A szabadkai városháza előtérében látható a Zsolnay-kerámiával borított szökőkút, amely Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján készült. A kobaltkék szökőkút 1985 óta helyiek és a városba érkezők kedvenc pihenőhelye.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szökőkút. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szökőkút. Összes bejegyzés megjelenítése
Díszkút (2026)
Az Andrássy Kúria ellőt áll egy Díszkút, amely fő alakja egy bőségszarut tart a kezében, a víz pedig az alatt alévő vörös mészkő sziklakupába folyik. A 2008-ban készült Csirpák Viktória az alkotásában Tokaj-Hegyalja egyetlen női szoboralakját jeleníti meg.
Várkert (2026)
Nemrégiben készült el a várkert díszterén található szökőkút, amely esti órákban a vízsugarak mozgása dinamikus és varázslatos atmoszférát teremt.
Korsós lány (2026)
A Kossuth utca és a Baross utca kereszteződésében lévő kis téren áll egy szökőkút, amely a „Korsós lány” nevet kapta. Az alkotást 1994-ben állították fel, és eredetileg a Csanád vezér téren lévő országzászló helyén állt. A szobor sokáig a József Attila Múzeum parkjában pihent, majd 2024-ben került jelenlegi helyére.
Római istenek kútja (2025)
A város Főterén látható a „Római istenek kútja”, amely Eskulits Tamás alkotása és a város újratelepítésének 260. évfordulójára készült 1994-ben. A szökőkút tetején Diana, Venus, Bacchus és Faunus istenek szobrait látható, az alján pedig 12 darab vízsugár permetez.
Nuschy-sétány (2024)
A Szerdahelyi-patak egy szép mély völgyet vágott magának Velem déli részén, ahová a település vezetősége sétányt létesített. Az alig fél kilométer hosszú erdei ösvény a nevét az 1930-as és 40-es években hivatalban lévő Nuschy József körjegyzőről kapta.
A főúttal párhuzamosan haladó szurdokban találunk fahidat, forrást és egy bűbájos dombocskát, ahol már számos szerelem szövődött.
Rotary sétány (2024)
Áldás (2024)
A Polgármesteri hivatal épülete mellett a körforgalomnál kialakított kis téren található egy szökőkút, amelyben egy fiú magasra emelt tenyeréből folyik a víz. A fiatal fiú ábrázoló bronzszobor Szabolcs Péter alkotása, amelyet 2010-ben állítottak fel az itteni régebbi szökőkút helyére.
Triton (2023)
A nagymágocsi Károlyi-kastély egykori télikertjében több szobor is található, az egyik alkotás egy hallal játszadozó kisfiút ábrázol. Az alkotás a görög mitológia egyik félistenét, Tritónt jeleníti meg. A szökőkútként funkcionáló reneszánsz kompozíció 1910-ben készült, de a szobor fejét a második világháború után a kastélyfosztogatók összetörték, amelyet a restaurálásakor ragasztottak vissza.
Szent István-díszkút (2023)
 |
| Forrás: network.hu |
Kistelek első ártézi kútját 1902-1903-ban készítették, amely a Szeged-Budapest út mentén állott a település központjában. Azonban a főút betonozásakor az ártézi kutat elbontották.
100 évvel a kút „halála” után Kistelek város elkészítette a régi kút pontos mását, és azt ugyanarra a helyre visszahelyeztette.
Gráciák-díszkút (2023)
Kistelek főtéren áll az a szökőkút, amely Dél-Olaszországból, Gerace városából került ide.
A mésztufából készült felépítményt egy római nemesi család készítette a 19. és 20. század fordulóján. A díszkút központi figurája az egy tömbből kifaragott, összefonódott három nőalak, amely a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás, a termékenység istennőit szimbolizálja.
Móra Ferenc múzeum (2022)
Az ország egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkező múzeuma. Épülete a szegedi millenniumi építkezés legimpozánsabb alkotása. A ma is használt neoklasszicista stílusú Közművelődési Palota 1896-ban, Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján készült. Az épület sokáig könyvtár is működött. A funkció 1984-ben vált külön, ugyanis ekkor épült fel a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár.
A Móra Ferenc Múzeum napjainkban a szegedi városi és a Csongrád-Csanád megyei múzeumoknak anyaintézménye, kiállítótermeiben időszakos és állandó tárlatok láthatóak. Az intézmény legérdekesebb kiállítása kétségkívül a környék ásatásaiból összegyűlt honfoglalás kori leletek bemutatója.
Kállay-liget (2013)
Újszeged legszebb ligete kétségtelenül a Kállay-liget, amely ma már csak töredéke a hajdaninak.
