Fehérsávos apróbagoly (Protodeltote pygarga)

A fehérsávos apróbagoly hazánkban gyakori faj.

A faj jellegzetessége az elülső szárnyán lévő, harántirányban elhelyezkedő fehér folt.

Tintakék boglárka (Plebejus argyrognomon)

A tintakék boglárka az egyik leggyakoribb boglárkalepkénk, amely a síkvidéktől egészen a hegyvidékekig mindenütt előfordul. Az állat hímjének szárnyai jellegzetesek, ugyanis sötét szilvakék színben pompáznak erős fekete behintéssel, és fekete erezettel.

Gyakori szitakötő/harántsávos katona-szitakötő (Sympetrum striolatum)

A harántsávos katona-szitakötő vagy más néven gyakori szitakötő nálunk országszerte megtalálható, főként sekély, jól fölmelegedő állóvizek és kisvizek környékén érzi jól magát. Megfelelő időjárási körülmények miatt akár késő őszig is repkedhetnek az idősebb példányok.

Hét vezér tanösvény (2020)

A pusztaszeri Hét vezér emlékmű szomszédságában, az Árpád-halom mellett a hét vezért bemutató tanösvényt alakított ki a Kiskunsági nemzeti park. Az egész évben, gyalogosan bejárható tanösvény tábláin a Honfoglalás hőseiről olvashat az ide látogató.

Bivalykabóca (Stictocephala bisonia)

A bivalykabóca a rejtőzködés nagymestere, hiszen oldalnézetből pontosan úgy néz ki, mint egy kisebb levél vagy rügy. Viszont a gazdák nem igazán kedvelik kártétele miatta, ugyanis szívogatásával jelentős kárt okozhat a fiatal gyümölcsösökben. A kabóca kultúrnövényzetben, gyom és cserjésekben gyakori, nagyrészt vízfolyások közelében él. 

Zöld varangy (Bufotes viridis)

A zöld varangy Magyarország sík- és dombvidékeit kedveli, gyakran találkozni vele településeken, kertekben, és szántóföldek szegélyzónáiban is. Az állat erőteljes felépítésű, testén piszkosfehér alapon zöld foltok sorakoznak. A kifejlett varangyok hangyákkal, pókokkal, és más rovarokkal táplálkoznak.

Hármas-Körös (2020)

 

A Hármas-Körös Magyarország legtisztább vizű folyója, amely szabályozása átrajzolta a vidék vízrajzi térképét. A folyó és hullámtere páratlan növény- és állatvilágot rejt, ezért a terület természetvédelmi oltalom alatt áll, a Körös-Maros Nemzeti Park része.

Horgász a Kecskészugi csatlakozásnál

A Hármas-Körös a Körösladánytól délnyugatra születik, ahol Kettős-Körösbe torkollik a Sebes-Körös. A folyó útja Csongrádnál ér véget, miután a Tiszába ömlik. A Körös évszázadokon át szabadon kanyargott a síkságon, míg nem a 19. századi folyószabályozás áldozata lett. A lecsapolások következtében a nádasok helyét a legelők és szántók vették át. A vízfolyás vonalát napjainkban vadregényes fűz- és nyár erdők kísérik. Az itt kialakított kubikgödrök és a több tucat holtág, úgynevezett szentély-típusú élőhelyekké váltak az évtizedek során.

A Hármas-Köröst egyik érdekessége, hogy a békésszentandrási duzzasztó ketté osztja a folyót. A Sebes-Körös torkolattól a duzzasztóműig, mintegy 4-4,5 méter küszöbszintet ad a vízlépcső, így létrehozván egy szélesebb, mélyebb, lassabban mozgó felsővizet. Míg Békésszentandrástól a Tiszáig egy meredek, magas partfalú, keskenyebb mederben siető folyó látható.

A folyó gyomaendrődi szakaszán több szabadstrandot, kempinget és vízi túrázó pihenőhelyet is kialakítottak. A város Önkormányzata pedig a Körös árterében a folyó medrét követve 26 kilométeres túravonalat alakított ki.

Jégmadár (Alcedo atthis)

A jégmadár hazánk egyik legszínpompásabb madara, amely a kisebb folyók és patakok partját kedveli. 

A madár telet nálunk vészeli át, be nem fagyó folyóknál látható még ilyenkor is. 

Gyakran látni víz fölé behajló ágakon, innen csap le a víz tetején úszó apró halakra.

Cigánylepke (Erynnis tages)

A  cigánylepke a busalepkék családjának az egyik faja, amely száraz, meleg, füves területeken fordul elő.

