Az Olt folyó völgyében, az örökké havas Kárpátok árnyékában áll a világ második legszebb váraként is emlegette Fogarasi vár.
Az erődöt feltehetően 1452-ben Hunyadi János kormányzó foglalta el Vlad Tepes havasalföldi vajdától, majd hogy uralmát biztosítsa egy nagyobb várat emeltetett itt. Hunyadi halála után fia, Mátyás király örökölte meg erődítményt, aki szintén egyetlen leszármazójára, Corvin Jánosra hagyta. A hatalmas váruradalom szerepe a 16. századtól felértékelődött, igyekeztek korszerűsíteni az ágyúkkal vívott hadviseléshez.
Később a várat Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a feleségének, Mária Krisztierna főhercegnőnek adta hozományként. Majd Vitéz Mihály havasalföldi vajda 1600-ban szállta meg Fogarast Habsburg segédlettel. Bethlen Gábor fejedelem idejében alakult ki a vár végleges képe. 1661-ben az oszmánok elfoglalták erődítést, majd a Rákóczi-szabadságharcban császáriak birtokolták. Az erőd még a 19. században is katonai célokat szolgált,ugyan is itt állomásoztak az Osztrák-Magyar Monarchia ezredeibe besorozott katonák is.
Az épület mindvégig lakott és gondozott volt, napjainkban pedig vármúzeum működik benne.