Fogarasi vár (2019)


 Az Olt folyó völgyében, az örökké havas Kárpátok árnyékában áll a világ második legszebb váraként is emlegette Fogarasi vár.

Az erődöt feltehetően 1452-ben Hunyadi János kormányzó foglalta el Vlad Tepes havasalföldi vajdától, majd hogy uralmát biztosítsa egy nagyobb várat emeltetett itt. Hunyadi halála után fia, Mátyás király örökölte meg erődítményt, aki szintén egyetlen leszármazójára, Corvin Jánosra hagyta. A hatalmas váruradalom szerepe a 16. századtól felértékelődött, igyekeztek korszerűsíteni az ágyúkkal vívott hadviseléshez.



Később a várat Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a feleségének, Mária Krisztierna főhercegnőnek adta hozományként. Majd Vitéz Mihály havasalföldi vajda 1600-ban szállta meg Fogarast Habsburg segédlettel. Bethlen Gábor fejedelem idejében alakult ki a vár végleges képe. 1661-ben az oszmánok elfoglalták erődítést, majd a Rákóczi-szabadságharcban császáriak birtokolták. Az erőd még a 19. században is katonai célokat szolgált,ugyan is itt állomásoztak az Osztrák-Magyar Monarchia ezredeibe besorozott katonák is.

Az épület mindvégig lakott és gondozott volt, napjainkban pedig vármúzeum működik benne.

Keresztelő Szent János román ortodox templom (2019)


A 28 ezer lakosú, gazdasági és szociális problémákkal küszködő Fogarasban található a „Keresztelő Szent János” ortodox székesegyház, amelyet 1995-ben kezdték el megépíteni és 2014-re készült el. A bizánci stílusú székesegyház méretei szinte minden jelentést tartalmaznak Jézus életével kapcsolatban. Az istentiszteleti hely szélessége 30,5 méter, hosszúsága pedig 33 méter. A fogarasi templom büszkélkedik Románia egyik legnagyobb ikonjával is, ugyanis 14 méter széles és 10 méter magas az oltár előtti építmény.

A katedrális építése nem volt botránytól mentes, sokan az elhelyezését kifogásolták, ugyanis a vár közvetlen közelében húzták fel. Az aranyozott kupoláját pedig sok ortodox is vérlázító pazarlásnak tartja. 

Madarasi-Hargita (2019)

A Madarasi Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, és egy egykori rétegvulkáni kráter peremének északi maradványa. A hegycsúcs alatti üdülőrész és kirándulóközpont Székelyudvarhelytől, mintegy 36 km-re található.

A 1801 méter magas hegycsúcsról gyönyörű kilátás nyílik a Hargita-fennsíkra, a Libán-tetőre, a Görgényi havasokra, Gyergyói havasokra és a Hagymás-hegységre. De nem csak a csodás panoráma miatt érdemes felmászni ide, hanem a tetőn szétszórtan felállított apróbb-nagyobb kőhalmok és kőfeliratok, valamint a keresztek és kopjafák miatt is. Ezek az emlékek miatt is nevezik a székelyek Szent Hegyüknek a Madarasi Hargitát.
Székelyföld legnépszerűbb sí központjában nem csak a téli sportok szerelmesei találjak meg számításaikat, ugyan is a sok sétálásra, kirándulásra túrázásra is lehetőség nyílik a környéken. A csúcs közvetlen közelében pedig panziók és turistaházak várják a pihenni, túrázni, síelni, üdülni vágyókat.

Parajdi sóbánya (2019)



 Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága a parajdi sóbánya, amely nem csak Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti a föld alatt, hanem a légúti megbetegedésben szenvedők számára is kezelést nyújt.

A parajdi sóbányászat a római korig visszavezethető, amikor is Erdély gazdagságának egyik alapja volt. Az itt fellelhető só az óceán kiszáradásakor keletkezett, és tartalmaz minden ásványi anyagot és nyomelemet. 1405-től kezdődően egészen 1762-ig folyt a sókitermelést itt, a földalatti bányában.

