„Csendes tenger rónaságán
Szeliden reng csónakom,
Mint tavasszal esti szellő
Kebelén a rózsafa.
Nem vagyok rá érdemetlen,
Jó lélekkel mondhatom.
A folyó, melyen jövék
Ide, ahol most vagyok,
Hosszu és vészes folyó volt:
Villám futkosott fölöttem,
Jobbra-balra éles sziklák
Fenyegettek és alattam
Örvényeknek torka nyílt...”
(Petőfi Sándor)
 |
| Átkelés a sivatagon |
Kiskunsági Piros 3.
Harmadikra talán a túrasorozat legszebb terültét céloztuk meg, a Fülöpházi buckavidéket. Szerencsére kalandunk első és utolsó harmada az eddigi útjaink során megszokott lombos erdőkön keresztül vezetett. Így csak a „dűnék” között találkoztunk a Kiskunsággal kéz a kézben járó szikrázó napsütéssel. Viszont ez az időjárási körülmény adta gyaloglásunk savát-borsát, hiszen az itteni vándorlóhomokot más évszakban el se lehetne képzelni. Megfáradtan, de még is értékes élményekkel érkeztünk meg Ágasegyházára, ahol már a következő túránkra hangolódtunk.
 |
| forrás: openstreetmap.org |
Útvonal:
Táv és szintemelkedés:
19 km/ 40 m
 |
| Puszta gébiccsel |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése