Túra: Homokháti keresztút (2015)

„No eljöttél valahára,
Gyászos tél, a főld nyakára,
És az erszényt oldozod:
Együk most már munkánk bérét,
Igyuk saját testünk vérét,
Már az inséget hozod.

Igazán, hogy minél rosszabb
A te részed, annál hosszabb,
Életünkből majd fél rész
A te napjaidba vész.
Elrablod a kikeletnek
Tején hízott természetnek

(Csokonai Vitéz Mihály)

Vének sora




















forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged - Vadaspark - Maty-ér - Zöldfás - Rúzsa - Öttömös - Petróczy-iskola - Kelebia - Gátsor - Ásotthalom (K+) - Kiss Ferenc emlékerdő - Mórahalom - Domaszék – Szeged

Táv és szintemelkedés:

101,5 km/ 185 m


Lidércek

Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”

Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszék külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani.

Kossuth-kút (2015)


A Kossuth-kút a Bajai országúton, Domaszék határában található, amely a nevét onnan kapta, hogy Kossuth Lajos 48-as toborzó útján megáll megpihenni az ivó kútnál. Bár ez csak egy legenda, de az biztos, hogy a mai kút elődjét 1898-ban fúratta az akkori kocsmáros, Ördögh József. Később ártézi kutat furatattak a régi kút helyére, amely az évtizedek alatt fontos találkozási pontja lett a helyi paraszt embereknek. A megkopott felépítményű kút ma is ott áll egy viharharang szomszédságában, de ma már a kocsma helyén egy szeszfőzde üzemel.

Kiss Ferenc emlékerdő (2015)



Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja a Kiss Ferencről elnevezett liget.

Az 55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. 
Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri Tájvédelmi Körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Hírhozó Angyal (2015)


A Jézus Szíve-templom kertjének Fő út felőli szegletében látható a Hírhozó Angyal szobrot, amely Gábriel arkangyalt ábrázolja. A bronzszobrot Tóbiás Klára szobrászművész készítette, és 2015 decemberében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere avatta fel.

Átokháza (2015)


Ásotthalom legrégebbi területrészére Átokháza, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet Átokházának. A tanyaközpont egykori iskolája és keresztje szépen rendben tartott.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)


A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb, és egyben a legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejtenek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.



A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Móra-túrák (2015)



A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. Az így létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkotott, amely nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatják be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és a Nagyszéksósi Iskola lett, amelyek turistaszálláskén is funkciónálnak, és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

A követő 10 év során a látogatási kedv nem csökkent ezért az üzemeltető egy komplexebb útvonalsorozatot állítottak fel. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá, és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.

A Móra-túrákat üzemeltetők kérésére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2017-ben úgy döntött, hogy a szerteágazó útvonalak helyet létrehoz egy Szeged-Szentmihály Ásotthalommal összekötő nyomvonalat. A bonyolult útvonalsorozatot a helyi természetjárók leegyszerűsítették, és a környék fő értékeire koncentráltak, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az új útvonalon.



Zákányi iskola (2015)


Zákányszék első külterületi iskolaját 1880-ban alapították Zákányi iskola néven. A tanyai intézményt 1921-ben bővítették, amely ekkor már alsó- és felsőtagozattal is rendelkezett.

Repülőtér (2015)


Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.
A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta a maga „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést, és a sport céljait szolgálta a repülőtér. Az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették, ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara is., később pedig az ürgék lepték el a teróletet. Bár az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.

A három nővér meg a pecás (2015)

Mocsári ciprus (Taxodium distichum)


A Mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk. Gyökere különleges, ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, melyek különleges formákat hoznak létre.

A Szarvason fellelhető különleges állomány betelepítése Bolza Pálhoz kapcsolódik, aki hatalmas és tartalmas életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a mocsárciprusok elterjesztését.

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (2015)

Szentes főterén található a város jelképe, az egykori megyeháza.
Az impozáns neoreneszánsz épületet Makay Endre tervezte, és 1883-ban a városvezetés hathatós segítségével készült el. A megyegyűléseknek is helyt adó építmény homlokzati falán többek között a mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat szobra látható egy-egy női alak képében. A 2005-ös felújítás óta konferencia ,és kulturális központként üzemel a volt megyeháza, de az épületben kapott helyet még a Koszta József Múzeum és megyei levéltár is.

Templom-kerti szobrok (2015)



Mária kis Jézussal 

A római katolikus templom mellett található Mária-szobrot egyes feltételezések szerint 1874-ben állították. A népies barokk stílusú kőszobrot a talapzaton található felírat szerint Halász D. Ferenc adományából készíttetek.