A gigantikus sóbányába külön busszal juthatunk el a falu központjában lévő belépőjegy váltást követően. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, de a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat. A 90-es évektől folyamatosan kiépülő turisztikai központ a szórakozások gazdag tárházát biztosítja, alakítottak ki kalandparkot, játszóteret, de ökumenikus istentiszteleteket is tartanak az itt megépített kápolnában.
Parajd környékén a só megannyi természeti csodával kápráztat el a föld fölött is, sókarsztjelenségek, dolinák és víznyelők, sókivirágzások is találhatóak a környéken.

Korondi fazekasság (2019)

„ A népművészet a felgyülemlett,
jelenlévő múlt, hatékony emlék,
mely irányítja a jövőt.”
József Attila

Korond az erdélyi iparművészet egyik, méltán híres központja. A helyi fazekasságnak ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebbikének tartják. A korondiak a máz nélküli edényeknek is sokféle változatát készítették, melyek jól bevált főzőedények voltak az akkori cserepes tűzhelyeken. A vörös, máztalan edények mellett a „cserepesek” kályhacsempéket is előállítottak a helyi mesterek. Korondon a világháborúkat követően indult meg virágzásnak, a kerámia az egyik legkifizetődőbb üzletnek bizonyult ekkoriban. 1960-as évektől megfigyelhető, hogy kiszélesedett a termékpaletta és megjelentek a virágvázák, falitányérok és egyéb díszítő kerámiák is. Napjainkban körülbelül 600 főre tehető a korondi fazekasok száma.
Ezen kívül a faluban találunk fafaragással foglalkozó mesterembereket, szövéssel, varrással és hímzéssel foglalkozó asszonyokat, termékeikkel hozzájárulva a falu népművészeti értékének növeléséhez.

Unitárius templom (2019)

A település unitárius temploma 1720–1750 között épült, késő gótikus stílusban. A nyugati homlokzati toronnyal rendelkező épület főbejáratával szemben a szószék áll. A szentély belsejét kazettás freskók is díszítik, ezek a Bibliát, a bort jelképező szőlőt, a kelyhet, a kenyeret jelképező kalászt, valamint a szeretet szimbólumát, a pipacsot ábrázolják.
A templomkertben található az egyház kiemelkedő lelkészeinek, az itt született híres unitáriusoknak és néhány olyan zsidó családnak a kopjafája, akik az 1930–40-es években bőkezű adományaikkal támogatták az egyházközséget.

Jézus Szent Szíve templom (2019)


Korondon első katolikus templomának építési éve nem ismert, de ekkor még Szent Bertalan volt a román stílusú épület védőszentje.1716-ban kapta vissza a katolikus egyház az Unitáriusoktól a templomot, amelyet 1720-ban felújítottak. 1910-ben azonban új római katolikus templom építése fogott a város, amelyet egy év múlva szenteltek fel Jézus Szent Szíve tiszteletére.
A régi gótikus templom néhány köve ennek a kerítésébe van beépítve.

Borvíz (2019)


Székelyudvarhelytől mintegy 15 km-re található Homoródfürdő, amely ma országos jelentőségű üdülőtelep hideg-meleg vizes szénsavas fürdővel, bő vizű borvízforrásokkal.
A borvíz a szénsavat tartalmazó, gyógy- vagy ásványvíz, amely többféle összetételű lehet, de rendszerint nátrium-karbonátot tartalmaz.

„Ika” vára (2019)


forrás: erdelyivarak.hu
Az erdélyi Csernáton felet magasodik a meredek oldalú Várhegyen Ika várának öregtornya. A két patak torkolata felett emelkedő középkori építmény a székely "ősváraktól" eltérően nem nehezen elérhető hegycsúcson emelték.

Valószínűsíthetően az erőd a 13. században készült, de pontos részletekre még várni kell, ugyan is jelenleg is folynak az ásatások. Napjainkra már csak a déli bástya maradt fenn, amely a gyakori földrengések következtében meg is rongálódott, ezért aztán a népnyelv "Csonka-toronynak" nevezte el. 1968 - 1974 között Török Sándor szervezésében igyekeztek romló állapotán javítani.

Békási-szoros (2019)


Az erdélyi Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található szikla szoros még Európai viszonylatban is természeti ritkaságnak számít.
A Hargita megye nyugati részén található Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak, és jelenleg szurdok a Nagyhagymás Nemzeti Park része. A területet jobbára lucfenyő alkotja, de láthatunk fajgazdag, ritka és bennszülött növényfajokkal borított mészkősziklákat is.
A Békási-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka. Ezek a 200-300 méter magas sziklafalak a hegymászók paradicsoma. A Békási-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd, Csíki-bükk, Oltár-kő és a Mária-kő.

Oltárkő (2019)

Az Oltárkő (1154 m) a Békási-szoros legszembetűnőbb sziklatornya, amely jól elkülönül környezetétől és az egész szurdokvölgy fölött uralkodik. Csúcsán egy 1995-ben emelt kereszt látható.
A sziklaóriás ormát először 1935-ben mászták meg erdélyi magyar alpinisták. Csúcsára napjainkban már a Békási-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.

Gyilkos-tó (2019)

A Gyergyószentmiklóstól 25 km-re fekvő Gyilkos-tó a Keleti-Kárpátok egyik legnépszerűbb kirándulóhelye.
A tó valószínűsíthetően a 1837-ben a nagy esőzések következtében alakult ki, amikor is a Gyilkos-hegy egy része leszakadt és belecsúszott a völgybe. Ez az agyagos törmelék eltorlaszolta a patak útját, amely felduzzadt és a víz elárasztotta a völgyet és az erdőt. Innen ered a tó román neve, azaz Vörös-tó.
Persze a tóhoz tartozik egy legenda is, ugyan is mikor a hegy leomlott a völgybe, az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét.
A természeti jelenség partján szokatlanul nagy, nem túl szép üdülőtelep és bazár található. A nyüzsgő tömeg és vurstli hangulat sokat ront a hely idilli hangulatán. Ezért annak aki csendre és meghittségre vágyik érdemes a kiépített és jelzett turistaúton körbe kerülni a tavat, élvezve a csodálatos táj egyedülálló látványát.

Orvosi pióca (Hirudo medicinalis)


A gyűrűsférgek rendszertani csoportjába tartozó orvosi pióca kedvező élettani hatását már 3000 évvel ezelőtt Ázsiában is alkalmazták, a római származású természettudósok.
A piócák teste kb. 10-15 centiméter hosszú, a színük pedig a sárgásbarna és sötétzöld között változik. Az állatok lápos, mocsaras vizek és dús növényzetű tavakat kedveli, ahol melegvérű állatok vérével táplálkozik. 

Pongrác-tető (2019)

Gyergyószentmiklós és Békás között húzódó főútvonal mentén található a 1256 méter magas Pongrác-tető. A tető Gyergyói-havasok egyik kedvenc turista csomópontja, ahol pazar panoráma és helyi gyógynövény specialitásokat áruló bódék várják az ide érkezőket.

Maros-forrás (2019)



Marosfő a Gyergyói- és a Csíki-medencét elválasztó hágón fekszik, a hegyvidéki klímája miatt közkedvelt üdülőhely. 

A település arról kapta a nevét, hogy a faluközponttól nem messze található a Maros-forrás. Bár ez a foglalás csak egy turisztikai fogás, ugyanis az igazi Maros-forrás kb. 3 km-rel nyugatabbra a Fekete-Rez oldalában található.

