Petőfi-fordítók és Petőfi-kutatók sétánya (2026)

Petőfi Sándorhoz köthető fordítók és kutatók sétánya a költő emlékházával szemben, az "öregtemplom" kertjében található. A 2020-ban felállított emlékoszlopokon olyan híres műfordítók domborművei láthatóak, mint Sir John Bowring, Giuseppe Cassone vagy Bay Mang. A Petőfi-kutatók között pedig olyan emberek oszlopai láthatóak, akik sokak tettek, hogy a városban elinduljon és a mai naping fent is maradjon a költő kultusza. A domborművek alkotói Lantos Györgyi, Máté István és Kis Virág voltak.

Várkert (2026)

A várat körülvevő Várkert az itt élők és látogatók kedvenc pihenőhelye is. A mesébe illő park közepén egy tó is található, ahol teknősbékák élnek és tavirózsák nyílnak. A várfallal körülvett parkot sétányok hálózzák be, amelyek néhol hidakon haladna keresztül vagy egy stégen végződnek. De a kihelyezett tóparti lócákról is gyönyörködhetünk várban és a várkertben.

Nemrégiben készült el a várkert díszterén található szökőkút, amely esti órákban a vízsugarak mozgása dinamikus és varázslatos atmoszférát teremt.

Emlékpark (szerb temető) (2025)

Az 1976-ban bezárt deszki szerb temető sok évtizeden át szolgált a helyi szerb közösség temetkezési helyéül, amelyet végül 2010-ben pályázati forrásból emlékparkká alakították.

A BÁNÁT Egyesület tagjai kezdték meg néhány éve a temető kitakarítását és sírok megtisztítását. A bezárt régi szerb temető ma információstáblákkal, sétánnyal, pihenő padokkal és kopjafákkal is várja látogatóit.

Bledi-tó (2025)

A Bledi-tó Szlovénia kicsiny de mégis hatalmas népszerűségnek örvendő ékszerdoboza, amely kirándulók és zarándokok sokaságát vonzza évente. A Júliai-Alpok lábánál fekvő, zöldellő erdőkkel körülölelt tavacskát elsősorban közepén fekvő, karcsú templomtoronnyal ékesített sziget miatt keresik fel a látogatók.

A Bledi-tó egy jégkorszakot követő olvadás során alakult ki a Bohinji-gleccser visszahúzódása során, és a kivájt medencében akkoriban egy gigászi szikla állt, amelyből a mai sziget keletkezett. Bled már Monarchia korában népszerű üdülőhely volt, az 1908-ban a bécsi világkiállításon turisztikai aranyérmet is kapott. A helyenként 30 méteres mélységet is elérő, kristálytiszta tó vize nyáron meglepően kellemes, ezért két strandot is kialakítottak a partján. Egyik Grajska Plaža strand, a másik pedig a kempingnél lévő szabadstrand.

A tavat kényelmesen körül lehet sétálni, a 6 kilométer hosszú útvonal során néhány helyen a vízre épült palló járdán kell áthaladnunk. A tó közepén álló sziget mágnesként vonzza a látogatókat, az oda utazást pedig a helyi lapos bárkák tulajdonosai busás fizetés fejében vállalják.

Boszorkánysziget (2025)

A szegedi Boszorkánysziget formája egy 1786-os térképen látható legjobban, amely akkoriban még valóban kettészelte a Tiszát. A ma már csak nevében sziget az egykoron itt megejtett boszorkány kivégzések miatt kapta nevét.

A Boszorkánysziget napjainkban egy bokrokkal, cserjékkel benőtt csendes, nyugodt ártér, ahol egy kellemes sétaút is található.

Történelmi Emléksétány (2024)

A Művelődési Központ előtt található Mezőkovácsháza Történelmi Emléksétánya, ahol bazalt kőoszlopokon elhelyezett emléktáblák örökítik meg a város történetének jeles eseményeit és kiemelkedő személyiségeit.

Nuschy-sétány (2024)

A Szerdahelyi-patak egy szép mély völgyet vágott magának Velem déli részén, ahová a település vezetősége sétányt létesített. Az alig fél kilométer hosszú erdei ösvény a nevét az 1930-as és 40-es években hivatalban lévő Nuschy József körjegyzőről kapta.

A főúttal párhuzamosan haladó szurdokban találunk fahidat, forrást és egy bűbájos dombocskát, ahol már számos szerelem szövődött.

Mikes-kastély (2024)

A Zabolán található Mikes-kastély a háromszéki nemesi udvarházak egyik szépen megmaradt példája, ahol ma is a századforduló vidéki életét honol. A történelmi Mikes család által működtetett birtok épületeiről és óriási angolkertjéről nem túlzás azt állítani, olyan mintha egy Monet festmény látnánk.

A Mikes birtok története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ugyanis akkor már állt itt egy kaputoronnyal megerősített erődszerű épület. A ma is látható legrégebbi kastélyt ennek az erődnek a helyén a 17-18. század környékén építették. De a háromszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett négyzetes épület mai formáját gróf Mikes Benedek idejében, 1867-ben kapta. A kastély fénykorában a bolthajtásos termei miatt az erdélyi reneszánsz egyik legszebb tanúbizonysága volt.

1910-1912 között gróf Mikes Ármin egy új, kétemeletes kastélyt építtetett, amelyben a külföldi vendégei kaptak szállást. Az épületet a régi kastéllyal ma is egy alagút és egy kétszintes híd köti össze. A II. világháború idején a kastélyt kirabolták, majd az épületeket államosították, a családot pedig kilakoltatták. Ezt követően a zabolai kastélyban az állami mezőgazdasági vállalat székhelye működött, majd szakszervezeti nyaraló, árvaház, és iskola is volt itt.

A birtokot a Mikes család leszármazottjai, a Roy-Chowdhury-ok 1999-ben visszaigényelték, akik az épületegyütteseket és a parkot is felújíttatták.

A Mikes birtok másik nagy ékessége a kastély körül fennmaradt hatalmas, gyönyörű park. A nagy méretű, patakkal, tavakkal, sétányokkal, teniszpályával, teraszokkal és virágágyásokkal díszített angolkertben sétálva a 20-as évekbe miliőjében érezhetjük magunkat. 

A területen ma is megtalálhatóak olyan eredeti épületek, mint a Gépház, Régi nyeregház, Kertiház, vagy a Luxusistálló, amelyek a kastélyszálloda részeként nyújtanak különleges szolgáltatásokat.

Meseerdő (volt vidámpark) (2024)

A pécsi Meseerdő egy tematikus park, ahol Császár Levente Dömörkirály című meséje elevenedik óriások és törpék főszereplésével. A Dömörkapu szomszédságában húzódó mitikus hangulatot árasztó parkerdő 2024 májusában nyitotta meg kapuit az egykori pécsi vidámpark helyén.

A Mecsek erdeiben megbújó vidámpark 1961-ben létesült, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek fel a város lakói. Az 5 hektáros területen kialakított vidámpark 50 évig üzemelt, és 2011-ben szűnt meg végül. A Csipkerózsika álmát alvó helyszínen a Biokom NKft. a Pintér János Parkmegújítási Program keretében kezdte meg a 12 állomásos tematikus park kialakítását. A Meseerdő megálmodói Császár Levente és Radnai Éva voltak, akik Pécs meséjét keltettékitt életre. 

A történetben szerepelnek többek között a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai is.

Rotary sétány (2024)

Hódmezővásárhely legújabb sétánya a panelházak tövében, a Kőfal szomszédságában húzódik. A Rotary sétány a Kőfalat, mint turisztikai látványosságot mutatja be, de emellett egy kis természetközelséget is nyújt az ideérkező vendég számára.

Hódtói Pihenőpark (2024)

Az elbontott Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola helyén alakították ki Hódmezővásárhely legújabb pihenőparkját. A parkba látogatókat természetes napozórétek, dombok, és virágos rétek várják. Ezenkívül egy nagy vízfelületű tó, játszótér, a büfé és a mosdó is színesíti a területet.

Hősök tere (2024)

A Szegedhez tartozó Szőreg főteretere a Szőregi csata elesett harcosainak emlékére kapta a nevét.

A téren található egy kőkereszt, díszkút és egy I-II. világháborús emlékhely is. A sétány egész területe természetvédelmi státusz alatt áll.

Stefánia (Várkert) (2023)

A szegedi Stefánia nem más, mint az egykori várhoz tartozó évszázados sétány. 

A Stefánia egyik oldalát ma múzeumok, galériák és a Szegedi Nemzeti Színház szegélyezi, a másik oldalát pedig nem más, mint maga a híres Tisza. A város apraja és nagyja hétköznapokon is szívesen sétál itt, de fesztiválok idején igazi zsibongó hangyabollyá változik a környék.

Szécsényi tér (2023)

Szeged központi parkja egy méretes platánokkal szegélyzet sétány, de emellett a tér több pontján található szobor a nemzet nagyjairól is. 

