Lány rózsákkal (2024)

Hősök tere és Makai út közötti körforgalomba áll a Szőregi Rózsaünnep szimbóluma, a „Lány rózsákkal” nevet viselő szobor. A 2013-ban avatott Lantos Györgyi alkotás egy fiatal lányt ábrázol, kezében rózsacsokrot tartva, aki Szőreg felé tekint.

Emese-kút (2024)

A szőregi Hősök tere középső részén található egy mészkőből készült kút, amely középső részén Emese (Álmos anyja) egész alakos domborműve látható. A 2012-ben felavatott kút Máté István, csongrádi szobrász alkotása.

Hősök tere (2024)

A Szegedhez tartozó Szőreg főteretere a Szőregi csata elesett harcosainak emlékére kapta a nevét.

A téren található egy kőkereszt, díszkút és egy I-II. világháborús emlékhely is. A sétány egész területe természetvédelmi státusz alatt áll.

Szent Fülöp apátsági templom és kolostorrom (2024)

Szőreg Szent Fülöp tiszteletére emelt monostoráról már 1192-ből vannak adatok. A román stílusú plébániatemplomot feltehetően 11. század elején építették bizánci stílusban. A 13. század végén ezt a templomot újjá építették, és kibővítették gótikus támpillérekkel.

Reizner János és Tömörkény István 1904-ben tárta fel a templom falrészleteit, amelynek az északi csonkja még ma is áll. Trogmayer Ottó 1977-ben végzett ásatása pedig megtalálta kolostor alapfalait a plébániatemplom romjától keletre.

Alexandriai Szent Katalin római katolikus templom (2024)

Szőreg első templomát fából építették 1752-ben, amely később elpusztult. A ma is látható istenházat 1811-ben kezdték el építeni Vedres István tervei alapján. A klasszicista stílusban épült új templomot 1816-ban szentelték fel Alexandriai Szent Katalin tiszteletére. 

A templom főoltárképe Szent Katalin eljegyzését ábrázolja, melyet Schwarz József festett 1816-ban.

Szentháromság-szobor (2024)

Szőregen a római katolikus templom előtt egy Szentháromság szoborcsoport magasodik. A 3,5 méter magas műkőalkotást Dér József és Kovács Klára emeltette 1938-ban, a szobor elkésztője pedig Szolcsányi Gyula volt.

Alexandriai Szent Katalin (2024)

A római katolikus plébánia épülete előtt Szent Katalin szőregi szobra, amelyet 2002-ben helyeztek el a kerékpárút mellé. A Szent fából faragott szobrát egy helyi vállalkozó megbízásából a kárpátaljai Beregszászról származó Zsabeg Miklós fafaragó művész készítette.

Kisboldogasszony szerb ortodox templom (2024)

A Szegedhez tartozó településrészen a feljegyzések szerint már 17. század első felében állt egy Szent Györgynek felszentelt fatemplom.

A környezetéből, több szempontból is kiemelkedő szőregi szerb ortodox templom a település egyik legrégebbi épülete, amely 1779 és 1785 között épült copf-klasszicista stílusban. A templomot Isten Anyja, azaz Szűz Mária születésének a tiszteletére szentelték fel. A templom belseje kiemelkedő színvonalú festményeket és ikonosztázt rejt, az utóbbit Slavko Gigić festőművész készítette el 1912-ben.

Szőregi szerb temető (2024)

A szőregi szerb sírkert a város egyik legrégebbi, ma is használt temetője. A helyi szerbek már 1780-tól temetkeztek a városrész nyugati részén található temetőbe, ahol gondozott I. világháborús katonai sírok is vannak.

A sírkertben évente egyszer, a pravoszláv naptár szerinti sírszentelést tartanak a hozzátartozók.

I. világháborús emlékmű (2024)

A „magyarok lakta” szőregi temetőben áll egy I. világháborús emlékmű, amelyet Szolcsányi Gyula készített 1940-ben. Az első világháború borzalmairól megemlékező alkotáson egy földön fekvő, puskájára és sapkájára rogyó sebesült katona látható. A háttérben pedig a tölgy- és babérlevéllel övezett magyar címer látható.

Trianon-emlékoszlop (2024)

A szőregi „magyar” temetőben található egy Trianon-emlékoszlop, amely Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. A domborműves oszlopot a békediktátum évfordulóján, 2016-ban avatták fel.

Szőregi keresztek (2024)

Temetői kereszt (szerb)

Temetői kereszt (magyar)

Popovity-kereszt, 1886

 

Templom előtti kereszt

Apátsági kereszt

Ökrös-Papdi-kereszt, 1997

Szőregi csata emlékkeresztje, 1999

Kübekházi úti kereszt, 1847

Arany kereszt

Vasúttörténeti Emlékhely (2024)

A Szőregi Vasútállomás várótermében és egyik őrhelyén is 2009-ben egy Vasúttörténeti Emlékhely létesült. Mindkét épületben az itteni állomás relikviái tekinthetők meg.

Sipos erdei iskola és tanösvény (2024)

Szőreg határában, az erdő közepén áll a Sipos István vadászház, amely erdei iskolaként működik. Az iskolához a Budzsáki erdőt bejáró tanösvény is kapcsolódik, ahol nyomokat keresgélhetünk, és madárcsicsergést is hallhatunk. A tanösvény eredetileg 3,2 kilométer volt, de azóta többször átfestették az útvonalat és bővítették a körtúrát.