igen hosszú ideig tartott, a díszes képállvány és ikonosztázion 1785-88 között készült el. A szentélyben pedig csak a 18. században épült meg a főoltár, amelynek márványtömbje gróf Forgách Pál ajándéka. Az épület művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte.
A kegytemplom freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe a zarándokokat. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.
A kegytemplom freskóján Szent István felajánlja országát a Boldogságos Szűznek. Itt látjuk Szent István első vértanút, a magyar szenteket és különböző nemzetiségű, jellegzetes viseletbe a zarándokokat. A templom északi oldalán lévő kegyoltárhoz, s a kegyképhez lépcsőn lehet feljutni. Itt van a szószék, Szent Mihály arkangyal szobrával és Szent Péter apostol képével. A déli oldalon a Jézus Szíve-oltár és a Nagy Szent Vazul-oltár látható.
A templom alatti kripta a görög katolikus püspökök, lelkészek sírjait őrzi.
A könnyezés csodájának története 1696-ban kezdődött, amikor a Szent Liturgia közben az egyik pócsi gazda megriadva látta, hogy az ikonosztáz Istenszülő képén Mária szeméből könnyek folynak. Ezt követően a szomszédos Kálló római katolikus plébánosa egy haldokló gyermeket emelte a képhez, aki megérintette a képet és meggyógyult. A csoda hírére I. Lipót a könnyező Mária-képet Bécsbe vitette, de a szállításakor, útközben számos másolat készült a képről. Egy ilyen másolat került az eredeti helyére Máriapócson is, amely 1715-ben megint könnyezni kezdett. A könnyezés tényét egyházi és világi vegyes bizottság ellenőrizte és megállapította a könnyhullás valódiságát. A képet a második világháború után restaurálták, s akkor derült ki, hogy a másoló annak idején nem új deszkát használt a festéshez, hanem egy igen régi, megkopott bizánci ikont festett át.
2003-ban Máriapócs, Magyarország legismertebb kegyhelyeként, felvételt nyert az Európai Máriás Hálózatba, sőt az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út is érinti a szenthelyet.
Túra: Isten hozott Rétközben! (2019)
„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, ...”
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, ...”
(Radnóti Miklós)
Nyírkarászról induló sétánk az Alföldi Kék mércéjével igen látvány-gazdagra sikeredett. Gyulaházán Farkas Bertalan szülőháza és egy Mig21-es vadászgép fogadott bennünket, Anarcson pedig a Czóbel-kúria és egy görög katolikus templom belseje hívogatott látogatásra. Viszont Kisvárdán gyorsan átértünk, és vára is csak amolyan tessék-lássék állapotban van. Tiszakanyáron viszont megtanultuk, hogy ha Szabolcsban pálinkával kínálnak, nem kérdezni, hanem inni kell.
Útvonal:
Nyírkarász (K) – Gyulaháza – Farkas Bertalan szülőháza – Anarcs – Czóbel-kúria – Kisvárda – Várdai vár – Rétközberencs – Belfő-csatorna – Tiszakanyár – II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (megyehatár)
Táv és szintemelkedés:
33 km/ 62 m
II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (2019)
A ma is látható Cigándi II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd elődje az 1930-ban megépített balsai Tisza-híd volt. A II. világháború során a többi folyóhíddal együtt a balsai híd is elpusztult. Ez követően a Rétköz megközelíthetőségére pontonhidat építettek Dombrád és Cigánd között. Az úszó hídszerkezet az 1994. évben átadott átadásáig üzemelt.
A Cigánd és Tiszakanyár közötti újhíd a régi polgári híd felszerkezete újrafelhasználása készült el 1994-re. A híd átadása óta hasonló elvek szerint épült meg több hidunk is.
Honfoglalás Park (2019)
A településünk központjában, a két templom szomszédságában található
Tiszakanyár büszkesége a „Honfoglalás Park”. A 2500 négyzetméter alapterületű
park bejáratánál Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó által készített Székelykapu található. A park végében pedig Kóter László szatmárnémeti fafaragónak
alkotása, a Vérszerződést megörökítő fából faragott szobor együttest látható. A
hét vezér mellett Szent István királyt és Árpád vezért is a park „lakója”.
Református templom (2019)
A tiszakanyári reformátusok első temploma valószínűleg a 18.
század végén épülhetett fából.
A település főutcáján ma is látható klasszicizáló, késő barokk
stílusú templom 1813-ban készült el. A szabadon álló téglalap alakú hajóhoz, később
tornyot toldottak, amelyben 1864-ben öntött harangok laknak.
