Kardoskúti Múzeum (2024)

A Kardoskúti Fehér-tótól nem messze a Pusztaközpontban található a tó múltját, és természeti értékeit bemutató kiállítóterem. 

Az egykori csendőrlaktanya épületében lett kialakítva az a múzeum, amelyben a madárrezervátum bemutatásán kívül még Kardoskút múltjába is elkalauzolja a látogatót. A kiállítás megtekintése csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges.

Bakonyi Erdők Háza (2020)

Bakonybél központjában található a Bakonyi Erdők Háza, amely a zirci apátság hajdani magtárban kapott helyet. A gyűjtemény földszinti termei a hegység földtörténeti múltját, kőzeteit és ásványait mutatja be. Az emeleten pedig a farkasgyepűi erdőgondnok, Dobó Jenő szobája tárul elénk, ezen kívül egy hangulatos diorámát láthatunk a Bakony vadon élő állatairól.

Bakonyi Természettudományi Múzeum (2020)

A Bakonyi Természettudományi Múzeum tárlatai egy igazán különleges összefoglaló képet mutatnak az itteni sokszínű tájról. Az épület termeiben barangolva pedig megelevenednek a helyi erdők vadjai, madarai, rovarjai és a régmúlt idők állatai is.

A zirci ciszterci Apátság egyik barokk épülete ad otthon a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeumának. Az 1972-ben alapított, Pro Natura díjas múzeum feladata a Bakony-vidék természettudományos kutatása, a gyűjtött anyag őrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása.

A látogatók négy kiállítás anyagát vehetik szemügyre,  az első "A Bakony természeti képe", amely tárlat diorámái a jellegzetes hegyvidéki tájak életközösségeire és védett területeire fekteti a hangsúlyt. A második kiállításon visszautazhatunk az időben, és megismerhetjük a jégkorszakban itt élt óriásokat. Az itt „lakó” mamut csontvázak a Csajágon előkerült leletanyag két példánya, amely egyedülálló az országban.

A vadászat szerelmesei a múzeumba adományként került különleges trófeagyűjteményben gyönyörködhetnek. Az utolsó bemutató pedig a Kárpát-medence ásványait tárja a szemünk elé.

Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum (2018)

A Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum a "Király-ház" vagy "Bányagrófság" -ként emlegetett műemlék jellegű épület az erdei vasút Halastavak megállójánál található. Ebben az épületben kapott helyet a Szilvásváradi Erdészeti Múzeum, amely az erdészettel kapcsolatos régi eszközöket, írott és tárgyi emlékeket tár a nagyérdemű elé. Az Erdészeti Múzeum anyaga Szilvásvárad egyik legérdekesebb látnivalója.

Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark (2018)

Az Anna-ligetben található a Körös-Maros Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontja.

Az igazgatóság központjának szomszédságában álló bemutatóház két szintet elfoglaló termeiben interaktív kiállítások láthatóak, többek között a Dél-Tiszántúl természeti értékeiről. A látogatóközpont halljában pedig egy 7000 literes akváriumrendszer ad otthont a részben különböző fajvédelmi programokban résztvevő állatfajoknak.

A Nemzeti park legújabb attrakciója a 2014-ben megnyílt állatpark, amely az Anna-völgyi tanösvény mentén került kialakításra. A sétaúton a vendégek természetes élőhelyükön, szinte testközelből ismerhetik meg a Körös-vidék egykor és ma is honos állatfajait.

Európai mókus (Sciurus vulgaris)

Holló vagy közönséges holló (Corvus corax)

Róka (Carnivora)

Európai bölény (Bison bonasus)

Mátra Múzeum (Orczy-kastély) (2017)

Gyöngyösön a hegység belsejébe vezető út mellett áll az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteménye, a Mátra Múzeum.

A múzeum gyűjteményei és kiállításai két épületben láthatóak, amelyből az egyik a híres Orczy kastély. A vidéki, barokk kastély, 1769-70 között Orczy Lőrinc építette. 1826-ban át építették klasszicista stílusban, majd 2007-re teljes felújításon esett át az épület.  A kastélyban 1957-óta tartanak kiállításokat, jelenleg vadászattörténeti, helytörténeti, ásványtani és őslénytani kiállítás tekinthető meg. Nem meglepő, hogy itt kapott helyet a gyűjtemény különlegessége, a hazánkban egyetlen teljes épségben előkerült mamutcsontváza.

A múzeum másik épülete egy új építésű, háromszintes természettudományi pavilon, amely központi eleme egy 15 méter magas kocsánytalan tölgy, mely köré szerveződik a rendszertani egységekben foglalt igen gazdag kiállítás. Az itt található diorámákon tekinthetőek meg a hazai élővilág és környezetének kapcsolata, de más földrészek élővilágával is megismerkedhet a látogató. Tudománytörténeti bemutató, valamint élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is található itt még.

