Túra: Átkelés a Homoktengeren (2019)

„Pirkad a lomb, nyaram elmúlt,
Elmúlt epedve nyaram,
A hold bőség-szarujában
Szeptember aranya van.

Ez a nyár volt a legszebb,
Mert legszomorúbb nekem.
Elmúlt. Most eldalolom majd
Szeptember éjjeleken.

Mert ez az én sorsom, üdvöm,
Tűnőben szép a nyaram,
Mikor a holdon, a szőkén,
Szeptember aranya van.”

(Juhász Gyula)

Színpompás természet

---

AK-11/2.

A Nyírség egy kicsit megnehezítette a végjátékunkat, és itt most nem a "homoktengeren"' való átkelésre gondolok, és nem is a lezárásokra és az elkerítésekre, hanem gyérül és rossz helyekre kirakott jelzésekkel gyűlt meg bajunk. A Hoportyó megmászása után már csak a zászló hiányzott a kezünkből, hogy kitűzzük a csúcsra, és ezzel meg koronázzuk a háromévnyi erőfeszítéseinket. Felemelő érzés volt Istvántanyán az utolsó pecsétet beütni.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Megyehatár (K) - Nyírlugos - Hoportyó - Istvántanya - Nyírbogát, vm.

Táv és szintemelkedés:

25 km/ 83 m

---

Az utolsó kilométer

Atalanta-lepke (Vanessa atalanta)

A kifejlett lepkét könnyen fellehet ismerni a a bársonyfekete háromszögletű szárnyai közül a fehér csúcsú mellsőkön húzódó biborvörös harántsávról. Az állat hazánkban szinte mindenütt előfordul, különösen kerteket, érdes kérgű fák törzsét kedveli.

Hoportyó (2019)

A Hoportyó (vagy Koportyok) az Alföld legmagasabb pontja a maga 183 méterével, és a Nyírségben, Nyírbogát közelében található.

A parabolabucka felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor is az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén szelei megtámadták és futóhomokot fújtak ki belőlük. kb. 4800 évvel ezelőtt még a Nyírség tölgyerdős sztyeppe volt, de a 19. századra a futóhomokot gyümölcsösökkel és akácerdőkel kötötték meg, így megszilárdultak a buckák.

A háromszögelési alapponttal is rendelkező Hoportyó legkönnyebben a kék háromszög turistajelzésen közelíthető meg, mely az Alföldi Kéktúrából ágazik ki.

Túra: A Sárkányok földjén (2019)

„Egyszer volt, hol nem volt, egy barna kis leány
Eltévedt az úton s otthont nem talált.
Egy erdőben ébredt fel és csendesen sírdogált.

Ijesztő volt minden, a bokrok és a fák,
A sötétből a hangok a nevét suttogták,
De egyszer csak véletlen egy tündér rátalált.

Együtt jártak erdőt és mezőt,
És jött még sok új barát,”

(Koncz Zsuzsa)

Lány az erdőben

---

AK-12/1.

Nyírbogát környékén Magyarország legismertebb zarándokútjának az árnyékában túráztunk, ugyanis többször összefutottunk a Mária Út tábláival. Ilyenkor pedig eszünkbe jutott, hogy jó lenne meg sem állni Csíksomlyóig, de hát nekünk itt most más küldetésünk volt. Mert ha már Nyírbátorba vitt a Kékünk, akkor megkerestünk minden sárkányt és múzeumot a városban.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nyírbogát (K) – Nyírbátor – Báthori István Múzeum – Papok-rétje – Református templom és harangtorony – Nyírbátori várkastély

Táv és szintemelkedés:

13 km/ 21 m

---

Sárgán virágzik a tök ...

Karimás dögbogár (Silpha carinata)

A karimás dögbogár Európa szerte megtalálható, különösen az erdős területeken gyakori. 

A méretes bogár lárvái dögökben fejlődnek ki, és azzal is táplálkoznak.

Túra: Szabolcsi „elkaminó” (2019)

„Domboldalon áll egy öreg nyárfa,
Nyárfa alatt édesanyám háza,
Édesanyám fehér fejkendőbe,
Cipót dagaszt fűzfatekenőbe.

Édesanyám, de messzire mentem,
Gyürkés fehér cipót, de rég ettem,
A búzába, de rég vágtam rendet,
Azt se tudom, látom-e még kendet.”

