Túra: Homokháti keresztút (2015)

„No eljöttél valahára,

Gyászos tél, a főld nyakára,

És az erszényt oldozod:

Együk most már munkánk bérét,

Igyuk saját testünk vérét,

Már az inséget hozod.

Igazán, hogy minél rosszabb

A te részed, annál hosszabb,

Életünkből majd fél rész

A te napjaidba vész.

Elrablod a kikeletnek

Tején hízott természetnek”

(Csokonai Vitéz Mihály)

Magányos kereszt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged - Vadaspark - Maty-ér - Zöldfás - Rúzsa - Öttömös - Petróczy-iskola - Kelebia - Gátsor - Ásotthalom (K+) - Kiss Ferenc emlékerdő - Mórahalom - Domaszék – Szeged

Táv és szintemelkedés:

101,5 km/ 185 m

---

Lidércek

Pálinkaház (2015)

“Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét. Üres vékámba gabonát, árva kezembe parolát, butellámba pálinkát!”

Ezzel a népi mondókával köszönti a helyi vállalkozók által üzemeltet Pálinkaház a látogatóit. A Domaszék külterületen működő szeszfőzdében nem csak bérfőzést vállalnak, hanem akár egy komplett pálinka kóstolással egybekötött technológiai bemutatót is le tudnak bonyolítani.

Kiss Ferenc emlékerdő (2015)

Az Ásotthalom környéki erdők talán legnevezetesebb foltja a Kiss Ferencről elnevezett liget.

A55. számú út mellett elterülő erdőrezervátumban zömében fehérnyár óriások találhatóak, de az egybibés galagonya is gyakori cserje a területen. 

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként védett területté nyilvánították, napjainkban a Körös-éri tájvédelmi körzet egyik leghíresebb részterülete. 1976-ban itt állították fel Kiss Ferencnek, a szegedi erdők atyjának az emlékoszlopát az érintetlen árnyasban.

Hírhozó Angyal (2015)

A Jézus Szíve-templom kertjének Fő út felőli szegletében látható a Hírhozó Angyal szobrot, amely Gábriel arkangyalt ábrázolja. A bronzszobrot Tóbiás Klára szobrászművész készítette, és 2015 decemberében Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere avatta fel.

Átokháza (2015)

Ásotthalom legrégebbi területrészére Átokháza, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet Átokházának. A tanyaközpont egykori iskolája és keresztje szépen rendben tartott.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)

A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb, és egyben a legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejtenek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.

A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Móra-túrák (2015)

A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. A létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkotozz, amelyek nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatják be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és Nagyszéksósi Iskola lett, amelyek turistaszálláskén is funkciónálnak és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

A követő 10 év során a látogatási kedv nem csökkent ezért az üzemeltető egy komplexebb útvonalsorozatot állítottak fel. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.

A Móra-túrákat üzemeltetők kérésére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2017-ben úgy döntött, hogy a szerteágazó útvonalak helyet létrehoz egy Szeged-Szentmihály Ásotthalommal összekötő nyomvonalat. A bonyolult útvonalsorozatot a helyi természetjárók leegyszerűsítették, és a környék fő értékeire koncentráltak, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az új útvonalon.

Domaszéki Kereszt Túra (2015)

A Domaszéki Keresztek Körtúra a Szent Kereszt templomnál kezdődik és a község tanyavilágában található huszonnyolc kereszt közül nyolcat mutat be a látogatónak. A sárga irányított körrel jelzett, 9 kilométeres útvonal először a külterületi építészileg jelentős Zöldfási templomot veszi célban, majd az 5431-es út melletti kereszteket érinti. Végül pedig a dűlők közötti feszületeket gyűjti be és tér vissza településre.

A sárga körtúra végigjárása közben nem csak műemléki szempontból jelentős emlékműveket láthatunk, hanem az alföldi, és azon belül homokhátsági tanyavilágában található régi paraszti gazdálkodás hagyományos építményeire, értékes természetes élőhelyekre és tájképi jelentőségű területekre bukkanhatunk.