Szent István király templom (2019)
A település katolikus templomáról nem tudunk sokat, csak
annyit, hogy a 20. század elején épült fel.
Belfő-csatorna (2019)
A Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása
révén, 1860-70 között épült meg a Belfő-csatorna. A vízfolyás főfaladat a
nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállítása és a mocsarak lecsapolása
volt. A csatorna Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába,
vízgyűjtő területén pedig számos, értékes vizes élőhely található.
Kisvárdai vár (2019)
A település a Várdai család birtokközpontja volt a 13. század utolsó évtizedeitől. Zsigmond király engedélye nyomán 1465-ben Várday István érsek kezdte el egy komolyabb erősség megépítését. A családfő halála miatt az építkezés annyira lelassult, hogy csak 1521-ben sikerült befejezni.
forrás: latvany-terkep.hu |
A négyzet alaprajzú, tornyokkal rendelkező a várat cölöpökből készült külső védmű védte. A török hódoltság idején a Várdai család tagjai Ferdinánd pártjára álltak, ezért Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtokaikat a Homonnai és Zichy családok örökölték. 1672-ben Thököly kurucai foglalták el az erődöt, majd II. Rákóczi Ferenc katonái visszavették a császáriaktól és meg is tartották egészen a szabadságharc bukásáig. Ezután a vár hadi jelentősége megszűnt, a falai pusztulásnak indultak, a köveinek egy részét uradalmi épületekhez hordatták el.
A romos épületbe Vármúzeumot rendeztek be az ötvenes években, amely kőtárában látható a Várday család több tagjának a sírköve. 1980-tól a Kisvárdai Várszínház költözött ide.
Vár-tó (2019)
A Vár–tó és környéke közkedvelt pihenőhely a városlakók
körében. A tó körül több zúzott kaviccsal, kővel terített út és pihenő van
kialakítva, emellett egy pavilon is színesíti az összképet, amely kisebb
szabadtéri rendezvények, koncertek rendezésére is alkalmas.
Református templom (2019)
A kisvárdai reformátusok sokáig csak fatemplommal rendelkezek. Első szilárd falazatú templomukat részint a vár elbontott alapjának köveiből építették fel 1803-ra. A ma is látható eklektikus épület alapköveit 1833-ban tették le, és még ebben az évben fel is építették. Végleges formáját azonban csak 1871-ben nyerte el, amikor a torony sisakját “Helvetiai, kálvini hegyes” formájúvá alakította át Tutkovics János.
A templom orgonáját Steinrech Lipót készítette 1882-ben, amely a térség egyik legjobb hangversenyorgonája.
Országzászló (2019)
1945 körül leverték a kettős keresztet, és az ország címert, a turulmadár helyébe pedig búzakalászos, kalapácsos, csillagos címert tettek. 1991-ig állhatott ezen a helyen a szocializmust jelképe, ezután visszaállították az eredeti emlékművet.
Szent Péter és Pál apostolok templom (2019)
A Képes Krónika beszámolója szerint Szent László a kunok
ellen vívott győztes csata emlékére a csata helyén templomot emeltetett. Egyes
források szerint a tatárjárás pusztítása után a templomot a 14. század közepén
építhették át és bővíthették jelentősen, majd az 1470-es években nyugatról
toronnyal bővítették, és átalakították keleten a szentélyzáródást is. A templom
sorsát Balassa Menyhért ostroma és a hajdúk lerohanása végleg megpecsételte, fölgyújtották
a plébánost megölték. Ezt követően a romos hajót lebontották és a helyén épült
fatoldalékban a reformátusok, az elfalazott szentélyben pedig a katolikusok
tartottak istentiszteletet.
A ma is látható „toldalék” és a copfstílusú torony 1722-24 között
készült el, a belsőterekben pedig a barokk uralkodik. Az újjáépítések
során sikerült visszaállítani a középkori állapot egy részét, a hátsó
részén a gótikus támasztó pillérek és csúcsíves ablakok láthatóak.
Várday István Városi Könyvtár (2019)
A jelenleg a Városi Könyvtárnak helyet adó műemléképület, egykoron Sümeghy István
cukrász háza volt. Anno kaszinó, Iparbank, üzletek és boltok működtek itt. 1893-ban
Szénási János építészmester tervei alapján bővítették és átalakították az épületet,
amely eklektikus stílust kapott. A szocializmus éveiben a Kisvárdai Ruházati
Ktsz szalonja és műhelye birtokolta az építményt. A nyolcvanas évek közepére az
évtizedek alatt állapotában romló épület lebontásáról döntöttek. De szerencsére
Ráday Mihály városvédő műsorában bemutatta az elhagyatott épületet, és ennek
hatására a tanács három esztendős munkával, 39 millió forintos költséggel
renováltatta épületet. Így 1990 decemberében már itt fogadhatta olvasóit a
Városi Könyvtár.
Szent László (2019)
A város főterén, a városháza és a könyvtár épülete közé eső
területen helyezték el 2000-ben Szent László király lovasszobrát. A
kisvárdai hagyomány a mai templom elődjének alapítását Szent Lászlóhoz köti,
ezért a szobor az uralkodónak állít emléket.
Az andezit szikla talapzattal együtt 7 méter magasságú lovas
szobor tervezője Győrfi Sándor volt.
Béres József park (2019)
A Béres Csepp feltalálásának 40 éves jubileumának alkalmából
Kisvárda Önkormányzati Képviselőtestülete városi ünnepséget rendezett, melynek
keretében felavatták a legendás feltalálóról elnevezett parkot a település
szívében. Dr. Béres József életének nagy részét Kisvárdán töltötte, munkássága,
tudományos tevékenysége e városhoz köthető.
Az emlékparkban kapott helyet a Szabados István fafaragó művész által készített névtábla is.
Az emlékparkban kapott helyet a Szabados István fafaragó művész által készített névtábla is.
Bagolyvár (Várszínház) (2019)
A Szent László 57. számon lévő, csak Bagolyvárként ismert épület
Kálmán Sándor építtette valamikor az 1920-as években. Az épületet a
szocializmus idején államosították, majd az ötvenes évek elejétől bérlakásokat
alakítottak ki benne. Az épületben takarékszövetkezet és Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium területi irodája is működött. Az új tulajdonosa, a
Nemzeti Vagyonkezelő 2016 nyarán megkezdte a Bagolyvár helyreállítást.
Napjainkban az eredeti szépségében látható épületben képzőművészeti
alkotással láthatóak. Itt kapott helyet Munkácsy Mihály kollekciójának ikonikus
festményei, amely Pákh Imre magángyűjteménye.
Szent György nagyvértanú görög katolikus templom (2019)
A város görög katolikus híveinek temploma Tutkovics József tervei alapján, 1897-ben készült el. A boltíves hajójú, steyeri bádogos tornyú barokk épület tetején a tornyot díszítő kereszteket és gömböt 14 karátos arannyal vonták be.
A templom ikonosztáza és baldachinos oltára 1917-ben került ide a budapesti Rétay és Benedek Műintézettől.
Az épület előtti téren pedig ikonoszlopok sorozata mutatja be az egyházi év legfontosabb ünnepeit.
Az épület előtti téren pedig ikonoszlopok sorozata mutatja be az egyházi év legfontosabb ünnepeit.
Evangélikus templom (2019)
A kisvárdai evangélikus közösség romantikus stílusú, torony
nélküli kis temploma 1931-ben épült Adorján János nyíregyházai építőmester keze
nyomán.
A templombelső berendezéseit Szamosi József asztalos mester
készítette.
Magyar királyság címere és a Városi Bíróság (2019)
A kisvárdai bíróság épületét 1937-ben Hoepner Guidó
építőmérnök tervezte, és 1938-ra lett kész. A híres címert is ekkor helyezték el a
homlokzaton, de nem sokáig állhatott ott, mert elvileg 1938-tól már másik
címere volt az országnak. Sokáig még a helyiek sem tudták, hogy hol van, mindenki
azt hitte, hogy a második világháború alatt megsemmisült. Azonban pár évvel
ezelőtt megtalálták elásva, és 2000-ben tették vissza az őt megillető eredeti
helyére.
Pénzügyőri Laktanya (2019)
A Pénzügyőri Laktanyát a neves építész, Dümmerling Ödön
tervezte, s ma is egyik jelentős középülete Kisvárdának. Az építkezés azért
volt fontos, mert a helyi iparosok, munkások, mesterek, szállítók általa
munkaalkalmat találtak. Az épület mai napig eredeti funkciójának megfelelően
működik.
Izraelita temető (2019)
A közösség élő zsidóság létszámának növekedésével nagyobb
területű temetőre volt szükség. Ezért a közösség a település központjától
messzebbre fekvő Nagymező dűlőben vásárolt temetkezési helyet. A sírkert ünnepélyes
felavatását Rosenbaum Mózes rabbi végezte 1920. május 3-án.
