Enyingi-féle szélmalom (2021)

Az 1848-ban épült agrártörténeti műemlék utolsó tulajdonosa – aki azt még malomként használta - Enyingi István szélmolnár volt. A szélmalomban 1952-ig őröltek gabonát, ezután a modern darálókkal már nem tudta felvenni versenyt, ezért bezárták. A terület mostani gazdája szépen tartja karban az épületet és a hozzá tartozó tanyát, de a zsindelytetős szélmalom jelenleg már csak lakótoronyként funkcionál. A mellette lévő apró házakat tájházzá alakították át. 

A tanya központi épületében - amely egykoron a szélmolnár lakhelye volt - ma szépen felújított búbos kemence áll, mellette festett tulipános láda valamint hagyományos stílusú, de új fabútorok kaptak helyet.

Kérdés, hogy a hozzátartozó levendulamező, az úszómedence és a vintage-hangulat mennyire simul bele az autentikus Alföldi nyugalomba.

A Szatymazt Balástyával összekötő műút mentén találjuk az Enyingi-féle szélmalmot.

Kőhalom (2021)

A Kiskundorozsma, Zsombó és Szatymaz határrészek találkozásánál magasodik a Kőhalom, amely egy régóta ismert templomos hely. 1995-ben az ásatás során egy Árpád-kori településre és temető nyomaira bukkantak itt, majd 2002-ben pedig szarmata kori településrészlet, és egy honfoglalás kori sír került elő a feltárás során.

Vadfehér-tó (2020)

A Sándorfalvát és Szatymazt összekötő aszfaltút mentén található Fehér-tó északkeleti őspart része.

Ezt a szikest Vadfehér-tóként vagy Kis-szék néven szokták emlegetni. A terület egy része szikes legelő, más része ingoványos, mocsaras, amely kiváló költőhely vizet és a zsombékot kedvelő védett madarainknak. Az itt megtelepedő páratlan állatvilág miatt is kapott rezervátum besorolás és ez által természetvédelmi státuszt a Fehér-tó ezen része.

Szatymazi keresztek (2020)

Jánosszállási iskola kereszt

Korda-kereszt, 1912

Szatymaz II. iskola kereszt

Zsótér-kereszt

Szegedi utcai kereszt

Ábrahám-kereszt, 1904

Forráskúti úti kereszt

Virág-Deli-kereszt

Neszürhegyi iskola kereszt, 1993

Székaljai ikola kereszt

Jánosszállási iskola (2020)

A jánosszállási iskola a második építési hullámban, már tömör téglából készült. A téglalap alakú, tornácos épületben 1908-ban kezdődött meg az oktatás, keresztjét is ekkortájt kapta.
Az iskolát az évek során többször is felújították, jelenleg lakóház.

Pálfy-villa (2020)

Neszűrjhegyi-dűlőben áll Pálfy János alsóvárosi kovácsmester és vasöntöde-tulajdonos villája. 

A módos iparos és gyáralapító kb. 10 holdas birtokán négyszoba-konyha-kamrás, nyitott verandás ház épült fel 1898-ra, melléje a kornak megfelelően borházat építtetett. Pálfy János később sikeres vállalkozást, a paprikagyárát itt állította fel Szatymazon. Fia és unokája pedig a Szegedet szolgálta  polgármesterként. 

A villa napjainkban is régi pompájában tündököl, hiszen mostani tulajdonosa Dr. Korpási István az eredeti állapotok visszaállítására törekedett a ház felújítása közben.

Török Kázmér nyaralója és az emlékkereszt (2020)

A Török Sándor 1860-ban vásárolt birtokot Szatymazon, amelyen akkoriban még szélmalom is állott. 

A család fiú gyermeke már igen korán megismerkedett a repüléssel, és önként jelentkezett a szegedi 46-os gyalogezredbe. Az utolsó felderítéséről azonban nem tért haza, ezért 1916-ban eltűntnek nyilvánították. Nővére Falcsione Kálmánné megfogadta Öccsének, ha nem tér vissza, keresztet állíttat az emlékére ott ahol nyaranta szívesen játszott gyerekként. Így került a ma is látható feszület a birtok végébe 1931. augusztus 10.-én. Szentelésekor Virág Vince szatymazi plébános beszédében a világháború borzalmairól beszélt és megemlékezett minden helyi hősi halottról.

Dr. Török Sándor szegedi ügyvéd szatymazi nyaralóját az 1860-as években vásárolta és az egykori  hatalmas házból egy romantikus-eklektikus stílusú villát alakitatott ki. Az épület érdekessége a fenyődeszkából készült tetőépítmény, amely középpontjában látható a TS (Török Sándor) monogram.

Neszürjhegyi iskola (2020)

A Neszűrjhegyi iskola 1854-ben kezdte meg működését még jóval a Klebelsberg Kunó iskolareformjai előtt. 

A ma is látható iskolát 1874-ben építették fel, Wágner Károly tervei alapján, elődje helyén. Az út menti magaslatra felhúzott épületet a kornak megfelelően szentelték fel Boldogságos Szent László tiszteletére, és az a hír járta róla, hogy sok szegedi iskola „elbújhatik” mellette. Az iskola a település egyházi életéből is kivette a részét, ugyanis a kápolna megépítéséig az iskolában tartották az istentisztelet. Az iskola épületében egy helytörténeti gyűjtemény berendezését tervezi a falu vezetése.

Az iskola első harangját 1881-ben kapta, de ez a felújítást követően a Móra Ferenc múzeumba került, helyére a Móravárosi iskoláé lett felállítva, de ez sem látható ma már, ugyanis ezt pedig az ópusztaszeri skanzenben költöztették át.

Az iskola épületében egy helytörténeti gyűjtemény berendezését tervezi a falu vezetése.

Szatymaz Kettő iskola (2020)

A Rózsa utcában álló téglaépület 1910-ben kiezt meg működését. Indulásakor a Szatymaz Kettő iskola nevet kapta, majd később az oktatás megszűntével tanári és szolgálati lakás lett belőle.

Öreg tölgyfa és a "hadipark" (2019)

Az 5-ös főút mellet, a Postakocsi kertsoron áll egy szép öreg tölgyfa. 

Az óriás fa melletti tanyába pedig különböző harcjárművek láthatóak, amelyek az Első Magyar Veterán Hadi- és Gépjárműtechnikai Egyesület tulajdona.

Jézus Krisztus (2019)

A Szent István király templom oldalánál található szoborfülkében áll egy Krisztus-szobor, amelyet Szolcsányi Gyula szobrászművész készített műkőből.

II. világháborús emlékmű (2019)

A szatymazi római katolikus templomot körülölelő ősfásparkban emlékművek és szobrok találhatóak. Mind közül a legkülönlegesebb a II. világháborúban elesett szatymazi áldozatoknak emléket állító alkotás. 

A parkban álló Gémes Katalin Fájdalmas Szűzanya szobrát 1991. május 18-án avatták fel. A szobor mellett még négy kő van elhelyezve, amelyekre az elesett hősök nevét vésték fel.

I. világháborús emlékmű (2019)

A szatymazi katolikus templom kertjében áll az egykori szegedi Kapitányság I. világháborús emlékműve. Az emlékművön látható zászlaját tisztelgésre emelő honvédot ábrázoló szobrot Szolcsányi Gyula szegedi szobrászművész készítette, és 1933-ban avatták fel József főherceg jelenlétében.

Temetődomb (2019)

Az 5-ös főút mellett, Szatymaz külterületén található a falu temetője. A sírkert különlegessége, hogy nagyrészt egy bronzkori sírhalom tetején alakították ki a parcellákat. A domb kultúrtörténeti jelentőségén túl őrzi az ősi növényvilág maradványait is, mint általában a mezőgazdaságilag nem bolygatott kunhalmok. A kurgán és környéke - ahol több védett és különleges növény él - napjainkban a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része.

Szent István király római katolikus templom (2017)

Az 1937 után épült neogótikus Szent István templom Szatymaz keleti kapujánál, egy ősfákkal keretezett csendes ligetben áll. A templom kiemelkedő értékei az épület csúcsíves üvegablakai, amelyeket kiváló üvegfestő mesterek, mint például Zsellér Imre alkottak.

A templom egy Szent Gellért-csontereklyével büszkélkedhet, amelyet 1946-ban kapott a gyülekezet.

Székalji iskola (2014)

A szatymazi székalji iskola Karácsonyi Dili Gergely nagygazda fehértószéli birtokán épült fel 1854-ben.

A külterületi iskolában 1900-as évek közepéig működött oktatás, az ezkövetően átépített házat a Monsanto kutatatóközpont irodaépületként hasznosította. Napjainkban a Sándorfalvára vezető út mellett álló feszület és harangláb emlékeztet az egykor tanyai iskolára.

Tisza-völgyi bemutatóház (2013)

A Szatymazi Temetődomb szomszédságában álló, egykori gazdasági épületben található az Alsó-Tisza menti tájat bemutató kiállítás.
A két szomszédos tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) kialakulását, élővilágát preparátumok és információs táblák formájában tárja elénk a Kiskunsági Nemzeti Park. A háztól indul a Sirály tanösvény, mely a közeli Fehér-tó történetét ismerteti.

A Tisza-völgyi bemutatóház a kiindulópontja a Nemzeti park saját túráinak is, amelyekhez akár biciklit is kölcsönözhetünk itt.