Szegedi Fehértói Halászcsárda és kilátó (2021)

Az 5-ös főút mellet, halastavak szomszédságában áll a nagy múltra visszatekintő Szegedi Fehértói Halászcsárda, amelyhez bormúzeum és kilátó is tartozik.

Az egykori szatymazi határban már 1938-ban állt a nádfedelű, sátortetős Fehértói Halászcsárda, amelyhez egy toronyszerű építmény is csatlakozott. Ezt a tornyot a második világháborúban katonák megfigyelőnek használták, amikor Szatymazon állomásoztak.

Napjainkban a csárda a szegedi halászléjéről nevezetes, amely alapját a csárda mögötti tavakból szerzik be. Az itteni épületek 2003 és 2006 között teljes körű átépítésen estek át, ekkor készült el a régi torony mintájára a fakilátó.

A étterem hátuljánál húzódik a Szegedfish Kft. telephelye, ahol lehetőség van az itt tenyésztett halak megvásárlásra is.

Fehér-tavi kutatóház (2021)

A Kiskunsági Nemzeti Park Fehér-tavi kutatóháza a halastavak között található, eldugottan áll egy kisebb erdőfolt közepén. 

A kutatóházban kapott helyet a szegedi Fehér-tó madárvilágát bemutató kiállítás, amely csak előzetes bejelentkezéssel látogatható, de a Fehértavi Darvadozáskor is lehetőség vasúttal eljutni ide.

A ház mellet áll egy egykor szebb napokat látott kilátó is.

Fehér-tavi Halgazdasági Vasút (2021)

A Halgazdasági Vasút a Szegedi Fehér-tó halgazdaságának keskeny nyomtávú vasútja, amely általában csak teherforgalmat bonyolít. De évente csak egyszer ...

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található Fehér-tó területén a több hektárnyi halastó található, ezek összeköttetésére épült ki 1960-ra a 600 milliméter nyomtávolságú sínpálya, amely ma is a takarmányt és halak továbbítását végzi a tavak között.

A Fehér-tavi fővonal hossza 7,5 km, a hozzátartozó mellékvágányokkal együtt a pálya hosszúsága kb. 12 km.A hálózaton egykori téglagyári UE-28-as és LDM-45-ös mozdonyok gondoskodnak a kocsik szállításáról.

A fehér-tavi kisvasút évente csak egyszer szállít utasokat, mégpedig a Kiskunsági Nemzeti Park Fehértavi Darvadozás „ünnepekor”. Ilyenkor lehetőség van a Szegedfish Kft. telephelyétől a tórendszer közepén álló kutatóházig elzakatolni.

Nagy sávosaraszoló (Idaea aversata)

A nagy sávosaraszoló szinte minden élőhely típusban előfordul, az erdöktől a kertekig. A május és szeptember között repkedő lepke alapszíne sárgásbarna, a fénylő szárnyán széles, sötét szalag látható.

Túra: Szatymazi határ V. (2021)

„Az igazi jó kalandokat mindig a véletlen hozza, de ritkán hozza helybe.

El kell indulni valamerre, hogy találkozzunk velük.”

(Varga Domokos)

Félelem és rettegés Szentmihályon

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Szatymaz - Kőhalom - Kulipintyó Csárda - Sziksós - Öreg -hegy - Kiskundorozsma - Szentmihály - Kecskés - Vadkerti-kereszt - Alsóvárosi temető - Rókus - Piarista-templom - Sándorfalvi út - Székhalom - Szalakóta Látogatóközpont - "Vad"Fehér-tó - Szatymaz

Táv és szintemelkedés:

56 km/ 115 m

---

Fehér-tó egy új szemszögből

Szalakóta Látogatóközpont és Fehértavi Ornitológiai Tábor (2021)

A Magyar Madártani Egyesület Csongrád Megyei madarász székhelye közvetlenül a Fehér-tó mellett található, a sándorfalvi Macskás-gyepen. A csoport a tó madárállomány-felmérésével, és azok élőhelyeik vizsgálatával foglalkozik, emellett természetvédelmi tanfolyamokat és táborokat is szerveznek.

A Nemzeti Park és a Madártani Egyesület közös munkájának eredményeképpen 2019-ben nyílt a Fehér-tó legújabb attrakciója, a Szalakóta Látogatóközpont. Az ökoturisztikai, oktatási és kutatási programoknak, madarász táboroknak helyet adó épület, egy kilátóval, egy tanösvénnyel és „Madárbarát kert”-el bővült.

Székhalom (2021)

A Sándorfalvi úton, a Fehér-tó szomszédságában álló Székhalom környékén az ősember nyomai megtalálhatók. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei is kutatták itt a rézkor és a honfoglalás kor nyomait.

Az itteni terület hajdan teljesen a Tisza árterülete volt, sohasem volt elöntve, ezért kurgán későbbi évezredekben is jelentőséggel bírt. A középkorban a terepemelkedés mellett haladt el Csongrád felé vezető postaút, így valószínűleg őrhalomnak is használták.

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

 A vöröshasú unka növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója.

Az unka háta barnásszürke, amelyen zöld foltok láthatóak, hasa pedig fekete fehér pontozással és rozsdavörös vagy narancssárga szabálytalan foltos.