A sötét színezetű lepkét gyakran látni a talajhoz közeli virágokon, a sárga színűeket különösen kedveli.

Az állat a nevét az elülső szárnyán lévő díszes rajzolatokról kapta.

Gyomai Hármas-Körös-híd (2020)

A Hármas-Körös helyi szabályozását követően 1882-ben 50 m hosszú fahidat építettek Gyomára. Ez a hídméret kicsinek bizonyult, ezért 1889-ben átépítették Kikindai Gyula, Gyulai Államépítészeti Hivatal mérnökének tervei alapján. A 214 m hosszú hidat az árvizek rendszeresen próbára tették, ezért szükségessé vált a szerkezetének a modernizálása. 

A napjainkban is látható ötnyílású rácsos acélhidat jelenlegi helyén 1909-ben adták át a forgalomnak. Tervezőjük Kádár József és Pellegrini Dávid aradi vállalkozók voltak, a híd vasszerkezetét a Schlick-gyár készítette el. A hidat a II. világháború pusztítását elkerülte, de 1971- ben egy magas jármű tönkre tette a pálya feletti főtartóak, amelynek a hatására a híd egy nyílása leszakadt. Bár azóta többször erősítették, átalakították, lényegében őrzi eredeti tervezőinek, építőinek munkáját.

Kner Nyomdaipari Múzeum (2020)

A Kner Imre egykori lakóháza ad otthont a Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek.

A Kozma Lajos tervezte népies barokk stílusú ház 1925-ben épült és 1970 óta működik benne az ország legteljesebb nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása "Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából" címmel mutatja be a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól egészen napjainkig. Láthatóak itt nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, korabeli fotók és történeti dokumentumok is.

Nem messze a múzeumtól található a Kner emléktér, ahol a Kner emlékmű is látható. A tér központi részén álló Kner Izidor és Kner Imre emlékkő a kétszeres Munkácsy-díjas Kiss Nagy András szobrászművész alkotása, amelyet még a Kner Nyomda fennállásának 100. évfordulójára készített.

Evangélilus templom (2020)

Az evangélikus templom Gyomaendrőd, és az úgynevezett „német-város” egyik ikonikus épülete. Mezőberényből érkeztek Gyomára azok a német nyelvű, evangélikusok, akik 1862-ben templomot építettek. 1887-ben az épületet katasztrófa érte, teteje kigyulladt és elégett a teljes berendezése. Az újjá épült templomot 1888. december 2-án szentelték fel. Az épület mai formáját az ezután bekövetkező többszöri átalakítások során nyerte. A templom falán és az épület mellett márványtáblák emlékeznek a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltakra és a háborúban elesettekre.

Jézus Szíve templom (2020)

Büszkén magasodik a Körös-menti városka fölé római katolikus templomának tornya, amely nem csak küllemében különleges. Ugyanis a templom belsőjének ékessége a festett, kazettás mennyezet, és az itt őrizett két vértanú szentereklye is.

Gyomaendrőd első templomát 1412-ben említették először, amely valószínűleg a török pusztítás áldozata lett. Az újra települést követően 1836-ban kezdtek templomépítésbe az itt élők, és 1839-ben fel is szentelték az épületet Szent Mór tiszteletére. Ez az építmény se szolgálhatta sokáig a hívőket, az 1848-as nagy tűz pusztította el a város egyrészével együtt. A mostani templom építését 1877-ben kezdték meg, tervezője Hauszmann Alajos műegyetemi tanár volt. A templom neoreneszánsz stílusban épült, és Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel 1878. október 27-én.

A templom belsejében két oldalkápolna található, amelyek Szent Kereszt és Szűz Mária tiszteletére lettek emelve. Az utóbbiban látható az előző templomból megmaradt oltárkép, amely Szent Mórt ábrázolja. A templomhajót festett, gazdag tagolású neogótikus famennyezet fedi, az apszist és a kápolnákat freskók dísztik. A főoltárképet id. Vastagh György neves festőművész festette, az oltárokban pedig Szent Ince és Szent Fausztina vértanúk ereklyékéi kaptak helyet.

Jézus Szíve templom szobordíszei (2020)

A gyomai római katolikus templom homlokzatán, a támpillérek felett Szent Péter és Szent Pál mészkő szobra látható. A szobrokat valószínűleg Hauszmann Alajos készíttetette, mint a templom építésze. A déli oldalon Szent Péter kulcsokkal és könyvvel látható, az északi oldalon Szent Pál karddal és könyvvel ábrázolták.

A pilaszterfejezetek felett pedig egy-egy kiterjesztett szárnyú angyalalak áll.

Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiuma (2020)

A Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola kollégiumának helyet adó épület az 1900-as évek elején épült, eklektikus stílusban. Az épület utcai homlokzatán kosáríves záródású ablakok és kapu látható, és az emelten minden ablak mellett, a földszinten pedig minden második után oszlopfővel ellátott pilaszter van.

Hősi emlékmű (2020)

A református templom kertjében áll az 1848-49-es szabadságharc, valamint az I. és II. világháború hősi halottai előtt tisztelegő Hősi emlékmű. A kom,pozíció központjábvan álló szobor Istók János alkotása, ehhez illesztették Varga Géza, 1990-ben készült emlékköveit.

Református templom (2020)

Gyomaendrődön található hazánk egyik legszebb református temploma, amelyet Fischer Ágoston kecskeméti építész tervezett.

1791-ben kezdték építeni a mostani templomot, amelynek először a tornya készült el. Majd 1807-ben kezdtek hozzá a hajó megépítéséhez, és a munkálatok 1813-ra fejeződtek be. A copfstílusú épületet 1813. augusztus 8-án szentelték fel, amely egyik különlegessége a hajó két oldalán található a kétszintes karzat. 1936-38 közötti külső-belső felújítás hajtottak végre a templomon, amelyhez a helyi születésű polihisztor, Papp Zsigmond presbiter egy évi munkájával járul hozzá.

Az egyhajós templombelső boltívekkel tagolt, és három szín uralja: a fehér a tisztaság és szentség színe, az arany az isteni szín, a piros pedig a Jézus vérét jelképezik. A Papp Zsigmond által tervezett orgonát 1853-ban készítették el a gyülekezet számára.

Körös Étterem és Panzió (2020)

A Körös Étterem és Szálloda az egyik emblematikus épülete Gyomaendrődnek, amely helyén egykoron Holler Sámuel csárdája állt. Az eklektikus díszítésű emeletes sarki ház huszadik század első felében épült, a homlokzatát pedig pilaszterek és szecesszióra hasonlító vakolatdíszek díszítik.

Nepomuki Szent János (2020)

A gyomaendrődi Erzsébet-híd korlátján áll Nepomuki Szent János a folyók, hidak, halászok egész alakos szobra. Az 1994-ben felállított szobor alkotója Kiss György szobrászművész.

Hantoskerti-holtág (2020)

Gyomaendrőd városképét uraló Hantoskerti-holtág 1871-1890 között jött létre a Körös szabályozása során.

A Holt-körös Gyomaendrőd belterületi részén helyezkedik el, ezért partvonala jelentős mértékben beépített. Azonban akadnak a víznek szabadon horgászható részei, ahol leginkább pontyot, amurt, csukát, süllőt és keszegfélékkel lehet fogni.

Erzsébet-liget (2020)

Gyomaendrőd szívében, a Hantoskerti-holtággal körülölelt területen található az Erzsébet liget.

Az 5 hektáros parkerdőt 1892-ben a kor divatjának megfelelően egy tájképi kertnek alakították ki. A terület napjainkban is harmadát sűrű faállomány borítja, kb. 1100 fafaj él itt. A 2015 átadott tanösvényen sétálva pedig a liget madárvilágát ismerhetjük meg többféle interaktív és beszélő tábla segítségével.

Erzsébet-híd (2020)

A Hantoskerti-holtág felett átívelő Erzsébet-hídat1893-ban építették a Gyomaiak.
A téglahidat utoljára 1993-ban újították fel. 

Lombkorona sétány és kilátó (2020)

A gyomaendrődi Erzsébet liget legnagyobb attrakciója a 2015-ben épült lombkorona sétány. 

A lombszintben haladó sétaút egy interaktív tanösvényt is magába foglal, amely a fákról és sok más helyi élőlényről mesél nekünk.

 A lombkorona sétány és a 15 méter magas faszerkezetes kilátó belépődíjas, csak a nyitvatartási rendnek megfelelően látogatható.

Sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)

A legvilágosabb színű füzikefajunk kedveli a domb- és hegyvidékeket, a sík vidéken viszont ritkán fészkel.

A madár feltűnő citromsárga szemöldöksávjáról és fokozatosan felgyorsuló énekéről könnyen felismerhető.

Barna rétiaraszoló (Ematurga atomaria)

A barna rétiaraszoló hazánkban gyakori faj, találkozhatunk vele erdei tisztások, homokos területek, bozótosaiban és gyepein. A lepkefaj okkersárga vagy fehéresszürke, sötétbarna harántvonalakkal és szárnyrojtokkal.

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)

A kis színjátszólepke Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidékeken él, de az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul.