Köteles Kálvária

A műemléki védettséget élvező kis parkban felállított kálváriaszobor kompozíció Jézust és a két latort keresztre feszítve ábrázolja. A sóskúti jellegű puha mészkőből készült emlékművet a mai Lomb utcai óvoda helyén, 1825-ben állították fel. A kálvária érdekessége, hogy a két latort kötéllel keresztre feszítve ábrázolta az alkotó.





Szentháromság-szobor 
A szintén Halász D. Ferencz által emeltetett Szentháromság-szobor a templom melletti parkban áll. Az 1910-ben készült szoborcsoportot az évtizedek során nem restaurálták újra, csak az állag megóvásra törekedtek, ezért a napjainkba látható műemlék csak egy része az eredeti szobornak. A szomszédos plébánia udvarában elhelyezett Immaculata-szoborral talán kiegészíthető lenne kompozíció.



Nepomuki Szent János-szobor

A templomtér legrégebbi szobra a másfél méter magas Nepomuki Szent János mészkőszobor, amelyet Kovács József állíttatott 1808-ban.

Szőke pincészet (2015)


Szőke Sándor és Szőke Tibor 1996-ban hozta létre a családi vállalkozását, amely a Kiskunhalas környéki szőlőből készített borok előállítását tűzte ki céljául. A környéken előforduló laza, humuszban gazdag homokos talaja és a magas napsütéses órák száma biztosítja a jó termésről, kedvez az íz, és a zamatanyagok kialakulásának. Sajnos az alföldi borászoknak az elmúlt évtizedek során eléggé megtépázódott a „cégére”, ezért a helyi borászat kiemelt figyelmet fordít a minőség megtartására és annak tovább javítására.

Zsinagóga (2015)


Kiskunhalason az egyedülállóan összetartó zsidóközösségnek hála maradt meg épen és használatban a klasszicista hitközségi épületegyüttes. Ugyan is a hitközség önerejéből renoválta zsinagógát és a hozzátartozó rabbilakást, hitközségi székházat és iskolát.

A városban az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg a más vallásúak beköltöztetése. A város vezetése a gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidókat támogatta a konkurens görög kereskedőkkel szemben.

A Petőfi u. 1 szám alatt látható épület 1857-1860 között épült klasszicista-romantikus stílusban, a keleti díszesebb homlokzatán pedig még napjainkban is az ”Egyedül Istennel" felírat látható. Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája kertje és a hitközösség temetője is szépen gondozott. 

Berki galéria (2015)



A város két főmúzeuma (Thorma János és Csipke) között helyezkedik el a 2014-ben látogatok előtt is megnyitott Berki Galéria. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandókiállítása. Berki és Diószegi képei mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is.

Búsuló kuruc szobra (2015)


Sokáig az ország egyetlen ilyen jellegű szobrának számított a kiskunhalasi Búsuló kuruc szobra.
1904. november 27-én avatták fel a kuruc vitézt ábrázoló homokkő szobrot, amely a Kossuth és Bercsényi utca sarkán áll. Nem csak maga a szobor monumentális, hanem talapzata is, amely északi oldalán Endrődi Sándor Kuruc nóta című verse olvasható.

Csipkemúzeum (2015)



Kiskunhalason készül a Dél-Alföld talán leghíresebb hungarikuma, a Halasi Csipke. A városban 1902 óta állítják elő a világhírű „alkotásokat”, amelyek méltán Magyarország nagykövetei is a világban.

A város közepén álló tornácos házat 1935-be építették a falusi a hagyományokat szemelőt tartva, és ez követően lett a létesítmény a varrónők műhelye. Ezen házon belül őrizik a világhírű halasi csipke kincseket, terveket és hagyományokat. 1997 óta a Csipkeház már nagyközönség számára is megnyitotta kapuit, és így mi is megcsodálhatjuk a régmúlt mesterműveit vagy megleshessük a csipkevarrókat munka közben.

Parkerdő tanösvény (2015)



Kiskunhalas északi végén található a város híres szikes tava, a Sóstó. A vízfelületet mellett fekszik egy parkerdő, amely település legújabb védet területe a Nádas-szigettel kiegészülve.
Mintegy két kilométernyi ösvény kanyarog az itteni árnyasban, az út mellett pedig számos kiépített tűzrakóhely, és információs tábla található. A tanösvény főattrakciója nem más, mint a tó fölé magasodó panorámakilátó.

