Túra: Makói-Hagyma-Túra (2026)

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága”

(János)

---

Útvonal:

 Makó, Tesco - Langó-kápolna - Kövegy, Szűz Mária Szent Neve-templom - Csordakút - Csanádpalota, Nepomuki Szent János-templom - Volt főszolgabírói lakás - Szentháromság-kápolna és kálvária - Kendergyár - Nagylak, Kendermúzeum - Szentlélek-templom - Makó, Görögkatolikus temetőkápolna - Evangélikus templom - Szent Anna-kápolna - Fájdalmas Szűzanya-kápolna és kálvária - Korona Szálló - Városháza - József Attila Múzeum - Tesco

forrás:openstreetmap.org

Táv és szintemelkedés:

57,8 km/ 122 m

---

Magyarcsanádi sírkövek

Makói keresztek (2026)

Temetői kereszt (görögkatolikus)

Aradi utcai kereszt

Farkas-Varga-kereszt, 1892

Papp-Pallagi-kereszt, 1865

Csanádpalotai úti kereszt

FÉG-tó (2026)

Makó belterületén, az Aradi utcában található a nyugodt környezetben fekvő FÉG-tó, amely a település egyik ismert és kedvelt horgászvize. A vízfelület parkosított környezete és a könnyen elérhető elhelyezkedés miatt ideális a természet kedvelők és horgászok számára egyaránt. A 1,2 hektáros horgásztavat a FÉG Horgászok Egyesülete kezeli, ahol ponty, amur, kárász és keszegfélék is foghatók.

Mendei Árpád emlékhely (2026)

A zöld jelzésű túraút, a Maros-parti túraösvény egyik kanyarjában található a Mendei Árpád tanár úr emlékére készítette pihenőhely és emlékmű. A kültéri plasztika vándorbotra akasztott tarisznyát formáz. Ennek előterében kapott helyet az emléktábla. A botra rögzített, 12 darab kisméretű emléklap a legendás természetjáró gazdag életújának állomásait idézi fel.

Magyarcsanádi keresztek (2026)

Újtemetői kereszt (szerb)

Ótemetői kereszt (szerb)

Újtemetői kereszt

Ótemetői kereszt

 

Bökényi kereszt

Kiss-Bárdos-kereszt, 1917

Nagylaki keresztek (2026)

Kettős kereszt a Trianon emlékmű szomszédságában

Templom előtti kereszt

 

Temetői kereszt

Kendergyár (2026)

A nagylaki kendergyárat 1905-ben a Pannónia Kender- és Lenipari Részvénytársaság alapította, és akkoriban a gyár kenderkikészítő üzemből, a len-földolgozó egységből és a fonóüzemből állt. A kenderföldolgozáshoz Bács megyei svábokat telepítettek le a faluba, a len feldolgozására pedig Bulgáriából érkezetek a családok. A trianoni békeszerződés után Nagylak egyik fele a határon túlra került, ezért a gyárimunkások határátkelése is nehézkessé vált. 

A gyár 2009-ig biztosított kenyeret a faluban élő és a környező településeken élő családoknak, napjainkban már a kendergyár magántulajdonban van.

Csanádpalotai keresztek (2026)

Nyerges-Győri kereszt

RNÖ keresztje

Ótemetői kereszt

Mindenki keresztje

 

Csordakút (2026)

A Kövegyet Csanádpalotával összekötő kerékpárút mellett látható egy úgynevezett Csordakút, amely egykoron az alföldi pusztákon szinte mindenütt megtalálható volt. 

A kövegyi egy vályús gémeskutat a rajta fellelt véset tanúsága szerint 1930-ban Galgóczki Pál palotai mester készítette. Az évtizedek alatt leromló állapotú kutat a helyi önkormányzat lakosokkal és civilszervezettekkel közösen újíttat fel 2021-ben.

Kövegyi keresztek (2026)

Temetői kereszt

Templom előtti kereszt

Kossuth utcai kereszt

 

Túra: Vásárhelyi troll kereső (2025)

„A kövön ül Troll egyedül,

Vén csontot csócsál étkeül;

Sok év alatt lett csupasz e falat,

Nehéz volt húst szerezni.

Lesni! Messzi!

Barlangján így bújt szál egyedül,

Bajos volt húst szerezni.”

(A Gyűrűk Ura)

Asztal teríték nélkül

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Kása-erdő, Liget sor (ZK) - Régi-Kenyere-csatorna (KK) - Ölelő Olga (ZK) - Kása-erdő, Liget sor

Táv és szintemelkedés:

4,8 km/ 5 m

---

Itt úgyse jössz át

Ölelő Olga (2025)

A hódmezővásárhelyi Kása-erdő nem mindennapi látványosságot rejt, ugyanis a 4,5 méter magas erdei troll, Ölelő Olga lakik benne.

A vásárhelyi erdő mélyén megbúvó alkotás egy különleges, újrahasznosított fából készült szobor, amelyet Thomas Dambo, dán művész késíztett el. A számos helyi és külföldi önkétessel megvalósított szobor az erdők és a zöld környezetünk védelmére hívja fel a figyelmet. 

A helyszínen még az ülőpadok és asztalok várják a szoborhoz kirándulókat, valamit egy térkép is kifeszítésre került, amelyen Dambo alkotásainak helyeit jelölték be, Észak-Amerikától Ausztráliáig.