Maty-ér (2015)

A Maty-éri versenypálya vagy, ahogy a nagyközönség ismeri a Szegedi Olimpiai Központ a világ egyik legjobb adottságaival rendelkező kajak-kenus és evezős sportlétesítménye. Emellett víztározó tájképi értékei és természeti környezete is kiemelkedő, megóvása érdekében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi védet területé nyilvánította.

A vízfelület elődje a szabályozás előtt egy a Tiszához tartozó bővizű kanyarulat volt, amelyet az ősi korokban itt megtelepedő emberek is használtak. Erre találtak bizonyítékot 2000-ben egy ásatás során, amikor is egy ősi fahíd maradványait találták meg, amely egykor a Maty legkülső ágának két partját kötötte össze. A lelet igazi szenzációnak számít, hisz ehhez hasonlót korábban a Kárpát-medencében nem találtak még.

A tó vízi pályává vállásásának története 1979-ben kezdődött, ekkor született meg a döntés a víztározó kialakításához. Már a tervezés során felmerült, hogy vízi sport céljaira is alkalmassá tegyék a tározót, amelynek a halászati hasznosításáról is gondoskodni kellett. Ezért a tározó több célú vízi létesítményként elsősorban belvíztározó, másodsorban vízi sportpálya, harmadsorban horgász víz lett. A szegedi példa jól bizonyítja, hogy a horgász és a kajak-kenu sport jól megfér egymás mellet, sőt egy ízben már Horgász Világbajnokságnak is otthont adott a híres komplexum.

Az olimpiai központ Szeged belvárosától nyugati irányban helyezkedik el. Megközelíthető az 55. számú (Szeged-Baja) és az 5. számú (Szeged-Röszke) út felől is.

Repülőtér (2015)

Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.

A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta a maga „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést, és a sport céljait szolgálta a repülőtér. Az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették, ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara is., később pedig az ürgék lepték el a teróletet. Bár az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.

A három nővér meg a pecás (2015)

Mocsári ciprus (Taxodium distichum)

A Mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk. Gyökere különleges, ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, melyek különleges formákat hoznak létre.

A Szarvason fellelhető különleges állomány betelepítése Bolza Pálhoz kapcsolódik, aki hatalmas és tartalmas életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a mocsárciprusok elterjesztését.

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (2015)

Szentes főterén található a város jelképe, az egykori megyeháza.

Az impozáns neoreneszánsz épületet Makay Endre tervezte, és 1883-ban a városvezetés hathatós segítségével készült el. A megyegyűléseknek is helyt adó építmény homlokzati falán többek között a mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat szobra látható egy-egy női alak képében. A 2005-ös felújítás óta konferencia ,és kulturális központként üzemel a volt megyeháza, de az épületben kapott helyet még a Koszta József Múzeum és megyei levéltár is.

Templom-kerti szobrok (2015)

Mária kis Jézussal 

A római katolikus templom mellett található Mária-szobrot egyes feltételezések szerint 1874-ben állították. A népies barokk stílusú kőszobrot a talapzaton található felírat szerint Halász D. Ferenc adományából készíttetek.

Köteles Kálvária

A műemléki védettséget élvező kis parkban felállított kálváriaszobor kompozíció Jézust és a két latort keresztre feszítve ábrázolja. A sóskúti jellegű puha mészkőből készült emlékművet a mai Lomb utcai óvoda helyén, 1825-ben állították fel. A kálvária érdekessége, hogy a két latort kötéllel keresztre feszítve ábrázolta az alkotó.

Szentháromság-szobor 

A szintén Halász D. Ferencz által emeltetett Szentháromság-szobor a templom melletti parkban áll. Az 1910-ben készült szoborcsoportot az évtizedek során nem restaurálták újra, csak az állag megóvásra törekedtek, ezért a napjainkba látható műemlék csak egy része az eredeti szobornak. A szomszédos plébánia udvarában elhelyezett Immaculata-szoborral talán kiegészíthető lenne kompozíció.