Sarlós Boldogasszony kegytemplom és kolostor (2019)


A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, és a minden évben megrendezett pünkösdi búcsú pedig a legnagyobb katolikus rendezvény egész Erdélyben.
A mai templom elődjét az ide telepedő ferences szerzetesek emelték gótikus stílusban a 15. században. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt épületet és a hozzá tartozó kis kolostort a török támadások miatt erős kőfallal vették körül. Az sorozatos ostromoknak köszönhetően 1661-ben a betörő oszmán sereg felkoncolta a kolostor lakosságát. A romos építményt 1804 után Konstantin Schmidt tervei alapján újjáépítették.

A neobarokk stílusú kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot. A 16. században hársfából faragott reneszánsz Mária-szobor valószínűleg a világ legnagyobb kegyszobra. A misztikus hangulatú, hármas koronát viselő Mária a jobb kezében királynői jogart, balban pedig a kisded Jézust tartja. A legenda úgy tartja, hogy a szobrot Hunyadi János készíttette törökök feletti győzelmének hálajeléül az égieknek hálát adva. Egy másik monda szerint egy török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ő ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.
A templombelsőben a „csodatevő” Mária mellett Szent István és Szent László királyok szobrai állnak. A mellékoltárok közül többön Papp Miklós festményei láthatóak, és a szószéket is ugyancsak ő készítette. A kegytemplomhoz tartozik, még az udvarában található a Szent János kápolna és a 18. században épült ferences kolostor épülete is.

Nagyboldogasszony és a magyar szentek templom (2019)


A Makovecz Imre és Bogos Ernő által tervezett templom a város egykori központjában, a Szent Kerszt templom szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére felszenteltek épület 2003-ra készült el. A rendszerváltás utáni első erdélyi templom fő motívumai tetőn strázsáló angyalszobrok, és az épület falába épített sírkő másolatok.


A templombelsőt egy méhkaptárra emlékeztető szárnyasoltár uralja. Mögötte bimbós oszlopon a Feltámadási szobor áll, amely Nagy Ödön csíkszeredai szobrász alkotása. Az átlátszó kupola négy sarjkán négy őrálló angyal néz le az oltárra.
A templom alagsorának közepén áll a Fatimában készült Magyarok Nagyasszonya szobor.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom (2019)

Csíkszereda legrégebbi temploma a Szent Kereszt templom, amely egyike a város 18. századból fennmaradt épületeinek. Az egykori egyutcás település központjában épült fel a barokk stílusú épület a védőfallal együtt, 1751 és 1758 között. A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelték templomot a 20. század elejére kinőtte a város lakossága, ekkor már előfordult hogy a bérmálási szentmisét csak a templomkertben lehetett megtartani. 2003-ban teljesedett be a csíkszeredai katolikus közösség régi vágya, ugyan is Darvas-Kozma József esperes-plébános kitartó munkája eredményeként, Makovecz Imre tervei alapján elkészült a Millenniumi templom.

Nyergestető Vendégház és Történelmi Kávéház (2019)


Nyergestetőn a székely emlékhely szomszédságában áll egy apró épület, melyet az erdő csendje és a csíki fenyők által ontott ózondús levegője vesz körül.

Szálláslehetőség mellett egy történelmi hangulatot felidéző kávézó kapott helyet az épületben.
A vendéglátóhelyen finom olasz kávé és kávékülönlegességek mellett belekóstolhatunk a helyi jellegű rövidital és sör specialitásokba. Emellett az itteni bor választék gerincét az Arad hegyaljai, ménesi borok adják, amelyeket Erdély legkitűnőbb boraiként tartanak számon.