Keresztutak (2015)

Daru (Grus grus)

A daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, a darutollas kalap egykoron státuszszimbólum volt az itt élők körében. A madárfaj 1910-ig Magyarországon is költött, de napjainkban ősszel vonul át hazánkon, nagy tömegben. A nálunk megpihenő darvak szántókon, tarlókon érzik jól magukat, ahol megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken szeretik tölteni.
 A darvak násztánca a madárvilág egyik legérdekesebb mozzanata, ilyenkor a párok nagyon látványos tánc közepette foglalják el költőhelyüket.

Szent László király templom (2015)



Szob római katolikus temploma a település központjában épült fel 1775–1778 között barokk stílusban.

A város első temploma a Dunához sokkal közelebb épült, de rendszeresen elöntötte a folyó, és ezért döntöttek az áthelyezése mellett. A munkálatok befejezte után az új épületet 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére.

Az 1838-as nagy árvíz idején a mai templomot is elérte a folyam, de jelentősebb károk nélkül átvészelte a műemléképület.

Sukola-kereszt (2015)


A Sukola-kereszt Szob és Márianosztra közt félúton található a börzsönyi kék jelzésen.

Az érsekújvári Sukola István és felesége állította 1943-ban emeltette a keresztet egy kis rét közepére. Évtizedekkel később vandálok darabokra törték a kő feszületet, de Sukola István lánya és unokáik azonban újra felállíttatták.

Kis kápolna (2015)



A szobi Tompai Mihály utca és 12-es út sarkán egy piciny kápolna áll. A sárgára meszelt épület romantika stílusjegyeit viseli magán.

Luczenbacher-kápolna (2015)


A város központi részén, egy régi temetőben található a Luczenbacher-család díszes sírkápolnája.
A neogótikus stílusú épültetett Gerster és Fesl pesti építészek terveiől, 1852-ben építette a szobi "halász" Luczenbacher János. A család összes tagjának a hamvait a kápolna alatti sírkamra rejti.

Szörpgyár (2015)



Szobon található az ország leghíresebb üdítőital gyára, a Szobi Szörpgyár, amely kis hazánk egyik legnagyobb szörpüzemnek is számít. A környéken termesztett bogyós gyümölcsök feldolgozásából az itteni üzemben készítik a híres Szobi gyümölcsleveket, szörpöket, és palackozzák a Visegrádi ásványvizet is.

Túra: Fekete-völgy és a Koppányok (2015)

„Ezt a földet választottam
Ezt a Napot úgy akartam
Ide hívott az élet, itt ér utol a végzet
Ezt a földet választottam
Ezt a Napot úgy akartam
Minden álmot, minden képet
Minden arcot, minden szépet”

(Republic)

Hosszú vonatsínek mentén kóboroltam tovább

























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Kemence (K) - Kőrózsa panzió - Fekete-völgy - Hamuház - Bányapuszta - Nagybörzsöny - Farkas-völgy - Koppány-nyereg  - Ódamásd


Táv és szintemelkedés:

27,6 km/ 740 m









Őszi csendélet

Cserge-patak a Farkas-völgyben (2015)


A Farkas-völgyet Nagybörzsönytől Dél-Keletre találjuk a kék jelzésen. 
A völgy folytatását képezi a Kecske-hát, ahol egykoron horpabányászat folyt. Ezért is az itt folyó Cserge-patak völgye igazi ásvány lelőhely.

Szent Miklós templom (2015)



























A 273 méter magas Pánholc-hegy lábánál áll Nagybörzsöny község plébániatemploma, amely késő barokk stílusban épült 1782 és 1788 között.

A templom megépíttetésére Batthyány József, esztergomi hercegprímás vállalkozott saját költségén és Szent Miklós püspököt kapta védőszentjéül. A katolikus épületet egy ízben villámcsapás érte és teljesen kiéget, majd két évnyi várakozás után épült csak újjá.

Evangélikus templom (2015)



Az evangélikusok helyi klasszicista temploma közvetlenül a Börzsöny-patak mellett épült az 1800 években. Előtte egy fatemplom állott itt, de az egy tűzvész során leégett.

A templom belső részei evangélikus mércével kifejezetten díszesek, üvegablakai a négy evangelistát ábrázolják,  az épület kertje pedig gyönyörűen karban tartott.

Antal-féle vízimalom (2015)



























Nagybörzsöny Főtere mellet, festői környezetben található az Antal-féle vízimalom. A lapátkerekes létesítményt az 1847-es nagy tűzvész után építették és egyike az ország, teljes épségben fennmaradt ipartörténeti műemlékeinknek.

A malom lakószobájában kis kiállítás a malomipar helyi történetét mutatja be.