(népdal)

Kis lak áll a nagy ...

---

AK-12/2.

A Vajai-őstó után sajnos ez a szakasz is betonba fulladt, Kántorjánosi környékén pedig szabályosan az autók elől kellet elugrálnunk, hogy el ne üssenek. Ami talán egy kicsit kiengesztelt bennünket az a néhány különlegesebbnél is különlegesebb templom, ami az utunkba akadt e napon. Nekem személyes kedvencem az űrbázisra hasonlító nyírderzsi Szent László templom volt.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Vaja – Vajai-tó (K) - Kántorjánosi – Nyírderzs - Nyírbátor, várkastély

Táv és szintemelkedés:

21 km/ 38 m

---

A sárkány farka

Vajai-őstó (2019)

A falu délnyugati szélén fekszi a Vajai-őstó, amelynek története egészen az utolsó jégkorszakig nyúlik vissza. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben rejtőző tó az Ős-Tisza hordalékkúpjai közötti zárt mélyedésekben felgyülemlő csapadék- és talajvíz elegyéből jött létre. A különleges természeti kincs legfőbb értéke a víz felszínén úszó tőzeglápszigetek, amelyek hazánkban igazi ritkaságnak számítanak. A lápi szigeteken megtelepedett, jégkorszakból fennmaradt növényritkaságok miatt a tó kiemelt oltalom alatt áll.

A magával ragadó s vízpart tavirózsákkal díszített felszíne idilli környezetet, nyugodt kikapcsolódást ígér az erre kirándulóknak. De a horgászat szerelmesei is gyakorolhatják itt „mesterségüket”, ugyan is a zegzugos medrű tó különleges horgásztudást igényel. Persze a tavon csak külön engedéllyel és a védett területen számtalan szabályát betartva lehet itt pecázni.

Túra: Isten hozott Rétközben! (2019)

„Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslõ fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, ...”

(Radnóti Miklós)

Két torony

---

AK-12/4.

Nyírkarászról induló sétánk az Alföldi Kék mércéjével igen látvány-gazdagra sikeredett. Gyulaházán Farkas Bertalan szülőháza és egy Mig21-es vadászgép fogadott bennünket, Anarcson pedig a Czóbel-kúria és egy görög katolikus templom belseje hívogatott látogatásra. Viszont Kisvárdán gyorsan átértünk, és vára is csak amolyan tessék-lássék állapotban van. Tiszakanyáron viszont megtanultuk, hogy ha Szabolcsban pálinkával kínálnak, nem kérdezni, hanem inni kell.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nyírkarász (K) – Gyulaháza – Farkas Bertalan szülőháza – Anarcs – Czóbel-kúria – Kisvárda – Várdai vár – Rétközberencs – Belfő-csatorna – Tiszakanyár – II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd (megyehatár)

Táv és szintemelkedés:

33 km/ 62 m

---

Egyszerűen csak szép!

Belfő-csatorna (2019)

A Nyírségi és a Felsőszabolcsi Társulat közös összefogása révén, 1860-70 között épült meg a Belfő-csatorna. A vízfolyás főfaladat a nyírségi dombokról lezúduló víztömeg elszállítása és a mocsarak lecsapolása volt. A csatorna Bezdédnél kezdődik és Tiszabercelnél torkollik a Tiszába, vízgyűjtő területén pedig számos, értékes vizes élőhely található.  

Mézontófű (Phacelia tanacetifolia)

A facélia vagy más néven mézontófű a 19. században jelent meg a szántóföldeken, Észak-Amerikából a sokoldalú hasznosságáért „hurcolták” be. Vetőmagja fontos exportcikkünk, emellett zölden takarmányként és zöldtakarmányként hasznosítható, virágát pedig a méhészek értékelik nagyra.

A facélia szokatlanul szőrös, az egész növényre jellemző, az égszínkék virágzata pedig vonzza a méheket.

Közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium)

A medvetalp az ernyősök népes családjának tagja. Üde árnyas bükkös és gyertyános tölgyes erdőkben találkozhatunk vele nyaranta. A növény felnőtt ember nagyságúra is megnőhet, virágai fehér színűek, több ernyőcskéből álló ernyővirágzatot alkotnak. A népi gyógyászatban egykoron köhögés, megfázás, fekélyek, emésztési panaszok ellen alkalmazták.Viszont nem tanácsos megérinteni, mert főleg kisgyerekeknél bőrirritációt, kiütést okozhat!

