Szentháromság-szobor (2026)

A városháza előtti Köztársaság téren található Karl Salzer zombori mester barokk Szentháromsága-szobra. Eredetileg a szobrot 1815-ben a szabadkai piactéren állították föl. Innen a Szent Teréz-székesegyház mellé helyezték át, majd 2014-ben került mai helyére. Az oszlopon szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolás látható, az oszlopfőn pedig a Szeplőtelen Szűz Mária, Szent Máté apostol és két angyal szobra látható.

Szentháromság római katolikus templom (2026)

A mai római katolikus templom 1653-ban épült, amely kezdetben egy magányos őrtorony volt, és egy kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. 1837 és 1856 között az épületet átalakították, a munkálatokat Czirner József lőcsei építőmester végezte. Ekkor állapították meg, hogy a szentély és a hajója a régebbi, Árpád-kori gótikus stílusú templom maradványa. 

1968-ban is a templom külső felújításra szorult, a renoválás alkalmával pedig a sekrestye alatt egy kriptát találtak.

A templom belsejében egy barokk oltárkép látható, amely a Szentháromságot jeleníti meg.

Szentháromság-kápolna és kálvária (2026)

A csanádpalotai öregtemetőben álló, Szentháromság tiszteletére felszentelt barokk kápolnát 1865-ben emelték. A kápolnához tartozó stációkat 1889-ben építették. Az idők folyamán azonban a régi kálvária tönkrement, ezért 1994-ben újat állítottak a régi helyén. 

A temetőt 1966 áprilisában lezárták, majd a Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány vette birtokba a területet, és emlékparkot alakított ki az egykori sírkertből.

Szentháromság-szobor (2026)

Budaörsön, a Kő-hegyen található Szentháromság szobrot Rákos Péter szobrászművész alkotta, és 2004-ben avatták fel. A kő-hegyi oszlop tetején az Atya ül, fénysugaraktól övezve, kezében tartva a keresztet, amelyre Jézust feszítették, feje felett pedig a Szentlélek látható galambként ábrázolva.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

Zákányszék legrégebbi műemléke a templom előtt található máriaradnai kőfeszület. Ezt a keresztet 1840-ben Kapitány Istvánné Lengyel Jozefa tanítónő a birtokán állíttatta fel, amely mellé pár év múlva kápolnát építtetett. A falu központjában található római katolikus templom mai formáját a Lengyel-kápolna kibővítésével nyerte el 1925-ben.

A templomkertben található többek között a terméskőből kirakott lourdes-i barlang, ami egy különleges szépségű Mária szobrot rejt.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

A mai templom elődje 1738-ban épült a ledőlt Szent Kereszt-templom egykori helyén, annak köveinek felhasználásával. Ezt a templomot 1798-ban megnagyobbítottak város lakosságának növekedése miatt. A késő barokk stílusú épület mostani formáját 1802-ben kapta.

A templom belsejének különlegessége a klasszicista stílusban készült főoltár, amelyet az 1738-ban épült templom Szentháromság képe díszíti. A templom hajójában több barokk szobor is látható, amelyek jellemzően 19. században készültek.

Szentháromság-szobor (2025)

A keceli Szentháromság-templom mellett áll egy Szentháromság szobor, amelyet Rácz János és Szabó János helyi lakosok állíttattak 1882-ben. A Kiss György pesti szobrász által elkészített barokk stílús oszlop talapzatán Mária áll imára kulcsolt kézzel, a tetején pedig a szokásos szentháromság ábrázolás látható.

Szentháromság-szobor (2025)

A templom bejáratával szemben áll egy Szentháromság-oszlop, amely Jablonszky Andor alkotása és 1880-ban lett felállítva. A szoborkompozíciót 2021-ben a főtér felújítása során elbontották és Deér Zoltán közreműködésével felújították.

Szentháromság római katolikus templom (2025)

 Hódmezővásárhely határában, a középkorban tizenöt templom állt, amelyek közül csak csomorkányi vészelte át valamelyest a török dúlást. A ma is látható belvárosi Szentháromság-templom elődjét 1750-ben építették fel barokk stílusban. Az egyhajós épületet Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban háromhajósra bővítették. A templom főbejárata fölött az építtető, a gróf Károlyi-család címere látható. 

Az istenház belsejében látható főoltár barokk Szentháromság képe a híres festő, Maulbertsch munkáihoz hasonlít. A templom főoltárán látható képet Iznám János készítette, az oltárépítményt pedig az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolta a gyülekezet. A hajóban álló mellékoltár Jézus Szíve tiszteletére készült 1889-ben. A belsőben található barokk szószék és főoltár is még az eredeti.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

A battonyai Szentháromság templom 1814-ben épült klasszicista stílusban. Az akkoriban csak egyetlen toronnyal rendelkező istenházat 1934 és 1938 között építették át neobarokk stílusban, dr. Pozsonyi Zoltán szegedi építészmérnökök tervei alapján.