Nepomuki Szent János-szobor

A templomtér legrégebbi szobra a másfél méter magas Nepomuki Szent János mészkőszobor, amelyet Kovács József állíttatott 1808-ban.

Szőke pincészet (2015)

Szőke Sándor és Szőke Tibor 1996-ban hozta létre a családi vállalkozását, amely a Kiskunhalas környéki szőlőből készített borok előállítását tűzte ki céljául. A környéken előforduló laza, humuszban gazdag homokos talaja és a magas napsütéses órák száma biztosítja a jó termésről, kedvez az íz, és a zamatanyagok kialakulásának. Sajnos az alföldi borászoknak az elmúlt évtizedek során eléggé megtépázódott a „cégére”, ezért a helyi borászat kiemelt figyelmet fordít a minőség megtartására és annak tovább javítására.

Zsinagóga (2015)

Kiskunhalason az egyedülállóan összetartó zsidóközösségnek hála maradt meg épen és használatban a klasszicista hitközségi épületegyüttes. Ugyan is a hitközség önerejéből renoválta zsinagógát és a hozzátartozó rabbilakást, hitközségi székházat és iskolát.

A városban az 1766. évi helytartó tanácsi döntés alapján indult meg a más vallásúak beköltöztetése. A város vezetése a gyapjú-, bőr- és gabonakereskedelemmel foglalkozó zsidókat támogatta a konkurens görög kereskedőkkel szemben.

A Petőfi u. 1 szám alatt látható épület 1857-1860 között épült klasszicista-romantikus stílusban, a keleti díszesebb homlokzatán pedig még napjainkban is az ”Egyedül Istennel" felírat látható. Bács-Kiskun megye egyetlen működő zsinagógája kertje és a hitközösség temetője is szépen gondozott. 

Berki galéria (2015)

A város két főmúzeuma (Thorma János és Csipke) között helyezkedik el a 2014-ben látogatok előtt is megnyitott Berki Galéria. Ebben az épületben kapott helyet Berki Viola és Diószegi Balázs helyi, Munkácsy-díjas festőművészek állandókiállítása. Berki és Diószegi képei mellett időszaki kiállítótér ad helyet más alkotóknak is.

Búsuló kuruc szobra (2015)

Sokáig az ország egyetlen ilyen jellegű szobrának számított a kiskunhalasi Búsuló kuruc szobra.

1904. november 27-én avatták fel a kuruc vitézt ábrázoló homokkő szobrot, amely a Kossuth és Bercsényi utca sarkán áll. Nem csak maga a szobor monumentális, hanem talapzata is, amely északi oldalán Endrődi Sándor Kuruc nóta című verse olvasható.

Csipkemúzeum (2015)

Kiskunhalason készül a Dél-Alföld talán leghíresebb hungarikuma, a Halasi Csipke. A városban 1902 óta állítják elő a világhírű „alkotásokat”, amelyek méltán Magyarország nagykövetei is a világban.

A város közepén álló tornácos házat 1935-be építették a falusi a hagyományokat szemelőt tartva, és ez követően lett a létesítmény a varrónők műhelye. Ezen házon belül őrizik a világhírű halasi csipke kincseket, terveket és hagyományokat. 1997 óta a Csipkeház már nagyközönség számára is megnyitotta kapuit, és így mi is megcsodálhatjuk a régmúlt mesterműveit vagy megleshessük a csipkevarrókat munka közben.

Parkerdő tanösvény (2015)

Kiskunhalas északi végén található a város híres szikes tava, a Sóstó. A vízfelületet mellett fekszik egy parkerdő, amely település legújabb védet területe a Nádas-szigettel kiegészülve.

Mintegy két kilométernyi ösvény kanyarog az itteni árnyasban, az út mellett pedig számos kiépített tűzrakóhely, és információs tábla található. A tanösvény főattrakciója nem más, mint a tó fölé magasodó panorámakilátó.

Keresztutak (2015)

Daru (Grus grus)

A daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, a darutollas kalap egykoron státuszszimbólum volt az itt élők körében. A madárfaj 1910-ig Magyarországon is költött, de napjainkban ősszel vonul át hazánkon, nagy tömegben. A nálunk megpihenő darvak szántókon, tarlókon érzik jól magukat, ahol megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken szeretik tölteni.