Nyergestető (2019)

Nyergestető a Keleti-Kárpátok nyugat felé tekintő oldalán egy 878 méter magas hágó a jelenlegi Hargita megyében, átjáró a Kászoni- és a Csíki-medence között.
1849. augusztus 1-jén – alig két héttel Világos előtt – Gál Sándor tábornok a Moldvából beözönlő orosz csapatok ellenében Tuzson János alezredesre bízta a szoros védelmét. A túlerővel szembeszálló pár száz székely nagy része odaveszett az öldöklő élet-halál küzdelemben.
A csata helyszínén emlékoszlop őrzi a csatában elesett székely hősök emlékét. Az emlékművel átellenben, az erdő szélén lévő területen, egy tömegsírba hantolták el akkor az ütközet áldozatait, akiknek emlékét többek közt számtalan kisebb-nagyobb fa- és vaskereszt, valamint számtalan kopjafa őrzi.

Déva vára (2019)


A Maros-völgyét uraló vulkanikus Vár-hegyen áll Déva emblematikus várának romja.

forrás: muvelodes.net
Valószínűsíthetően egy ókori erődítmények helyén épült Erdély egyik első királyi vára, melyet a tatárjárás után IV. Béla építtetett újjá.A stratégiai helyen épült erődítmény 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye volt. A későbbi királyi birtokot Hunyadi János V. Lászlótól kapta adományként, majd Szapolyai János és Bocskai István is birtokolta az erősséget. A vár hadászati szerepe megmaradt az Erdélyi Fejedelemség idején is. Az 1848-as szabadságharc idején a magyar honvédek kezébe került vár, és egy ostrom alatt a lőporraktár felrobbanása következtében elpusztul, maga alá temetve az itt állomásozó magyar honvédsereget.


Az azóta természetvédelmi területé nyilvánított hegycsúcson a felújítási munkálatok már évek óta szinte folyamatosak, a tervek szerint a belső várat 2018-ban nyitják meg a látogatók előtt. 

A népszerű népballada szerint Kőműves Kelemen, az elégetett felesége hamvaival erősítette meg a falat kötő meszet, hogy a várat a 12 kőműves mester felépíthesse.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)





























A fecskefarkú lepke Magyarországon elterjedt és gyakori aj.

A lepke a nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, de gyakran a kertekben is megjelenik, főleg, ha ott sárgarépát termesztenek. A nyári réteken vitorlázó repüléséről könnyen felismerhető.

Nagyboldogasszony templom és kolostor (2019)


A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház.
A 18. század elején több bolgár család és szerzetes érkezett Dévára ők alapították meg a helyi Ferences Rendházat. 1714-ben kapott templomépítési engedélyt a közösség, ekkor épült meg a ma is látható templom és elemi iskola (schola trivialis) is.
1948-ig tartott a rend Romániai aranykora, ekkor ugyan is az épületet államosították és a szerzeteseket elűzték. Az 1970-es árvíz teljesen tönkretette az épületet. 1992-ben költözött be a kolostorba Böjte Csaba testvér által létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum.

Szent Miklós román ortodox templom (2019)


A dévai Szent Miklós ortodox székesegyház 1861-ben épült. 1927-1930-ban a bizánci-római stílusban felújították és átfestették. Az épület egyedülálló építésének köszönhetően 21 kereszttel és toronnyal rendelkezik.

A templom belsejét több 17. századból való festmény díszít, a tölgyfa ikonosztázát 1940-ben Deva-i Kereskedelmi Iskola készítette.

Kenyér-hegy (2019)

Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál fekszik a kicsiny község, Arany. A középkori eredetű település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, vagy más néven Kenyér-hegy. A hegyet alkotó negyedkori trachiandezitet már a rómaiak is bányászták, mára viszont felhagytak kitermelésével. Az idők folyamán az egykori hegy 40%-át elpusztították. A homoki vipera előfordulása miatt természetvédelmi területté nyilvánították a geológiai képződményt.
A hegytől keletre elterülő medence pedig nem más, mint a történelmi Kenyérmező, ahol 1479-ben Kinizsi Pál és Báthory István erdélyi vajda legyőzték a Havasalföldről betörő török sereget.