Mind e mellé, még egy 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított „kert”, is tartozik, ahol kicsinyke halakkal teli tó és játszótér is helyet kapott.

Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum (2017)

 A város központjában látható kastélyt Grassalkovich Antal gróf építtette 1754-63 között az egykori hatvani vár romjaiból. Az épületet inkább gazdasági funkciót töltötte be az uradalom életében. 1890 körül Hatvany-Deutsch család időszaka alatt kezdték meg az épület felújítását és a park kialakítását. Az 1910-es években neobarokk stílusban alakították át az épületet. A kastély fénykora a második világháborúval ért véget, miután kifosztották középiskolának használták, majd pályázatok útján 2014-ben teljesen felújították.

A kastély ma a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak ad otthont. A itt létre hozott kiállítás diorámákkal és rengeteg kitömött állattal kalauzol végig a Kárpát-medence élőhelyein és különböző állatfajain. A földszinti rész elsősorban a helyi flóráról és faunáról szól, addig az emeleti részen már a vadászmesterség bemutatásáé a főszerep, trófeák, régi vadászati tárgyi emlékek, korabeli fotók teszik teljessé a látogatást. A gyermekek számára pedig temérdek interaktív programmal próbálják a vadvilágot közelebb hozni.

Gemenc kincsei (2015)

A Gemenci Erdei Vasút fogadóépülete mellett áll a Gemenc kincsei elnevezésű kiállítás. A néprajzi múzeum rész betekintést enged a Sárközi élet mindennapjaiba és bemutatja az erdő főemlősét, a gímszarvast. Emellett megismerkedhetünk a környék ártereinek élővilágával is hagyományos és interaktív bemutatók keretében.

Baglyaskő-vár és Látogatóközpont (2014)

grafika:baglyasalja.hu

A Baglyaskői vár és Látogatóközpont Salgótarján belterületén a városközponttól nyugatra, mintegy 10 percnyi sétára található.

A völgykatlanban látható kettős vulkáni kúp érdekes látványt nyújt a kertvárosi idill között. Ezért is döntöttek 1975-ben védetté nyilvánításáról. Nem oly rég pedig a Nemzeti Park Igazgatósága geológiai bemutatóhelyet hozott létre a területet lezárása miatt. A látványos bazalt formáció a harmadkor végén keletkezett a kimosódott a lazább kőzet felhalmozódásával.

Az itteni vár történeleméről csak annyi maradt fent, hogy valószínűsíthetően a Kacsics nemzetség emeltette a 13. század közepén. Az erődítmény fontos útellenőrző pont volt, míg nem a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta. 1800-as évek végéig még látszott boltíves kapuja, de ezt elbontották és a környező épületek építésénél használták fel.

A fogadó épület belsőtérben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítása tekinthető meg.

Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont (2013)

A felsőtárkányi-tó szomszédságában található a Nyugati kapu névre is hallgató oktató- és látogatóközpont. A modern épület fő attrakciója természetesen a környéken elterülő Bükki nemzeti park bemutatása, de emellett családi programokkal és szálláshellyel várják a kikapcsolódni vágyókat. A park munkatársai a főépületben rendezték be "Karszt és élővilága" című kiállítást, amely feltárja a Bükk hegység geológiai, zoológiai és botanikai értékeit.

Tisza-völgyi bemutatóház (2013)

A Szatymazi Temetődomb szomszédságában álló, egykori gazdasági épületben található az Alsó-Tisza menti tájat bemutató kiállítás.
A két szomszédos tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) kialakulását, élővilágát preparátumok és információs táblák formájában tárja elénk a Kiskunsági Nemzeti Park. A háztól indul a Sirály tanösvény, mely a közeli Fehér-tó történetét ismerteti.

A Tisza-völgyi bemutatóház a kiindulópontja a Nemzeti park saját túráinak is, amelyekhez akár biciklit is kölcsönözhetünk itt.  

Máré vára (2010)

A Máré várát a hegység északi erdőségei rejti, A vár maga egy alig észrevehető hegycsúcson áll Magyaregregy közelében.

Valószínűleg a tatár utáni idők nagy építkezéseikor keletkezhetett a vár. A terület első okleveles birtokosai, a magukat „Máréinak” nevező nemesi família volt. Több átalakítás után a 16. században, az akkori reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően formálták át. A törökkel folytatott háború után jelentőségét lassan elvesztette, romos állapotra jutott. 

Napjainkban már csak időszakosan látogatható és kisebb kiállítások láthatóak termeiben.