Túra: Bácskán keresztelül kígyózva (2023)

„A parton állok.

Amott túlról integet a nyár,

Lángajakkal forró csókra vár.

Bő sziromba bimbó feslik,

Kész a kelyhe már. 

 Hűvös napestig

Regét zsong a víz, százszorszépet.

Bűbájos zümje nem ér véget.

Sellő kél a csendes éjben,

Karja csábit, ajka éget.”

(Ölvedi László)

Ahól a Kígyós megszelídül

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Bácsborsód, Szent Kereszt feltalálása templom - Latinovits-Puchner-kastély - Latinovits-kápolna - Rákóczi fák - Szent Anna-kápolna - Kegyelti Park - Árpád-házi Szent Erzsébet-templom - Nepomuki Szent János - Zsidó temető - Bácsbokodi víztározó - Kígyózó tanösvény - Csávolyi házi kápolnák - Csávoly

Táv és szintemelkedés:

19,8 km/ 73 m

---

Találkozás Ádám von der Schweiperttel

Házi kápolnák (2023)

Csávoly talán legérdekesebb építészeti műemlékei a századfordulós polgári házak utcafrontról nyíló házi kápolnái. A templomajtókat formázó bejárat mögött rejtőző házi oltárokat csak a módosabb családok készítettek, és településen napjainkban még négy darab ilyen kápolnácska található.

Tanösvénytúrák: Kígyózó tanösvény (2023)

A Kígyózó tanösvény a Bácsbokodi víztározó partján halad mintegy 3,5 kilométer hosszan, az ismertetőtáblái pedig a Kígyós-főcsatornáról és völgyének természeti kincseiről mesélnek.

A rekordszámú, 21 állomásból álló tanösvény a nevét a csatorna után, annak kanyargós, kígyózó jellege után kapta. A sétaút mentén felállított táblák pedig a víztározó kialakulását, növény- és állatvilágát, illetve a települést és annak értékeit mutatja be. A tanösvény a horgászparadicsom településfelőli végétől indul és a horgásztanyánál ér véget, az utóbbinál megtekinthetjük a megyei értéktárba is bejegyzett bácsbokodi búbos tyúkólat.

A tanösvény adatai:

Táv: 3,5 km

Állomások: 21

Üzemeltető: Bácsbokodi önkormányzat

Füzet: van

Bácsbokodi víztározó (2023)

A bácsbokodi völgyzárógátas víztározó a település külterületén, természetes környezetben található.

A Kígyós-főcsatorna által táplált halban gazdag vízfelület partszegélyét kőris- és szilfák, akácosok, és berki füzesek alkotják. A tározó a horgászok és kirándulók által kedvelt helyszín, a tó körül közel 200 stég van, a legtöbbjükhöz horgászlakok és szabadtéri padok, asztalok is tartoznak.

Izraelita temető (2023)

A bácsbokodi Jókai Mór utca egyik kis köze rejti a település egykori izraelita temetőjét. 

A porták háta mögötti dombon még kivehető néhány sírmaradvány a magas aljnövényzetben.

Nepomuki Szent János (2023)

A Kígyós-főcsatorna bácsbokodi hídja mellett áll egy barokk Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1839-ben állítatott a község.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2023)

1733-ban már állt Bácsbokod temploma, amely egy kis nádfedeles imaház volt és a mostani templom helyén állt. A ma is látható egyházi épület alapjának számító kőteplomot Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Terézia emeltette 1780-ban a bátmonostori apátság tégláit felhasználtatva. Az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt új barokk templom a bunyevácok betelepülése miatt a 19. század végére szűkössé vált. Ezért a templom kibővítették Foerk Ernő és Petrovách Gyula tervei alapján 1913-ban, amely érintette a szentély, a kripta, sekrestye, oratórium és kereszthajó megnagyobbítását.

1911-ben a  templom felújítás során az addigra elöregedett kormos oltárokat díszítő festmények helyett újakat festettek.

Szentháromság-szobor (2023)

A bácsbokodi templom előtt áll egy Szentháromság-oszlop, amelyet valószínüleg az 1800 évek közepén emeltek barokk stílusban. A szokásos szentháromság ábrázoláson kívül Magyarok Nagyasszonya, Szent János apostol, Szent Flórián és Szent Erzsébet alakja vehető ki még az oszlopon.

I. világháborús emlékmű (2023)

A bácsbokodi katolikus templom előtti téren áll az I. világháború halottainak emléket állító alkotás.

A Lukácsy Lajos által tervezett emlékművet 1923-ban állították fel.

Kegyeleti Park (2023)

A háromnemzetiségű Bácsbokod vezetősége 2008-ban egy emlékparkot alakított ki az elhanyagolt és a felajánlott sírjelekből a római katolikus temetőben. A kovácsolt vaskereszteket, a fakereszteket, a sírköveket és a kovácsolt sírkerítéssel övezett sírboltokat egy gyalogút mentén, tematikus módon helyezték el. 

A Kegyeleti Park központját pedig a hitközség által 1865-ben felállított útmenti kereszt jelzi.

Jézus és az angyal (2023)

A bácsbokodi keresztút első szobra a Bácskában több helyütt előforduló „Jézus az angyal a getszemáni kertben” ábrázolás, amely népies barokk stílusban készült.

Szent Anna-kápolna és kálvária (2023)

A település temetőjében, közel 100 éves gesztenyefák alatt húzódik a bácsbokodi kálvária, melynek végében díszként ott áll a Szent Anna-kápolna.