Kállay Albert főispán által a múlt század végén telepített erdő hatalmas fáit 1945 után vágták ki. A század elejétől egészen a park átalakításáig minden évben itt ünnepelte a szegedi munkássága a május elsejét. A ligetben pihenőpavilont és pihenőpadokat is láthatunk, sőt egy két és fél méter magas díszes ivókút is áll a parkban.
Halas fiú (2022)
A Községháza szomszédságában látható Kiss Jenő Ferenc szobrászművész Halas fiú szobra, amely Csanádalberti díszkútja is. A művészt Tápai Antal szobrászművész hasonló nevű szobra ihlette meg, ugyanis Kiss Jenő Ferenc is a szegedi Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola diákja volt.
Központi szökőkút (2022)
A Városháza előtt álló a szökőkút, már az "új idők Szellemében" készült, ugyanis 1956-ban az akkori városvezetés pályázatára készült el. Végül Orbán Áron szökőkút terve nyerte el a kiírást, aki négy környékére jellemző tradicionális gazdasági tevékenységet mutat be emberalakjain keresztül.
Kossuth Lajos (2022)
A legenda szerint a szobor melletti tölgyfához kötötte ki a lovát itt jártakor, ezért a fára azóta ráragadt a Kossuth-tölgy név.
Szabadkígyósi Wenckheim-kastély (2022)
A Dél-Alföldön, Szabadkígyóson rejtőzik az ország egyik legszebb Wenckheim-kastélya, amely 2022 tavasza óta ismét korhű főúri pompájában díszeleg. Az épület a Magyarországi kastélyépítészet műremeke, hiszen építtetője, Wenckheim Krisztina kívánságára a kastélynak 52 (hét egy évben) szobája, 365 (nap egy évben) ablaka, és 4 (évszak egy évben) bejárata van a műemléképületnek.
1798-ban osztották fel az ország délkeleti részén elterülő hatalmas Harruckern-birtokot és a kígyósi uradalmat gróf Wenckheim József kaparintotta meg. Fiai halála után a kígyósi birtok unokájára Wenckheim Krisztinára szállt. A hatalmas vagyon megtartása miatt Krisztina 1872-ben házasságot kötött unokatestvérével, Wenckheim Frigyessel. A házasságkötés után új kastélyt építtettek 1875 és 1879 között. A historizáló, német neoreneszánsz stílusú épület terveit a kor híres építésze, Ybl Miklós készítette. A tornyokkal, reneszánsz hatású loggiás terasszal díszített főépület mellé, hasonló stílusban személyzeti és konyhaépület is készült. A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, egy gőzgép látta el a kastély szobáit, a parkot és az istállót vízzel. A kültéri világítást pedig gázlámpákkal oldották meg, amelyhez a gázt helyben fejlesztették.
A gróficsalád 1944 augusztusában hagyta el a kastélyt, mert a háború elől Bécsbe menekültek. Ezt követően az épületet államosították, és a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola költözött be ide.
A kastélyt 2019 és 2022 között állították helyre, és jelenleg a „Vendégségben Wenckheiméknél” című kiállítás tekinthető meg az épületben. Az ide érkező látogatók miután belépnek az épületbe egy varázslatos, arisztokrata világba csöppennek, ahol játékos formában élhetik át az egykori főúri hagyományokat. Jelenleg a kiállítás csak szakvezetéssel látogatható, de hamarosan használhatóak lesznek azok az interaktívelemek is, amelyeken a kastély egykori lakói mesélnek hétköznapjaikról vagy ünnepeikről.
A kastélyparkot a szakiskola gondozta egészen 1997-ig, ettől kezdve pedig a Körös-Maros Nemzeti Park része, és a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzethez tartozik.
Kérészek násztánca (2022)
A szolnoki Tiszaparti sétányon lett felállítva a korábban a Volán irodaház aulájában pihenő tiszavirágpár szobor. Varga Gábor alkotását eredetileg a Pelikán bevásárló központba tervezték, de méretei miatt oda nem fért be.
Neptun szökőkút (2021)
A Roosevelt tér közepén, szépen gondozott környezetben áll a Neptun szökőkút. A vörösmárvány talapzaton álló bronz szobor, szökőkút is egyben.
Tóth Kálmán tér (2021)
A Baja Sétáló utcájának is nevezett Tóth Kálmán tér, a település központjában helyezkedik el.
A tér központjában áll, város híres szülöttjének, Tóth Kálmánnak az egész alakos szobra.
A teret egy szökőkút és egy virágóra teszi igazán hangulatossá.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)