A tér szökőkútjai peidg tavasztól-őszig vízpermetbe borítják az amúgy is gyönyörű, szomszédos városházát.

A tér szzobrai:

Széchényi István, Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos, Deák Ferenc, IV. Béla, Áldást hozó és a Romboló Tisza (Szökőkút), Klebelsberg Kunó, Szent István és Gizella

Erzsébet-liget (2023)

Szeged legnagyobb parkja a mintegy 15 hektár nagyságú Erzsébet-liget, amely Újszegeden, a Belvárosi híd szomszédságában található. A mai liget helyén egykoron burjánzó ősvadon volt, amelyet báró Reitzenstein Vilmos és katonái alakítottak át látványos barokk kerté 1858-ban. Akkoriban ültették a mára óriásira nőtt platánokat, hársakat, tölgyeket, és juharokat.

Napjainkban az újszegedi liget ad helyet a Szabadtéri Játékok kisebbik helyszínének, az az egyetemi sportpályának, de egy korszerű futópálya várja itt a sport kedvelőit. A nyaranta megtelő Liget még majálisok és gasztronómiai fesztiválok kedvelt helyszíne is.

Az újszegedi liget élővilágát egy 10 állomásból álló tanösvény is bemutatja.

Munkásmozgalmi sétány (2023)

A Munkásmozgalmi sétány Nagyrét és a Gyermekvasút végállomása között található, egy kis erdőben.

A munkásmozgalmi sétányt 1973-ban Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából alakították ki. A sétány legfeltűnőbb eleme akkoriban az „Alkotó eszme” című alkotás volt, amely két hatalmas kézfejet ábrázolt, amint egy csillagdíszes vörös golyót tart. Sajnos a krómacél alkotás a rendszerváltás után elkerült innen. Ma már csak néhány mementó áll a parkban, például a kőbe vésett „Hej, te bunkócska, te drága” kezdetű dal első sorának kottáját vagy az Illegális mozgalmak-emlékmű.

Béke téri park (2023)

Jánoshalma legértékesebb zöldterülete a Béke tér, ahol egy sziklakövekkel körberakott tó és helyi védelem alatt álló platánfák is láthatóak. 

A Béke téri park helyén egykoron futballpálya volt, mai arcát a 2000-es évek elején kapta. Napjainkban a park a fiatalok egyik kedvenc találkahelye, de a helyi Idősek Otthonának lakói is gyakran sétálnak itt.

Xantus János-kilátó (2023)

Balatonboglár város legismertebb jelképe a 165 méteres Várdomb tetején álló Xantus János-kilátó, vagy más néven Gömbkilátó.

A kilátó eredetileg a magyar alumíniumipar jelképekének készült az 1958-as brüsszeli világkiállításra, megtervezője pedig Kádár István mérnök volt. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezet a hetvenes évek végén Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. Eredetileg üvegburkolatot is terveztek az építményhez, és presszót kívántak benne elhelyezni, de ez végül nem valósult meg. 

A 2012-ben felújításon átesett kilátó ma is kedvelt kirándulási célpont, a mellette lévő erdős, dombos terület pedig kiválóan alkalmas kirándulásra és a piknikezésre is.

Égerösvény (2023)

A zalakarosi Termáltó déli szélén található erdőben egy különleges hangulatú tanösvény bújik meg. 

A fák között, fapallókon kacskaringózó, 250 méter hosszú Égerösvény állomásain a környékre jellemző állat- és növényvilágról olvashatunk, s közben interaktív játékos feladatokat oldhatunk meg. Az ösvény egyik égerfájának tövében Tőzike tündér ücsörög, a tündérszobor az árnyasban nagyszámban fellelhető tavaszi tőzikéről kapta nevét. De az ösvény mentén több védett virágot is beazonosíthatunk a kihelyezett táblák segítségével.

Termáltó és ökopart (2023)

Zalakaros egyedülálló látványossága a fürdő szomszédságában található Termáltó és ökopart, amely egy szabadidős park számtalan élménydús kikapcsolódási lehetőséggel.

A helyi ásványokban gazdag termálvíz napjainkban már nem csak a fürdővendégek kényelmét szolgálja, hanem egy mesterségesen létrehozott tavat is táplál. A vízfelület csodás természeti környezetben fekszik, a partja pedig számos kikapcsolódásii lehetőséget kínál, például a „Hangok pavilonja” vagy az itteni játszótér. De a termáltavon kialakított vízi tipegőket is kipróbálhatjuk, amelyeket a tó a sekély vízmélységű részén találjuk.