Színi Sebő Alajos (2026)

Tápióbicske Fő téren látható a település kőből kialakított címere, és a hídi csata párbajhősének, Színi Sebő Alajos alezredesnek lovasszobra is.

I. világháborús emlékmű (2026)

A római katolikus templom mellett található Tápióbicske I. világháborús emlékműve, amelyet 1926-ban avattak fel. Kalotay Kreipel Ottó kompozícióján két katona látható, talapzatán pedig az áldozatok nevei olvashatóak.

I. világháborús emlékmű (2026)

A római katolikus templom előtt áll a település I. világháborús emlékműve, amelyet 1936-ban állítatott fel a község vezetése. A vaskerítéssel elkerített obeliszk két oldalán oriási, faragott kardok láthatóak, az oldalán lévő márvány táblákra pedig 92 ceglédberceli elesett katona nevét vésték rá.

Málenkij robot emlékmű (2026)

Ceglédbercel Fő utcáján áll a 167 elhurcolt, hazájától távol, kényszermunkában meghalt emberek emlékműve. Varga Gábor alkotása három, oltárszerű mészkőlapból áll, amelyet 2016-ban állítottak fel.

Európai Uniós emlékmű (2026)

A ceglédi Gyógyfürdő csónakázó tavának félszigetén található egy háromlépcsős nyolcszögletes alapon álló műalkotás. Farkas Ádám mészkőalkotása a 2004-es EU csatlakozás emlékére készült.

Országzászló (2026)

A gödöllői kastély melletti kis parkban áll az 1935-ben felállított országzászló emlékmű.

Az emlékmű egy terméskövekből összerakott kúp, amelynek oldalán található a zászlórúd, a tetején pedig egy halott katona fekszik. Az alkotáson még egy fehér márványtáblán látható, amely domborműve két angyalt ábrázol, akik a magyar címert tartják.

Cserni Jován (Jovan Nedad) (2026)

Jovan Nedad egy rablóvezér volt, akit Szapolyai János a Bácskára kitelepített szerbek vezérének nevezett ki. Az 1927-ben felállított emlékmű készítője Petar Pallavicini volt.

I. világháborús emlékmű (2026)

A Királyhalmi iskola a Mórhalom környéki tanyavilág első iskolája volt, amely 1868-ban épült fel. 1883-ban a király és császár, Ferenc József is ellátogatott ebbe az iskolába. Később a látogatásának emlékére az uralkodó mellszobrát is felállították az iskola udvarán. Bár erről nincs bizonyíték, hogy létezett, de tanya mellet ma is látható egy Turulmadaras emlékmű. Valószínüleg ezt az obeliszket az I. világháború kapitánysági hősi halottjainak tiszteletére emelték.

Hármashatárjel (2026)

Kübekháza Fő utcáján egy különleges emlékmű látható, amely a település visszacsatolásának évfordulójára készült. Ugyanis 1918-ban a megszállása alatt a falu és kilenc szomszédos község is a szerb impérium területe lett. 1924-ben viszont némi változás történt, és Jugoszlávia Kübekházát visszaadta Magyarországnak.

II. világháborús katonasír (2026)

A kübekházi temetőben egy II. világháborús katonai síremlék található.

A sír felírat szerint 29 hős nyugszik itt, akik a világháború idején csatában hunytak el.

Határkő-Triplex (2026)

Az 1920. június 4-én Trianonban meghúzott határvonal találkozási pontjánál napjainkban „csak” egy hármashatár-kő, a Triplex Confinium található. A fehér színű, lépcsős, három oldalú, címerekkel ellátott emlékkő a megszületése óta a határok átjárhatatlanságának szimbóluma lett. Az egymástól karnyújtásnyira lévő települések közösségeit szakította szét, pedig az itteni falvak lakói szinten rokoni és baráti kapcsolatban éltek a határok lezárása előtt.

A Rábé-Kübekháza határátkelő 2024-es megnyitása ót az emlékmű a kerítésen túl rekedt. 2025. január 1-től Románia csatlakozott Schengenhez, így már határátlépés nélkül is megközelíthető az emlékmű.

Katonai Hősiesség és Helytállás (2026)

Örkénytábor első barakkjainak helyén áll egy különleges hősi emlékmű, amely annak a nyolc tüzérnek a tiszteletére készült, akik 1912-ben csőrobbanás következtében hunytak el a közelben. A „Katonai Hősiesség és Helytállás” címet kapó oszlopot Károly Albrecht főherceg kezdeményezésére készíttették el 2013-ban.

Szovjet Hősi emlékmű és katonasírok (2026)

Az örkényi kastély kertjében áll egy hősi emlékmű, amely azoknak a szovjet harcosoknak állít emléket, akik a II. világháború idején hazánkban estek el. Az obeliszk szomszédságában egy szovjet katonai temető is húzódik, ugyanis a katonák közül többen a hadikorházként üzemelő kastélyban hunytak el akkoriban.

I. világháborús emlékmű (2026)

Az 5-ös főútvonal melletti parkban áll az örkényi hősi emlékmű, amelyet a település 1926-ban emeltetett.

A puskájára támaszkodó katonát ábrázoló alkotást Pongrácz Szigfrid szobrászművész készítette el.

A szobor talapzatára az első világháborúban elesett hősök nevét vésték fel.

I. világháborús emlékmű (2026)

Az újszegedi Kisstadion területén látható egy I. világháborús emlékoszlop, amelyet a Szegedi Atlétikai Klub elesett sportolói emlékére állítottak az 1920-as években. 

A 2,5 méter magas műkőből készült emlékoszlop tetején katonai rohamsisak látható, előlapjára pedig 23 elesett sportoló neve van bevésve.

1956-os emlékmű (2026)

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola melletti parkban található Tatárszentgyörgy 1956-os emlékműve.

A település „Büszkeségpont” pályázat keretében készítette el Pap János szobrásszal 2017-ben az alkotást.

Az emlékmű maga egy Magyország motívum, amely üvegszálas műgyantából készült, és az évszámot pedig egyszerűen kivágták a kompozícióból.

II. Rákóczi Ferenc-emlékmű (2026)

A tatárszentgyörgyi templomkertben egy különleges obeliszk áll, amely II. Rákóczi Ferencnek állít emléket. Ugyanis a fejedelem 1710. július 10-22. között csapataival Tatárszentgyörgyön táborozott, sátra a falu határában lévő strázsahegyen állt. A homokbuckát 1924-ben ezzel kőoszloppal jelölték meg, amely később bekerült a településre. Az obeliszket egy Rákóczi-címer díszíti, a talapzaton pedig egy márványtáblán olvasható a híres esemény dátuma.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

A kunpeszéri Községháza előtti téren áll a település I. és II. világháborús hőseinek emlékműve.

Az 1984-ben felavatott alkotást Szőke Sándor készítette el bronzból, amely domborművei megegyeznek a kötegyáni világháborús emlékműn láthatóakkal.

Holokauszt emlékmű (2026)

A tokaji zsinagóga szomszédságában egy márványból készült holokauszt emléktábla található, amely az elhurcolt zsidócsaládoknak állít emléket. A mártír emlékművet a város állíttat 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulójára.

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

Tarcal központjában áll a település I. és II. világháborús emlékműje, amelyet Füredi Richárd készített el és 1939-ben avattak. A kompozíció egy angyalalakból áll, amely egy ájult katonát tart. A szobor mögött egy emlékfal látható, ahová elsőként az I. világháborúban hősi halált halt katonák neveit tartalmazó emléktáblákat helyezték el, majd később a többi háborús áldozatok is felkerültek az emlékműre.