Nagylaki keresztek (2026)

Kettős kereszt a Trianon emlékmű szomszédságában

Templom előtti kereszt

 

Temetői kereszt

I. és II. világháborús emlékmű (2026)

 

A nagylaki templom mellett áll Köve település I. és II. világháborús emlékműve. A félköríves építményen táblák láthatóak, amelyekre az elesett helyi áldozatok nevét vésték fel.

Szentlélek római katolikus templom (2026)

A településnek sokáig nem volt temploma, 2008-ban először egy harangláb került felállításra. 2011-2014 között épült fel a mai Szentlélek-templom, ahol katolikus, református, és evangélikus vallású emberek is egyaránt gyakorolhatják a vallásukat. A modern, letisztult épület azonban nemcsak istenházként, hanem közösségi térként, kulturális események színhelyeként is funkcionál. A templomot Germán Géza építész tervezte, a belső terek szobrait pedig Kovács Jenő szobrászművész készítette el.

Dózsa György (2026)

A nagylaki Művelődési Ház melletti parkban van felállítva Dózsa György egész alakos bronz szobra, amely Lapis András alkotása. Az 1981-ben felállított szobor Dózsa György elszántságát, hatalmas erejét fejezi ki, akit 1514-ben „Nagylaki csata” után itt fogtak el és végezték ki.

Kendermúzeum (2026)

Országosan is ritkaságnak számító kender múzeum és -kiállítás nyílt Nagylakon müvelődési házban.

1903-tól működik a településen a kendergyár, amely Trianon után az egykori falu nagy részével ellentétben Magyarországon maradt. A település frissen felújított művelődési házában kiállításra került többek között a világon egyedülálló óriás - majd 2 méter átmérőjű - kender gombolyag is.

Trianon emlékmű (2026)

2020-ban, Trianon 100. évfordulójár Nagylakon egy emlékművet állítottak, amely egy kettős keresztből és egy sziklából áll. A sziklán a szétszakított országot ábrázolták, és mellé pedig Wass Albert idézet került.

Kendergyár (2026)

A nagylaki kendergyárat 1905-ben a Pannónia Kender- és Lenipari Részvénytársaság alapította, és akkoriban a gyár kenderkikészítő üzemből, a len-földolgozó egységből és a fonóüzemből állt. A kenderföldolgozáshoz Bács megyei svábokat telepítettek le a faluba, a len feldolgozására pedig Bulgáriából érkezetek a családok. A trianoni békeszerződés után Nagylak egyik fele a határon túlra került, ezért a gyárimunkások határátkelése is nehézkessé vált. 

A gyár 2009-ig biztosított kenyeret a faluban élő és a környező településeken élő családoknak, napjainkban már a kendergyár magántulajdonban van.