Az állat a fák, főleg nyárfák kicsorgó nedveivel táplálkozik.

 A lepke a nevét onnan kapta, hogy a hímek szárnya éles ibolyás vagy kékes interferenciaszínnel csillog.

Gyomai szabadstrand (2020)

Gyomaendrődön, a Hármas-Körös gyomai szakaszán a fürdőzők által is közkedvelt szabadstrand található. A kijelölt fürdőhely a Hősök utcára végén, a gát túloldalán található. A szabadstrand ingyenesen látogatható!

Kóbor ékesboglárka (Cupido argiades)

A kóbor ékesboglárkával réteken, kaszálókon, és útszéleken találkozhatunk leggyakrabban. A nöstény lepke szárnyak színezete barnásfekete, közepén kékes pikkelyekkel, a hímé pedig ibolyakék, amelyeket fekete szegély ölel körbe.

Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)

A sávos szitakötőhazánkban leginkább vízfolyásoknál, folyóknál, csatornáknál vagy iszapos tavaknál fordul elő.

 Az állatot legkönnyebben fémesen csillogó kékeszöld színéről lehet felismerni.

Avararaszoló (Ectropis crepuscularia)

Az avararaszoló hazánkban gyakori faj, amely az egyik legnagyobb araszolónk. A lepke szárnyának alapszíne fehéresszürke, gyakran sötét feketésszürke és az elülső szárnyon három harántvonal van.

Nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris)

A nagy borostyánkőcsiga folyók mentén, ártéri erdőben, egyéb vizes területeken él.

A csigafaj bomló és friss növényi részekkel táplálkozik.

Kerti csiga (Cepaea hortensis)

A kerti csiga a fás, homokos, füves területeket kedveli, általában nagyobb városi parkokban is megtelepszik. A csigafaj házának színe általában borostyánsárga, vöröses vagy barna, egyszínű vagy hosszanti öt sötét csíkkal tarkított. Az állat csak nedves időben aktív, szárazság idején fákra ragasztja a házát, és nyugalomban marad.

Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)

A zöld lombszöcske igen elterjedt, és hétköznapi fajnak számít Európa nagy részén. Legtöbbször a városok zöld területeinek közelében, alkonyatkor hallható „tücsökciripelésért” is a zöld lombszöcskék felelősek.

Kis fehérsávoslepke (Neptis sappho)

A kis fehérsávoslepkével hazánkban a jobb vízellátottságú erdőkben találkozhatunk, de kedveli a  a középhegységek völgyeit is. A 40-50 mm nagyságú lepke elülső szárnyának sejtjében lándzsához hasonló hosszanti fehér csík húzódik, és a kifejlett imágóval májustól szeptember elejéig találkozhatunk. 

Az állat Magyarországon potenciálisan veszélyeztetett fajként szerepel, eszmei értéke 10 000 Ft.

Túra: Átkelés a sivatagon (2020)

 „Csendes tenger rónaságán

Szeliden reng csónakom,

Mint tavasszal esti szellő

Kebelén a rózsafa.

Nem vagyok rá érdemetlen,

Jó lélekkel mondhatom.

A folyó, melyen jövék

Ide, ahol most vagyok,

Hosszu és vészes folyó volt:

Villám futkosott fölöttem,

Jobbra-balra éles sziklák

Fenyegettek és alattam

Örvényeknek torka nyílt...”

(Petőfi Sándor)

Átkelés a sivatagon

---

Kiskunsági Piros 3.

Harmadikra talán a túrasorozat legszebb terültét céloztuk meg, a Fülöpházi buckavidéket. Szerencsére kalandunk első és utolsó harmada az eddigi útjaink során megszokott lombos erdőkön keresztül vezetett. Így csak a „dűnék” között találkoztunk a Kiskunsággal kéz a kézben járó szikrázó napsütéssel. Viszont ez az időjárási körülmény adta gyaloglásunk savát-borsát, hiszen az itteni vándorlóhomokot más évszakban el se lehetne képzelni. Megfáradtan, de még is értékes élményekkel érkeztünk meg Ágasegyházára, ahol már a következő túránkra hangolódtunk.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kondor-tó (P) - Fülöpháza - Garmada tanösvény - Fülöpházi buckavidék - Naprózsa Erdei Iskola - Báránypirosító tanösvény - Nyárjas-halom - Ágasegyháza

Táv és szintemelkedés:

19 km/ 40 m

---

Puszta gébiccsel

Református templom (2020)

A helyi reformátusok imaházukat és haranglábukat is 1938-ban építették. A 21. század elején ezek összeépítéséből jött létre a napjainkban is látható templom.