A társadalmimunkában elkészített kálváriadombon álló kápolnát Vidákovits Anna és Schweibert Tamás adományából építették fel 1895-ben Spitznagel Ferenc tervei alapján. Még ugyan ebben az évben a hívők adományából kőből és téglából készült kálvária is felépült. A régebb óta itt álló fakereszteket is ekkor tájt cserélték le.

Bácsbokodi keresztek (2023)

Svarka-kereszt, 1877

Shweipert-kereszt, 1905

Albert-kereszt, 1865

Tuchart-kereszt, 1877

Ótemetői kereszt, 1850

Kling-kereszt, 1914

Angeli-kereszt, 1888

Felszabadulási emlékmű (2023)

A bácsborsódi Rákóczi fák alatt egy emlékmű található, amelyet a Bácska török uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulójának emlékére építettek. A falu ezen emlékmű előtt tartja minden évben a 48-as szabadságharc, és az 56-os forradalom események megemlékezésest, ilyenkor kis kézzel készített magyar zászlókkal rakják körbe kápolnácskát.

Rákóczi fák (2023)

A falu északi határában három hatalmas kocsányos tölgy áll, amelyek több mint 300 évesek.

A matuzsálemekhez több legenda is kapcsolódik, az egyik ilyen legenda szerint II. Rákóczi Ferenc hadjárata során az egyik fa alatt pihent meg. Ami viszont igaznak tűnik, hogy a IV. Béla korában (1240-es években) már álltak itt árnyat adó tölgyek, de kipusztulásuk után ezeket újratelepítették

Mária Mennybemenetele-kápolna (2023)

A település központjában, egy fenyőligetben áll a bácsborsódi Latinovitsok sírkápolnája, amelyben napjainkban a települést és a családot bemutató kiállítás tekinthető meg.

A dombon álló barokk kápolnát Latinovits Illés építette 1880-ban, hogy ide temessék el minden hozzátartozóját. A Boldogságos Szűz Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt romantikába hajló épület a család elszegényedésével romlásnak, hanyatlásnak indult. 2015-ben egy pályázat útján az önkormányzat felújíttatta a kápolnát, és rendbe tette a parkot, illetve egy tárlatot rendezett be itt a Latinovitsokról, és a borsódiakról.

Latinovits-Puchner-kastély (2023)

Bácsborsód legrégebbi kastélyát Latinovits József építette 1767-ben barokk stílusban. A 19. század első felében az örökösök átalakították, de még így a legépebben fennmaradt kastély a környéken. A II. világháborút követően az épületet államosították, berendezési tárgyai elkallódtak.

 Napjainkban az „Őszi Napfény” Integrált Szociális Intézmény működik a neves épületben, amelyet új szárnyakkal toldottak meg. A régi időkből csak egy cserépkályha, és a kovácsoltvas lépcsőkarzat maradt meg.

Bácsborsódi keresztek (2023)

Latinovits-kereszt, 1832

Temetői kereszt, 1916

Perjés-kereszt, 1928

 

Szent Kereszt feltalálása templom (2023)

Bácsbórsód katolikus templomát Latinovits György építette, és 1781-re készült el. A Szent Kereszt feltalálása tiszteletére szentelt barokk épületet 1854-ben felújították, és az addigi fából készült tornyát pedig kőre cserelélték.

Az építtetők, a Latinovits-család címere ma is ott látható a torony középtengelyében a főpárkány alatt.

I. világháborús emlékmű (2023)

A bácsborsódi római katolikus templom kertjében áll a település I. világháborús emlékműve, amelyet Zsákodi Csiszér János készített el és 1928-ban avattak fel.

Túra: Szecessziós turisztikai útvonal (2023)

„Jaj de széles, jaj de hosszú jez az út,
Améken egy barna kislány elindult.
Barna kislány, térj vissza ja régi útadra,
Emlékezz a szombat esti szavadra!

Emlékezni, visszatérni nem lehet,
A szerelmet eltiltani nem lehet.
A szerelem szélessebb a Tisza vizénél,
Árvább vagyok a lehulló levélnél.”

(népdal)

Egyik legszebb szegedi palota

---

A túra hívatalos térképe

Útvonal:

  Vasalóház - Dankó Pista szobor - Deutsch-palota - Gróf-palota - Református palota - Móricz-ház - Víztorony - Vastag-ház - Goldschmidt-palota - Zsinagóga - Schäffer-palota - Reök-palota - Ungár-Mayer-palota - Raichl-palota - Márer-ház - Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium) - Beregi-ház

Táv és szintemelkedés:

4,4 km/ 17 m

---

Egyedül a téren

Jézus Szíve szobor (2023)

A Szent Rókus-templom kertjben áll még egy szobormásolat, amely eredetijét Krisztus király tiszteletére emelték Szeged katolikus hívei 1931-ben. A másolatot Bánvölgyi László szobrászművész készítette el 1999-ben, az eredeti pedig a Dugonics András Piarista Gimnázium kertjébe látható.

Boros József-emlékmű (2023)

A Szent Rókus tér sokat vitatott szobra Mária Magdolnát megtérése előtti munkaruhában ábrázolja, amelyet az I.sz. kórház bejárata mellől helyeztettek át ide. Petri Lajos 1926-os alkotása Dr. Boros Józsefnek állít emléket, művét 2009-ben Bánvölgyi László restaurálta.

Magyarok Nagyasszonya (2023)

A Szent Rókus-templom kertjében áll egy Mária-szobor, amely a teremtő anyját Magyarok Nagyasszonyaként ábrázolja. Az ismeretlen alkotó által 1909-ben készített szobrot Bánvölgyi László szobrászművész restaurálta 1999-ben, majd másolatot készített róla és ezt állították fel a templomkertben. Az eredeti szobor a béketelepi Krisztus Király-kápolna előtt látható.