Késmárki-féle szélmalom (2025)

Mártély határában áll egy különleges ipari műemlék, a Késmárki Imre-féle szélmalom, amely 2023-as felújítása óta már bárki számára bepillantást enged a régi idők őrlési technikáiba és a molnárok munkájába.

A Késmárki-féle malmot valamikor 1854 körül építhették, és akkoriban több mások malom is üzemelt a környéken. Az épület déli oldalán található vésett felirat tanúsága szerint 40 000 téglát használtak fel a megépítéséhez. A tanyavilág gazdálkodóinak gabonáját eleinte Kis Péter őrölte az épületben. 1913-tól azonban Késmárki Imre molnár üzemeltette, aki felvirágoztatta és ismerté tette a mártélyi malmot. 1953-ban az építmény vitorlája letört és nem is javították ki, azért sokáig üzemen kívül volt. 

Szalay Ferenc festőművész 1966-ban megvásárolta az ipartörténeti műemléket, aki felújíttatta, és a belső berendezéseivel együtt megőrizte az utókornak. Azóta a szélmalom és a környéke, a mellette álló molnárházzal együtt kulturális központtá vált, ahol gyakran rendeztek koncerteket vagy művészeket láttak vendégül. A mártélyi malom a magyar filmművészetbe is megjelenet már, ugyanis „Kósa Ferenc a Másik ember” című filmje és a „Koncert a malomban” című televíziósadás itt forgott.

Festők dombja (2025)

Mártély külterületén, a Tisza töltésének oldalánál van egy kis föld kupac, és rajta több emléktábla, tetején pedig egy emlékmű. A település vezetősége itt állított emléket az egykor Mártélyon alkotó elhunyt művészeknek.

Boldogasszony-kápolna (2025)

2019-ben állították fel a Tisza töltés közeli földhalom tetején látható Boldogasszony-kápolnát, amelyet Makovecz Imre építész tervezett. A Festők dombjával átellenben álló kis kápolna vásárhelyi téglából készült, és egy Mária-szobor is található benne. Az utóbbit B. Kovács Emőke készítette, a kápolna tetején látható két angyal-szoborral együtt.

Gádorosi keresztek (2025)

Templom előtti kereszt

Közösségi kereszt, 2018

 

Nagytatársánc (2024)

Orosháza körül elterülő hatalmas, szikes pusztába a környezetétől elütő földművet vehetünk észre. Az itt honoló Nagytatársánc ma hazánk legkisebb természetvédelemi területe, amelyet még az eredeti növénytakaró, azaz ősgyep ural.

A Nagytatársáncot feltehetően még a krisztus előtti századokban építették, amelyet az akkor még hatalmas kiterjedésű Ős-Maros fogta közre. Az erődítmény a kelták vagy talán a szkíták ellen készült, a bronzkornak a vaskorszakba való átmeneti időszakában. A sánc területét Banner János tárta fel diákjaival 1939-ben, amely után az egykori földvár méreteit és szerkezetét is meghatározták. A kiemelkedés területe napjainkban nem csak fontos kultúrtörténeti emlék, hanem védett természeti érték is az ott tenyésző növényzet miatt. 

A Nagytatársánc épségben megmaradt szakaszát körbe kerítették, és a Körös-Maros Nemzeti Park hatósága alá tartozik.

Kistatársánc (2024)

Az orosházi pusztában, Pusztaföldvár környékén található egy kisebb, a lapályból kiemelkedő dombocska. Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta földműve: a Kistatársánc.

Az itteni tatársáncokat valószínüleg Kr. e. 7-5. században építették a környék lakói, védelem céljából. Az erődítmény jelentőségét jól jelzi, hogy pontos helye az 1783-ban készült József császári térképen is fellelhető. A szomszédos vidéket uraló kisebbik kiemelkedés keleti oldalában Pusztaföldvár lakói homokbányát nyitottak, és innen az építkezéseikhez igen jó, nagyszemű „marosi" homok egyrészét elhordták. A sánc-részlet ettől függetlenül még teljesen jó állapotban, de ma már a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védi a környezetét.

A térszint tetején pedig áll egy Honfoglalás emlékévét hirdető, hatalmas kőtömb is, amelyet a helyi önkormányzat állíttatott.

Öreg tölgyfa (2024)

Tompapusztán látható egy védetté nyilvánított tölgyfa, amely korát 250-300 évesre becsülik. Ez a matuzsálem Békés megye, és a Körös-Maros Nemzeti Park gondozásában álló területek egyik legöregebb fája.

Purgly-kastély (2024)

Battonya külterületén Tompapusztán terül el az egykori Purgly-birtok, amely központját egy kastély állott.

Horty Miklós feleségének, Purgly Magdolnánka a testvére, Purgly Emil örökölte az itteni uradalmait, aki kastély építtetett a század forduló környékén. Akkoriban kápolna, iskola, hatalmas marhaistálló és egy szélmalom is állt a birtokon. A z uradalom a rendszerváltás követően major lett, a kastélyt pedig elbontották vagy átalakították. Tompapuszta a 80-90-es évektől pusztulni kezdett, és napjainkra már csak néhány épület maradt meg a virágzó tanyaközpontból.