A körülbelül 2000 sírt magában foglaló temetőben különböző
stílusú, anyagú és formájú sírkövek láthatók. A feliratoknak megvan a maguk
térbeosztása és formulája.
Kánai Menyegző temploma (2019)
A Parish Bull Hotel Kisvárda egyik leghangulatosabb szállodája. A komplexum fő attrakciója a „Kánai Menyegző Temploma”, amely 2015-ben épült modern stílusban.
A Jézus első csodatételének helyéről elnevezett épületben is lehetőség van az esküvő szertartás lebonyolítására.
Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)
A facélia vagy más néven mézontófű a 19. században jelent meg a szántóföldeken, Észak-Amerikából
a sokoldalú hasznosságáért „hurcolták” be. Vetőmagja fontos exportcikkünk, emellett
zölden takarmányként és zöldtakarmányként hasznosítható, virágát pedig a méhészek
értékelik nagyra.
A facélia szokatlanul szőrös, az egész növényre jellemző,
az égszínkék virágzata pedig vonzza a méheket.
Református templom (2019)
Anarcson a 13. század második felében két templomot említenek
a leírások, az egyik Nagyanarcson állott és a mai épület elődjével
azonosítható kőtemplom lehetett. Az egyenes záródású, román kori templom alapfalait
feltárták, ebből a korai épületből a hajó északi, diadalívig tartó falszakasza
ma is fennáll.
Az épület ma látható stílusjegyei alapján a nagy átépítés 1450 és 1490 között történhetett, amikor is a román kori templomot déli és keleti irányban bővítették, létrehozva ezzel a ma is látható poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, egyhajós gótikus épületet. Ekkor már a reformátusok használták a Szent Péter apostol templomot. 1856 és 1858 között az épület nyugati homlokzata elé tornyot építettek, 1998 és 2000 között pedig visszaállították a középkori szentély terét, a padló síkjában bemutatták a román kori templom alaprajzát.
Az épület ma látható stílusjegyei alapján a nagy átépítés 1450 és 1490 között történhetett, amikor is a román kori templomot déli és keleti irányban bővítették, létrehozva ezzel a ma is látható poligonális szentélyzáródású, támpillérekkel erősített, egyhajós gótikus épületet. Ekkor már a reformátusok használták a Szent Péter apostol templomot. 1856 és 1858 között az épület nyugati homlokzata elé tornyot építettek, 1998 és 2000 között pedig visszaállították a középkori szentély terét, a padló síkjában bemutatták a román kori templom alaprajzát.
Czóbel-kúria (2019)
Anarcs híres „kastélyát” Czóbel László 1826-ban építtette
klasszicista stílusban. A földszintes, nyomott manzárd tetőszerkezetű, tégla
alakú, szabadon álló épület eredeti funkciója nemesi lakóház volt. Az úrilak
egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye volt, hisz itt őrizték Luther és Kálvin
korabeli képmásait, Simonyi óbester kardját, Mednyánszky és Büttner
festményeket és több értékes történelmi ereklyéket. Napjainkra a kúria állami
támogatással megszépült, de szinte majdnem teljesen újjá is épült. Az épület falai
között helyet kapott Czóbel Minka életét, munkásságát bemutató emlékkiállítás
és Hajnal Mihály festőművésznek az állandó kiállítása. Az épület szalonja közösségi
térként szolgálja a lakosságot, ünnepi rendezvények színtere.
A kúria körüli egykoron 14 hektáros park állt, amelyet Czóbel Albert
telepíttetett. A páratlan szépségű kert tulajdonosa pénzét nem kímélve
gazdagította a parkot különleges fafajokkal. A kertben állt egy filagória is,
melyet a Czóbel család állítólag Kossuth Lajos 1849-es kormányzóvá
választásának emlékére építtetett. A mai, felére apadt angolkert évszázados fái alatt, kedvenc üldögélő helyén alussza örök álmát a Czóbel
Minka költőnő.
Máriapócsi Könnyező Istenszülő görög katolikus templom (2019)
Református templom (2019)
A gyulaházi református egyházközségnek már 1769-ben állt egy templomuk,
de ez egy tűzvész során elpusztult. 1833-ban a gyülekezet összefogásával építették
újjá és bővítették a templomot, amely 1880-ban tornyot kapott. Az épület mai barokk
formáját 1924-28 között nyerte el.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)