A környék legnagyobb templomának belsejében látható oltárképét és freskóit Molnár C. Pál festette, valamint Barta Ferenc iparművész ólomüveg ablakai díszítik.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

A napjainkban már Szombathelyhez tartozó Olad községben  már a 17. században is állt egy templom, amely 1660-ban épült, és Szent Bertalan tiszteletére szentelték fel. A 18. század végére azonban az épület nagyon rossz állapotba került, ezért le is kellett bontani. A régi templom helyébe 1796-ban építették fel a ma is álló barokk templomot, amely a Szentháromság titulust kapta. Az építkezési költségeket Skerlecz Ferenc földesúr és neje vállalták. Később a templom kicsinek bizonyult, ezért 1933-ban kibővítették egy Szent Sír kápolnával. 

Az épület alatt egykori Savaria vízellátását szolgáló római vízvezeték húzódik, amelyből átalakítással hozták létre az altemplomot és a kriptát.

Szentháromság-szobor (2024)

A jáki templom közelében egy kovácsoltvas kerítéssel körülvett barokk Szentháromság-szobor látható. A korinthoszi oszlopon elhelyezett, szokásos hármas (Atya, Fiú és Szentlélek) ábrázolást Müller János és Schindler Ágoston kőfaragók készítették 1896-ban.

Szentháromság-kép (2024)

Jákon az Erdélyi József utcában egy falazott képszék található, amelyben egy fémlapra festett barokk ábrázolású Szentháromság-kép látható.

Szentháromság római katolikus templom (2024)

Velemér és egyben az Őrség legjelentősebb középkori román stílusú műemléke a Papréten emelkedő Szentháromság-templom. Az erdő ölelésében álló templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legépségben fennmaradt középkori falfestményei.

A veleméri zömök templom építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltételezhető, hogy Szent István idejében emelték. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomot 1360-tól említik oklevelek. Ekkoriban az egyhajós téglalap alaprajzú, keltelt román stílusú templom a régi falu közepén állt. A ma is látható csúcsíves ajtó, a tornyainak ikerablakai, és szögletes záródású szentély már a gótika idején késültek.

A templom igazi értékei még azok a falfreskók, amelyeket Aquila János, radkesburgi festőmester készített 1377-78 között. Az épületet a 17. századtól a reformátusok használták, ők meszelték le a freskókat is, így maradhattak meg a festmények az útókor számára. Az épületet a „Fények templomának” is szokták nevezni, ugyanis egy időpontokban a keskeny ablakain beszűrődő napfény megvilágítja a belsőteret.

A kivételes művészi értékű templomot az 1800-as évek második felében Rómer Flóris 1863-ban mérte fel, és ezt követően gyűjtés szerveztek megmentésére. 1941-ben templom új tetőt kapott, a falképek átfogó rekonstrukciójára pedig 1968-ban került sor. A műemlék és környezete napjainkban is látogatható nyitvatartási időben, s évente kétszer Szentháromság napján és augusztus 20-án misét is tartanak.

Szentháromság-szobor (2024)

Szőregen a római katolikus templom előtt egy Szentháromság szoborcsoport magasodik. A 3,5 méter magas műkőalkotást Dér József és Kovács Klára emeltette 1938-ban, a szobor elkésztője pedig Szolcsányi Gyula volt.

Szentháromság-szobor (2024)

Szeged első Szentháromság-szobra a Széchenyi téren állt egykoron, de felállításának évét nem ismerjük. 1873-ban ezt a szobrot lebontották, és Köllő Miklós 1896-ban újra alkotta, amelyet ekkor Dömötör-templom elé állították fel. Ezt a szobrot a dóm felújításakor restauráltak, de nem az eredti hanem egy másolat került a helyére. A műalkotás sokáig a Napfény kempingben pihent, csak 2016-ban egy újabb felújítás után került a Vármúzeumba.

Szentháromság-szobor (2023)

A bácsbokodi templom előtt áll egy Szentháromság-oszlop, amelyet valószínüleg az 1800 évek közepén emeltek barokk stílusban. A szokásos szentháromság ábrázoláson kívül Magyarok Nagyasszonya, Szent János apostol, Szent Flórián és Szent Erzsébet alakja vehető ki még az oszlopon.

Szentháromság-szobor (2023)

A napjainkban a Dóm téren látható Szentháromság-szobor Köllő Miklós 1896-ban készült alkotásának másolata, amelyet Bánvölgyi László szegedi szobrászművész készített el 2000-ben. Az eredeti műalkotást 2016-ban a várkertbe, a Móra Ferenc Múzeum kőtárába helyezték el.

Szentháromság-szobor (2023)

A templom bejáratánál álló Szentháromság-szobor 1882-ben lett felállítva, készítője pedig Kasztner Károly szegedi kőfaragó volt.

Szentháromság-szobor (2023)

 

Az Urunk Színeváltozása templom mellett kialakított parkban látható egy Szentháromság-oszlop, amelyet 1858-ban állítottak fel. Az oszlop tetején található három isteni személyen kívül, a talapzat kiszélesedő párkányán szentek szobrai láthatóak. A homokkőből készült szoborcsoport készítője Kleisch Miklós volt.