 A darvak násztánca a madárvilág egyik legérdekesebb mozzanata, ilyenkor a párok nagyon látványos tánc közepette foglalják el költőhelyüket.

Szent László király templom (2015)

Szob római katolikus temploma a település központjában épült fel 1775–1778 között barokk stílusban.

A város első temploma a Dunához sokkal közelebb épült, de rendszeresen elöntötte a folyó, és ezért döntöttek az áthelyezése mellett. A munkálatok befejezte után az új épületet 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére.

Az 1838-as nagy árvíz idején a mai templomot is elérte a folyam, de jelentősebb károk nélkül átvészelte a műemléképület.

Sukola-kereszt (2015)

A Sukola-kereszt Szob és Márianosztra közt félúton található a börzsönyi kék jelzésen.

Az érsekújvári Sukola István és felesége állította 1943-ban emeltette a keresztet egy kis rét közepére. Évtizedekkel később vandálok darabokra törték a kő feszületet, de Sukola István lánya és unokáik azonban újra felállíttatták.

Kis kápolna (2015)

A szobi Tompai Mihály utca és 12-es út sarkán egy piciny kápolna áll. A sárgára meszelt épület romantika stílusjegyeit viseli magán.

Luczenbacher-temetőkápolna (2015)

A város központi részén, egy régi temetőben található a Luczenbacher-család díszes sírkápolnája.

A neogótikus stílusú épültetett Gerster és Fesl pesti építészek terveiől, 1852-ben építette a szobi "halász" Luczenbacher János. A család összes tagjának a hamvait a kápolna alatti sírkamra rejti.

Szörpgyár (2015)

Szobon található az ország leghíresebb üdítőital gyára, a Szobi Szörpgyár, amely kis hazánk egyik legnagyobb szörpüzemnek is számít. A környéken termesztett bogyós gyümölcsök feldolgozásából az itteni üzemben készítik a híres Szobi gyümölcsleveket, szörpöket, és palackozzák a Visegrádi ásványvizet is.

Túra: Fekete-völgy és a Koppányok (2015)

„Ezt a földet választottam

Ezt a Napot úgy akartam

Ide hívott az élet, itt ér utol a végzet

Ezt a földet választottam

Ezt a Napot úgy akartam

Minden álmot, minden képet

Minden arcot, minden szépet”

(Republic)

Hosszú vonatsínek mentén kóboroltam tovább

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kemence (K) - Kőrózsa panzió - Fekete-völgy - Hamuház - Bányapuszta - Nagybörzsöny - Farkas-völgy - Koppány-nyereg  - Ódamásd

Táv és szintemelkedés:

27,6 km/ 740 m

---

Őszi csendélet

Cserge-patak a Farkas-völgyben (2015)

A Farkas-völgyet Nagybörzsönytől Dél-Keletre találjuk a kék jelzésen. 

A völgy folytatását képezi a Kecske-hát, ahol egykoron horpabányászat folyt. Ezért is az itt folyó Cserge-patak völgye igazi ásvány lelőhely.

Szent Miklós templom (2015)

A 273 méter magas Pánholc-hegy lábánál áll Nagybörzsöny község plébániatemploma, amely késő barokk stílusban épült 1782 és 1788 között.

A templom megépíttetésére Batthyány József, esztergomi hercegprímás vállalkozott saját költségén és Szent Miklós püspököt kapta védőszentjéül. A katolikus épületet egy ízben villámcsapás érte és teljesen kiéget, majd két évnyi várakozás után épült csak újjá.

Evangélikus templom (2015)

Az evangélikusok helyi klasszicista temploma közvetlenül a Börzsöny-patak mellett épült az 1800 években. Előtte egy fatemplom állott itt, de az egy tűzvész során leégett.

A templom belső részei evangélikus mércével kifejezetten díszesek, üvegablakai a négy evangelistát ábrázolják,  az épület kertje pedig gyönyörűen karban tartott.