Közönséges állaspók (Tetragnatha extensa)

A közönséges állaspók vizek közelében fordul elő, hálóit gyakran a vízfelület közvetlen közelébe szövi.

A pók a hálója közepén nyugodtan ülve, apró gallyacskára, vagy szalmaszálra hasonlít. A faj hosszúra nyújtott testének színe általában sárga, vagy halványzöld, fémes zománccal. 

Közönséges szitakötő/barkós katona-szitakötő (Sympetrum vulgatum)

A közönséges szitakötő az egész országban elterjedt és gyakori. A szitakötő néha tömegesen előfordul ősszel, sőt az utolsó példányok az első komolyabb fagyokig is akár megfigyelhetőek. Az állat általában állóvizekben fejlődik, de a kifejlett példányok vizektől távol, réteken, kertekben, és tisztásokon is láthatóak.

Vadfehér-tó (2020)

A Sándorfalvát és Szatymazt összekötő aszfaltút mentén található Fehér-tó északkeleti őspart része.

Ezt a szikest Vadfehér-tóként vagy Kis-szék néven szokták emlegetni. A terület egy része szikes legelő, más része ingoványos, mocsaras, amely kiváló költőhely vizet és a zsombékot kedvelő védett madarainknak. Az itt megtelepedő páratlan állatvilág miatt is kapott rezervátum besorolás és ez által természetvédelmi státuszt a Fehér-tó ezen része.

Tanösvény túrák: Sirály tanösvény (2019)

Csongrád-Csanád vármegye legnagyobb állóvize a szegedi Fehér-tó, amely egy madarászati szempontból is értékes halastó rendszer. A Halgazdaság tájformáló munkája nyomán a terület megváltozott. Az Algyői-főcsatorna kiépítésével mesterséges vízgazdálkodás alakult ki, így a tó szikes jelleg megszűnt. Ennek hatására az élővilág is átformálódott, a sziki madarak helyét a vízhez kötött társaik váltották.

Dr. Beretzk Péter szegedi orvos kutatásait követően 1936-ban kapta meg a szegedi Fehér-tó egy része a helyi védettséget. Az ornitológusnak állít emléket a halastó mellett felállított kilátótorony, amelyből jól megfigyelhető a Korom-sziget nyüzsgő sirálytelepe.

A tanösvény kiinduló pontja a Tisza völgyi Bemutatóház, mely az E5. sz. főút 157-es kilométerénél található.

A tanösvény adatai

Táv: 2 km

Állomások: 5

Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Nagybajszú méh (Eucera nigrescens)

A nagybajszú méhek, más néven a hosszúcsápú méhek a hímjeikről kapták a magyar nevüket, melyeknek igen tekintélyes bajszuk, azaz csápjuk van.

Keresztutak (2015)

Daru (Grus grus)

A daru a magyar néphagyományban kiemelt jelentőséggel bír, a darutollas kalap egykoron státuszszimbólum volt az itt élők körében. A madárfaj 1910-ig Magyarországon is költött, de napjainkban ősszel vonul át hazánkon, nagy tömegben. A nálunk megpihenő darvak szántókon, tarlókon érzik jól magukat, ahol megfelelő mennyiségű táplálékot találnak, az éjszakákat pedig lecsapolt halastavakon, pusztai elöntéseken szeretik tölteni.

 A darvak násztánca a madárvilág egyik legérdekesebb mozzanata, ilyenkor a párok nagyon látványos tánc közepette foglalják el költőhelyüket.

Székalji iskola (2014)

A szatymazi székalji iskola Karácsonyi Dili Gergely nagygazda fehértószéli birtokán épült fel 1854-ben.

A külterületi iskolában 1900-as évek közepéig működött oktatás, az ezkövetően átépített házat a Monsanto kutatatóközpont irodaépületként hasznosította. Napjainkban a Sándorfalvára vezető út mellett álló feszület és harangláb emlékeztet az egykor tanyai iskolára.

Erdei busalepke (Ochlodes venatus)

Az erdei busalepke füves területeken, gyeptársulásokban szinte mindenhol gyakori. Az állatra jellemző a többi fajttársától eltérő, szélesebb a fej és a bunkós csáp. A lárvái szívesen táplálkoznak bükkfélékkel, az imágót pedig gyakran látni kígyósziszféléken.

Közönséges ördögcérna (Lycium barbarum)

A Kínában őshonos ördögcérnával hazánkban csak kivadult példányaival találkozhatunk. A tavasz végétől lilában pompázó növény minden része tartalmaz mérgező alkaloidákat.

Kamilla (Matricaria recutita)

A kamilla vagy más néven orvosi székfű egyik legismertebb gyógynövényünk, amely mezőkön, útszéleken, parlagokon általában nagyobb tömegben fordul elő. A növény legfőbb ismertető jegye, hogy virágának kúp alakú a vacokja. A kamilla virágzat felhasználása igazán sokrétű, ugyanis készítenek belőle teát, gyulladáscsökkentőt, görcsoldót, idegnyugtatót, sebgyógyítót, de a kozmetikai szerekben is gyakran felhasználják.

Heringsirály (Larus fuscus)

A heringsirály Magyarországon szórványos tavasszal és ősszel fordul elő. A sirállyal találkozhatunk tavak, folyók partján és szántóföldeken. Gyakran szárazföldön is vadászik, de úszva vagy röptéből a vízre zuhanva szerzi meg a zsákmányát.