Túra: A Nyírség akácos útján (2019)

„Águnk koronája
a szabad, magas ég,
s így dús ragyogása,
lágy fénye miénk:
ujjunk, meg a gallyat, s lombját
játszó szellők telizsongják,
s zeng benne madár elég,
száz gyökeréig boldog, víg e vidék.
Ringunk, susogunk, fuvolázunk,
mennybolt kék íve a sátrunk,
s minden pici szél a barátunk.
Szép tavasz!”

(Johann Ludwig Tieck)

Akácos út

---

AK-12/3.

A túránk első napján a Nyírség akácos erdeiben sétálgattunk, sokszor dúdolva az ismerős dallamot. Az itteni terület süppedős homokja és a tájból kitüremkedő löszbuckái a Kiskunság világát idézte, ezért itt sétálni Homoktaposó szívünknek is megnyugvás volt. S jó szokásunkhoz híven nem hagytuk ki a rohodi református templom, és a Vajai várkastély meglátogatását sem.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Nyírkarász (K) - Rohod - Vajai-tó (P) - Vaja, várkastély

Táv és szintemelkedés:

14 km/ 34 m

---

Sárgul már az avar

Szabolcsi alma (2019)

A hazai gyümölcstermesztés legjelentősebb  faja az alma, a téli alma még mindig a legfőbb gyümölcsfajunk. A gyümölcs a legnagyobb termőterülettel rendelkező Szabolcs aranya, a honi termesztés mintegy 57 %-át a nyírségi táj adja.

A Szatmári térségben lépten-nyomon gyümölcsfákkal tarkított kertek díszlenek. A megye ültetvényeinek fejlődését a természeti adottságok mellett történelmi események is erőteljesen sürgették. A Trianon következtében a termesztés áttelepült Erdélyből a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék területeire. A térség gyümölcskertjei a folyókat kísérő folyóhátak laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású öntéstalajokon alakultak ki. A kedvező talajadottságokhoz előnyös klimatikus viszonyokhoz, a magas páratartalom és a mérsékelten meleg nyár párosult.

1935-től 1971-ig a szabolcsi gyümölcstermelés erőteljes növekedése elsősorban a Szovjetunió almaimportjának volt köszönhető. Az árugyümölcs nagy része a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok birtokain termett, a Mátészalkai Szamosmenti Állami tangazdaság az ország legnagyobb almatermő bázisgazdasága volt. A nyolcvanas évek elején a területi növekedés minőségi változást is hozott, olyan mértékű termésfelfutás következett be, amely a piacok beszűküléséhez, szigorodásához, a tárolókapacitások elégtelenségéhez, a szállítási és minőségi, értékesítési stb. gondokhoz vezetett. Mindez jelentős feszültségeket és jövedelemcsökkenést idézett elő. A volt szovjet piac elvesztésével a termelés jövedelmezősége tetemes mértékben csökkent, ez mind a piac átrendeződéséhez vezetett. 2000-től lassan haladt a piaci igényeknek megfelelő fajtaszerkezet kialakítása, megalakultak gazdálkodó szervezetek (mezőgazdasági szövetkezetek, betéti társaságok, Kft-k stb.).

Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

Hazánkban és sok más európai országban a fehér akácot az Egyesült államokból honosították erdőgazdasági hasznosításra. Magyarországon elsősorban az alföldi homok megkötésére használták, de erős sarjadzóképessége miatt konkurenciát jelent őshonos fafajaink számára.

A növény fehér színű virágfürtjei tavasz végén, nyár elején nyílnak és az egyik legkiválóbb mézelő fafajunk. Ezért 2014-ben fehér akácot és az akácmézet hungarikummá nyilvánították, hogy megmentsék az Európai Unió idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló rendelete miatt.

Az akác virág kapcsán tudományos kutatások igazolták, hogy egy flavonoid glikozid nevű vegyületet tartalmaz, ami egy rendkívül hatékony és erős görcsoldó összetevő. Ezen felül képes stabilizálni és visszaállítani a gyomornedv kóros savbőségét, avagy csökkenti a savtermelődés mértékét, miközben csökkenti a gyomorfal feszességét is.
Ezenkívül fája is sokféleképpen hasznosítható, tartós keményfa. Parkettának, bútornak, kerítésoszlopnak és tűzifának is első osztályú.